Tanulmányok
A magyar forradalom ötvenedik évfordulóján tartott megemlékezések során az 1956-os ikerválság másik színhelyén zajló események taglalása érthetően némiképp háttérbe szorult, noha annak idején ez kapott nagyobb nemzetközi figyelmet. A szuezi válság, mely szimbolikusan a brit gyarmatbirodalom végét jelentette némi túlzással örökzöld téma. Azonban az ehhez vezető út számos olyan izgalmas témát tartalmaz, melyek ma sincsenek kellőképp feltárva.
A tanulmány főképp az ötvenes évek első felének egyiptomi külpolitikai útkeresésével foglalkozik, s a korábbi korszakkal való kontinuitás elemek hangsúlyozásával árnyalni próbálja azt az álláspontot, hogy az 1952 júliusi forradalommal külpolitikai téren is egy új időszámítás kezdődött volna a Nílus-parti országban. Az írás igyekszik azt is érzékeltetni, hogy kairói külpolitika iránya jelentős hatással volt arabközi politikára, s a nagyhatalmaknak a térséggel kapcsolatos stratégiájára.
A szerzőről: Gazdik Gyula az ELTE TÁTK Politikai Tudományok Tanszékének docense, posztgraduális tanulmányait Moszkvában, Brüsszelben és Bradfordban végezte. Szűkebb kutatási területei: a közel-keleti térség 19-20. századi története, a közel-keleti politikai rendszerek sajátosságai, Magyarország és a közel-keleti államok diplomáciai kapcsolatai, a politikai iszlám. Az utóbbi években megjelent publikációi elsősorban a közel-keleti rendezési folyamattal, az izraeli pártrendszerrel, s a térség biztonságpolitikájával foglalkoztak.
"Végül egy olyan csoportról kell szólni, amely különösen a reformidőszakban a vezetői körbe kerülés egyik fontos bázisává vált: ez a mishu, amely szó szerint "titkos könyv"-et jelent, de általában titkárnak fordítják. A magas beosztású, vezető pozíciókban levő embereknek minden országban vannak segítői, mindenesei, de a kínai mishu fogalom kiterjedtebb, univerzálisabb, ugyanakkor személyesebb felelősségű és hatalommal rendelkező személyt takar. A párt és állami hierarchia minden szintjén, a csúcstól lefelé megtalálhatók, ezért az 1990-es évek elején a számukat mintegy 1 millióra becsülték. A szerepkör természetesen korábban is létezett, meglepő módon azonban a kínai bürokrácia nyugati tanulmányozói általában mellőzték a mishuk mindenütt jelenlevő és átható szerepét."
A szerzőről: Jordán Gyula ny. docens, történész. Kutatási területe Kína XX. századi története különös tekintettel a reformidőszakra.
Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a fejlődő országok, különösen az afrikai, karibi, csendes-óceáni (ún. ACP-) országok megsegítésére. Az EU a közösségi fejlesztési politika célkitűzéseinek elérése érdekében a különféle pénzügyi segélyek (pl. kedvezményes hitelek, vissza nem térítendő támogatások) mellett a kereskedelempolitikai eszközökre is nagy hangsúlyt helyez, melyekkel a fejlődő országok világgazdaságba történő reintegrációját igyekszik elérni. A kereskedelempolitikai eszközök közül a legnagyobb jelentőségűek a meghatározott országoknak kereskedelmi kedvezményeket biztosító szerződések – úgy, mint a 25 éven keresztül szabad (vám- és kvótamentes) piacra lépést biztosító Loméi Egyezmények.
Jelen tanulmány statisztikai módszerekkel kísérletet tesz a Loméi Egyezmények gazdasági hatásainak empirikus vizsgálatára az egyezményeket aláíró fekete-afrikai országokra vonatkozóan.
A szerzőről: Udvari Bea a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe a fejlődő országok – elsősorban Fekete-Afrika – felé irányul, jelenleg az európai uniós nemzetközi segélyezés (fejlesztés), a kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolat kérdéskörével foglalkozik.
Libanon gyakorlatilag megalakulása óta konfliktusok színhelye: 1975 és 1990 között polgárháború tombolt az országban, a szíriai hadsereg 2005-ös kivonulása óta az állam ismét az összeomlás szélén áll. A tanulmány azt mutatja be, hogy a különböző felekezetek és klánok közt húzódó törésvonalak miként határozzák meg a cédrusok országának belpolitikai dinamikáját és miért teszik a térségbeli hatalmak küzdőterévé.
A szerző azt igyekszik bebizonyítani, hogy amíg a libanoni társadalmat a szektarianizmus és a felekezetiség határozza meg, a feszültségek folyamatosan újratermelődnek és megakadályozzák a hosszú távú stabilitás létrejöttét.
A szerzőről: Páll Zoltán a Leideni Egyetem PhD hallgatója és az International Institute for the Study of Islam in the Modern World (ISIM) nevű holland kutatóintézet ösztöndíjasa. Főbb kutatási területei a szalafita mozgalom, a libanoni társadalom és politika, illetve a “társadalmi mozgalmak elméletei”.
Az elmúlt hónapokban a támadások növekedő számának köszönhetően egyre több szó esik a szomáliai kalózkodásról. A jelenség hátterében Szomália bukása és széttöredezése áll. A kalózok azokból a halászokból lettek, akiknek jövedelmét az állami kontroll híján kialakuló nagybani orvhalászat a töredékére csökkentette. A kormányzat és a nemzetközi közösség tehetetlensége miatt az elmúlt néhány évben ők lettek a Szomália romjain alakuló törzsi régió, Puntland új társadalmi elitje.
A tanulmány bemutatja a szomáliai polgárháború és az állam szétesésének történetét, ismerteti a kalózok társadalmi hátterét és Puntland problémáit, arra keresve a választ, hogyan lehet eredményesen fellépni ellenük, bemutatva a rövid-, közép- és hosszú távú megoldások lehetséges elemeit.
A szerzőről: Ravasz Ábel az ELTE szociológia szakos, valamint a Corvinus Egyetem politológus-közgazdász szakos hallgatója. Kutatási területei az etnikai konfliktusok kezelése, valamint a társadalompolitikai eszközök hatékonysága.
Könyvismertetés