a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kül-VilágI. évfolyam, 2004/2.

Tartalom

Tanulmányok

  • Deák András :

    A tanulmányban az orosz-iráni nukleáris együttműködés közel egy évtizedét tekintem át, különös tekintettel a kérdésben játszott orosz politikai magatartásra. Moszkva a kilencvenes évek folyamán korántsem töretlenül, és legfőképp időszakonként különböző okokból kifolyólag vállalt jelentős szerepet a busehri atomerőmű építésében és az iráni nukleáris programban.

    A motivációk a külpolitikai dinamikával párhuzamosan rendszeresen változtak. Ezt csak tovább fokozta az a tény, hogy a kérdéskör folyamatosan az orosz-amerikai napirend kiemelt pontjaként szerepelt, így arra a Nyugattal ápolt kapcsolatrendszer hullámvölgyei is közvetlenül hatottak. Mindazonáltal az iráni nukleáris program bizonyos, kérdéses részleteinek napvilágra kerülésével az orosz-iráni együttműködés is fordulóponthoz ért. A téma nemzetközi fórumokra kerülésével, egy iráni nukleáris fegyver kifejlesztésének közvetlen lehetőségével párhuzamosan a Kreml is válaszút elé került.

    A szerzőről: A Teleki László Intézet Külpolitikai Kutatások Központjának főmunkatársa. Legfőbb kutatási területe a poszt-szovjet térség, Oroszország, kelet-európai energiapolitikák.

  • T. Horváth Attila :
    Ruanda '94: egy krízis történelmi háttere [430.67 kB - PDF]EPA-00039-00002-0020

    Az 1994-ben történt ruandai genocídiumnak több millióan váltak áldozatává. Miközben a nemzetközi világ tétlenül figyelt, a hutu nép a vele évszázadok óta együttélő tuszik szisztematikus kiirtását kísérelte meg. Mi lehetett ennek a kegyetlenségnek az oka? Milyen történelmi sérelmek vezérelhették a hutuk vezetőit?

    Az természetes erőegyensúlyban álló két népcsoport viszonyát megbontotta a 19. században kezdődő német, majd belga gyarmati uralom. A brüsszeli adminisztráció képviselőinek és a keresztény misszionáriusok sok megaláztatással járó tevékenységének köszönhetően - Ruanda függetlenségének elnyerésekor - a tuszik hatalma megkérdőjelezhettlennek látszott. A történelem ívét követve és a két népcsoport együttélését vizsgálva jutunk el a hidegháború végéhez és a két közösség közötti erőszak feléledéséhez.

    A tanulmány a két etnikum viszonyának rendezési lehetőségeivel zárja sorait.

    A szerzőről: T. Horváth Attila történész, az ELTE Afrikanisztika Oktatási Program megbízott előadója. Kutatási területe Kelet-Afrika társadalomtörténete elsősorban a szuahéli nyelvterületen, valamint ugyanitt a nyelvhasználat változásainak vizsgálata.

  • Gulyás Viktor :

    A jelen tanulmány az Európai Unió (EU) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) rövid, összehasonlító elemzése az új regionalizmus eklektikus elméleti keretein belül.

    Az összehasonlító regionalizmust kutató irodalom elsősorban racionális tényezők felhasználásával magyarázza a regionalizmus folyamatát. A regionalizáció új hulláma azonban olyan analízist követel meg, amely túlmutat a gazdasági dimenziókra hangsúlyt fektető klasszikus integrációs elméleteken. A globalizáció tágabb összefüggésében figyelembe kell venni a regionalizáció szociális, kulturális és politikai aspektusait is. A jelen tanulmány ebben a tágabb politikai kontextusban vizsgálja a regionális interakciók sokféleségét.

    A szerzőről: Gulyás Viktor jelenleg a Közé-Európai Egyetem (CEU), Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékén végzős hallgató. 2001 és 2003 között a Tokió és Sophia Egyetem (Japán) kutató ösztöndíjasaként a délkelet-ázsiai regionalizációs folyamatokat, etnikai konfliktusokat, Japán külkapcsolatait és a nemzetközi kapcsolatok elméleteit tanulmányozta.

  • Csicsmann László :

    A tanulmány a hidegháború végétől alapvetően három síkon követi végig India és Pakisztán kapcsolatát. Ezek: Kasmír problematikája, az 1998-as nukleáris robbantásokhoz vezető események illetve a kísérletek következményei és a terrorizmus kérdése a két fél viszonyában.

    A három téma nehezen választható szét, különösen a kasmíri konfliktus és a pakisztáni terrorcsoportok tevékenysége függ össze. Ebben az értelemben a szűk tartalmi keretek miatt tanulmány nem is foglalkozhat az al-Kaida és Pakisztán viszonyával.

    A 2001 szeptemberi események ismét jelentősen átrajzolták közép- és dél-Ázsia erőviszonyait. Az afganisztáni tálib rezsim támogatása és az 1998-as nukleáris robbantások miatt szinte teljesen kiközösített Pakisztán, napjainkban ismét az Egyesült Államok legfőbb térségbeli szövetségese; míg szomszédja, az örök rivális, India még a helyét keresi a terrorizmus elleni globális harcban.

    A szerzőről: Csicsmann László a BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén egyetemi tanársegéd, az Általános Vállalkozási Főiskolán főiskolai adjunktus. Fő kutatási területe az iszlám civilizáció. Az elmúlt években több tanulmányt publikált e témában, többek között a nők helyzetével, az USA közel-keleti szerepével, illetve az iszlám-Nyugat konfliktussal kapcsolatosan. Jelenleg "Az iszlám és a demokrácia" című PhD-értekezésén dolgozik.

  • Kajtár Gábor :

    A tanulmány az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikájára legnagyobb hatást gyakorló neokonzervatív csoportot, annak ideológiai bázisát és gondolatvilágát mutatja be. Elemzi Leo Straussnak a közösségre gyakorolt hatását, valamint áttekinti a neokonzervatív politika meghatározó személyiségeinek Irakkal kapcsolatos megnyilvánulásait.

    A neokonzervatív gondolkodás kialakulását nyomon követve az 1960-as évektől eljutunk napjainkig, amikor George W. Bush kormányzatának meghatározó tagjai egyazon intézményi és gondolkodói közösség soraiból kerültek ki.

    Leo Strauss filozófus munkásságának kapcsán elemzésre kerül a neokonzervatívok gondolatvilága, a tanulmány kitér arra, hogy miért bírálják a liberalizmust és miben különböztetik meg magukat a hagyományos konzervatív értékrendtől.

    A neokonok külpolitikáját az iraki háborút megelőző évtizedes "lobbitevékenység" ismertetésén keresztül mutatja be a szerző és felvázolja a multilateralizmusról alkotott sajátos elképzelésüket, illetve a Pax Americana vízióját.

    A szerzőről: Kajtár Gábor 2004-ben végez az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-tanulmányait nemzetközi jogból ez év őszén kezdi meg ugyanitt. Szakdolgozatát a "Világrendszerelméletek a hidegháború után" címmel írta. Az elmúlt időben világrendszer-elméletekkel és az Egyesült Államok külpolitikájának történetével, ideológiai hátterével foglalkozott. Harmadéves hallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politológia szakán.

Könyvismertetés