a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Regio21. évf. (2010.) 1. sz.

Tartalom

Határon túli – magyar kötődésű – romák

  • Németh Szilvia ,
    Ravasz Ábel :

    Összegzés

    Mint láthattuk, a szlovákiai romák helyzetével foglalkozó kutatók számára jelentős akadályt jelent a népszámlálási adatok megbízhatatlansága az etnikai csoportok arányának terén, melynek oka a korábbi bevallási szokások berögzülése és az öncenzúra. Helyzetértékelésünket ezért mindenképpen a korábbi adatok és a demográfi ai becslések fi gyelembevételével kellett elkészítenünk. Ennek megfelelően azt állíthatjuk, hogy a romák száma Szlovákiában jelenleg 400 000 fő felett lehet, és nagy részük az ország keleti részébe, valamint a magyarlakta déli területekre koncentrálódik. A magyar identitású romák számát (szintén becsült adatokra hagyatkozva) 80 000 fő köré tehetjük, azaz a teljes roma populáció mintegy ötödére. Ezen magyar romák többsége a multietnikus, jelentős magyar és szlovák populációt egyaránt tartalmazó településeken lakik.

    A roma és ezen belül a magyar roma népesség demográfi ai szerkezete jelentősen eltér a szlovák és magyar csoportokétól. A népszámlálási adatok és a becslések is egyaránt arra utalnak, hogy a romák több, mint harmada 15 éven aluli, az idősek aránya azonban roppant alacsony. A magas természetes szaporulat azért jelent igazi problémát, mert ez az aktív népesség alacsony arányával párosul. A teljes populáció csaknem fele 18 év alatti gyermek, harmada pedig munkanélküli. A fennmaradó, egy hatodnyi nagyságot kitevő csoport tagjai pedig olyan alacsony kifi - zetéssel kecsegtető gazdasági szektorokban dolgoznak, mint az ipar, építőipar és a mezőgazdaság. E foglalkoztatási defi cit okát a roma népesség alacsony iskolázottságában is kereshetjük.

    A 2001-es népszámlálási adatok szerint, a roma népesség mintegy 3,7 százaléka semmilyen iskolai végzettséggel sem rendelkezik, 4,7 százalékuk végzettségéről pedig nem rendelkezünk adatokkal. A szlovák és roma populáció végzettségének összehasonlítása egyértelműen rámutat arra, hogy míg a szlovák nemzetiségű lakosok több, mint 75 százaléka az alapfokúnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, addig a roma népesség szinte ugyanekkora hányadának (76,7%) legmagasabb iskolai végzettsége mindössze általános iskolai. Az Európa Tanács Emberjogi Főbiztosának 2006-ban közzétett adatai szerint, Szlovákiában, az adott iskolaévben, a roma gyermekek mindössze 3 százaléka végzett középiskolát, és 8 százaléka jutott be középfokú szakmunkásképző technikumba.

    A szlovákiai magyar romák gyermekeinek jelentős hányada a magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanul, amely főként Kelet-Szlovákiában, sok esetben arra ösztönözi a tehetősebb magyar szülőket, hogy a helyi szlovák iskolába írassák gyermeküket. Nemzetközi jelentések adatai alapján is elmondható, hogy a szlovákiai roma gyermekek az európai átlagnál (4–5%) sokkal magasabb arányban (10% felett) kerülnek speciális iskolákba, eltérő tantervű speciális osztályokba.

  • Badis Róbert :
    A romák társadalmi helyzete Szerbiában141 [155.82 kB - PDF]EPA-00036-00077-0040

    Összefoglaló

    Nem kétséges, hogy a 2002-es népszámlálás alkalmával összeírt romák számánál jóval több roma él Szerbiában. Egyes források félmilliós roma népességről, mások 700 ezer körüli számról beszélnek. A romák demográfiai mutatói nagyban eltérnek Szerbia más nemzetiségeinek mutatóitól. A roma népesség nem fogyatkozik, hanem a pozitív népszaporulatnak köszönhetően évről évre gyarapodik. Társadalmi helyzetük is különbözik: kedvezőtlenebb a gazdasági aktivitás szerinti megoszlásuk és a foglalkozási szerkezetük is „elmaradottabb". Az alacsony iskolai végzettség oka, hogy a közoktatási rendszer nem tudja integrálni a romák nagy részét. Sok esetben alaptalanul speciális iskolákba szegregálják a roma fi atalokat. Közismert, hogy az iskolai végzettség emelésével lehetne integrálni a romákat a foglalkozási rendszerbe és ezáltal a társadalomba is. Szerbia ugyan rendelkezik a romák helyzetének javításával foglalkozó stratégiával, de ez a gyakorlatba átültetve nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket – mindezt a fenti statisztikai adatok is tükrözik. A létező kulturális különbségek, az etnikai csoportok közötti előítéletességek még tovább nehezítik a roma népesség felemelkedésének, integrálásának, társadalmi helyzete javításának esélyeit is.

Letöltés egy fájlban [5 MB - PDF]