1
„Reguleducnetwork”. Vezette: Christian Maroy (Université Catholique, Louvain-la-Neuve, Belgium). A kutatási jelentéseket lásd: http://www.girsef.ucl.ac.be/europeanproject.htm
2
Az egyenlőtlenségeket befolyásoló oktatáspolitikai megoldások áttekintését lásd: Bajomi I. – Berkovits B. – Erőss G. – Imre A.: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika öt európai országban. Educatio, 2003. 4. sz. 580–601.
3
A hazai empirikus eredmények részletesebb bemutatását lásd: Bajomi I. – Berényi E. – Erőss G. – Imre A.: Ahol ritka jószág a tanuló. Oktatásirányítás, cselekvési logikák és egyenlőtlenségek Budapesten. Felsőoktatási Kutatóintézet. Kutatás közben, 271. kötet. 2006, 67.
4
Maroy, Ch.: École, Régulation et Marché: une comparaison européenne (Iskola, szabályozás és piac egy európai összehasonlítás tükrében). Párizs: PUF. 2006 [megjelenés alatt].
5
Valamennyi iskolának, városrésznek és magának a kerületnek a nevét is álnevekkel helyettesítettük.
6
Halász G. – Balázs É. – Imre A. – Nagy M. (é. n.): Zárótanulmány. In Halász G. (szerk.): Az oktatás minősége és az önkormányzati oktatásirányítás. OKKER, Budapest, 1997, 5–98.
7
Berényi E. – Berkovits B. – Erőss G.: Iskolaválasztás az óvodában: a korai szelekció gyakorlata. Educatio, 2005. 4. sz.
8
Ez a helyi döntés jól illusztrálja, hogy a decentralizált országokra egyfajta „mozaikszerűség” jellemző, hiszen a szomszédos kerületek mindegyikében található szerkezetváltó gimnázium. A mozaikszerűség fogalma arra utal, hogy egymástól igen eltérő oktatásszervezési megoldások lehetnek jelen egyazon térségben.
9
Vö: Berényi–Berkovits–Erőss (2005): i. m.
10
Az iskolaválasztást befolyásoló tényezőkkel, a Nevelési Tanácsadó tevékenységével, az oktatáspolitika új formáival – így például a „jóindulatú szegregáció” folyamataival – egy újabb, ugyanebben a kerületben zajló kutatás is foglalkozik. (OTKA, F0470040 –, Oktatás és politika, vezeti: Erőss Gábor.) E kutatás első eredményeit lásd: Berényi–Berkovits–Erőss: i. m.
11
Ez a tanulmány a 2003. évi helyzetet mutatja be, azóta több iskolabezárás és -összevonás zajlott le a kerületben.
12
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001. évi adatai alapján.
13
Az iskolakörzetek társadalmi összetételét a felsőfokú végzettségűek, a betanított és segédmunkások aránya, illetve az interjúk tapasztalatai alapján becsültük. A számítás során követett eljárást lásd: Bajomi I. – Berényi E. – Erőss G. – Imre A.: Ahol ritka jószág a tanuló... Felsőoktatási Kutatóintézet. Kutatás közben, 271. kötet, Budapest, 2006.
14
Részletesen: Berényi–Berkovits–Erőss: i. m.
15
A Fővárosi Pedagógiai Intézet 2001/2002-es tanévben végzett felmérése alapján.
16
Berényi E. – Erőss G. (2003): La naturalisation scolaire des inégalités sociales: ségrégation ‘bienveillante’ dans un arrondissement ouvrier de Budapest. (A társadalmi egyenlőtlenségek naturalizálása: jóindulatú szegregáció Budapest egyik munkáskerületében.) [A RAPPE 6. párizsi szemináriumán 2003. december 13-án megtartott előadás.]
17
Kende A. – Neményi M.: A fogyatékossághoz vezető út. In Neményi M. – Szalai J.: Kisebbségek kisebbsége: A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum, Budapest, 2005, 223–254.
18
Bajomi I.: Az elsőbbséget élvező oktatási körzetek Franciaországban. Iskolakultúra, 1999. 3. sz. 115–117.; Erőss G.: Etnikai-kulturális sokféleség és oktatáspolitika Nyugat-Európában. Educatio, 2003. 3. sz. 474–477. [recenzió]