1
Pető Ildikó – Nagy Zita Éva: Helyzetkép a nevelésről az észak-alföldi régió általános iskoláiban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 4–5. sz. 173.; Csányi Yvonne: A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE GYFK, Budapest, 2000; Papp Gabriella: Tanulásban akadályozott gyermekek integrációja. In Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. BGGYTF, Budapest, 1995.
2
László Ervin: Izgalmas Idők. Felelősségteljes élet az új évezredben. Magyar Könyvklub, Budapest, 1999.
3
Kiss Endre – Varga Csaba: A legutolsó utolsó esély. Új Valóság és Új Vízió. Tudástársadalom könyvek 1. Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi, 2001.
4
Pintér Emil: Globalizáció pro és kontra. Accordia Kiadó, Budapest, 2002, 7.
5
Oktatás – rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Osiris Kiadó, Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1997, 44.
6
Az „életvilágok találkozása” kifejezés egy tanulmánykötet címéül szolgált, melyben a szerzők a szociológia, a pszichológia, a pedagógia nézőpontjából közelítve értelmezik, vizsgálják az iskolát. Lásd Perjés István – Kovács Zoltán: Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest, 2002.
7
Ligeti György: Gyújtós-iskola, demokrácia, civilizáció. Iskolakultúra, 2005. 2. sz. 112.
8
László Ervin: Izgalmas idők. Magyar Könyvklub, Budapest, 1999, 9.
9
Lásd pl.: Az egyéni deficittől a társadalmi felelősségig. Gyógypedagógia a közoktatásban és a társadalomban. Földes Petra interjúja Zászkaliczky Péterrel. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 4. sz.; Csapó Benő: Az iskolai osztályok közötti különbségek és az oktatási rendszer demokratizálódása. Iskolakultúra, 2003. 8. sz.; Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.): Jelentés a közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003; Liskó Ilona: A roma tanulók iskolázási esélyei. Iskolakultúra, 2005. 2. sz.
10
Bárdossy Ildikó: A tanulók közötti különbségek és a tanulás fejlesztése. In Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. Az Országos Közoktatási Intézet szakmai konferenciája, 2002. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003, 95–110.
11
Vekerdy Tamás: Gyermekközpontú-e az iskola? Új pedagógiai Szemle, 2004. 4–5. sz. 92.
12
Forray R. Katalin: Oktatásökológia és regionális oktatáskutatás. Iskolakultúra, 2005. 2. sz. 94.
13
Grandstaff, Marvin: A nem formális oktatás fogalma. A közoktatás világproblémái. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985, 258; László Ervin: Harmadik évezred. Veszélyek és esélyek. A Budapesti Klub első jelentése. Új Paradigma, Budapest, 1998.
14
Bárdossy Ildikó: Esély(teremtés) és együttműködés. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 1. sz.
15
A szociálpszichológiai, a klinikai pszichológiai és a pedagógiai pszichológiai irodalom sok bizonyítékot gyűjtött össze arról, hogy az emberek szociális viselkedése, és környezetükhöz fűződő hosszú távú alkalmazkodása egymással összefüggő jelenségek. A rossz szociális készségű gyerekek például könnyebben maradnak ki az iskolából, hajlamosabbak a pszichés megbetegedésekre, a devianciákra. Vö.: Fülöp Márta: A szociális készségek fejlesztésének elméletéről és gyakorlatáról. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 3. sz.
16
Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000.
17
Kende Anna: Együtt vagy külön? A szegregált iskolarendszer és a speciális oktatási szükségletek. Iskolakultúra, 2004. 1. sz. 10.
18
Boreczky Ágnes: A kultúraazonos pedagógia vázlata. In Ballér Endre – Dudás Margit (szerk.): Iskolafejlesztés és pedagógus(tovább)képzés. In memoriam Vastagh Zoltán. Tanárképzők Szövetsége, Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszék, Budapest–Pécs, 2001, 92–93.
19
Szücs Marianna vizsgálatai, a szülőkkel készített interjúk komoly iskolai problémákat jeleznek. Vö.: A részképességzavarokkal is küzdő hiperkinetikus gyermekek iskolai integrációjának akadályai. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 7–8. sz. 166; Miért válnak a hiperkinetikus szindrómás gyerekek az iskolai szelekció áldozataivá? Új Pedagógiai Szemle, 2003. 11. sz.
20
Vastagh Zoltán a pedagógusképzés oldaláról világítja meg a következőket: „Az a pedagógia, amely nem az egyén és közvetlen környezete valóságából indul ki, nem lehet a szakmai előkészítés igazi műhelye, hiszen nem képes a jelöltet önfejlesztés útjára vezetni, még kevésbé a személyközi kapcsolatok hálózatában fejlesztő hatásúvá tenni.” Vastagh Zoltán: Tudományközi alapok és a pedagógusképzés rendszere. In S. Faragó Magdolna (szerk.): Tanárképzésünk megújítása. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest, 1993, 71.
21
Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003.
22
Halász Gábor: A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása: európai politikák és hazai kihívások. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 2. sz. 29.
23
Fontos-e a magyar társadalom számára az oktatás? Pódiumvita A Magyar Közoktatás 2001 konferencián. Moderátor: Schüttler Tamás. A kiemelés Halász Gábor véleményéből való. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 12. sz. 55.
24
Bárdossy Ildikó: A tanulók közötti különbségek és a tanulás fejlesztése. In Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. Az Országos Közoktatási Intézet szakmai konferenciája, 2002. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003, 109.
25
Cs. Czachesz Erzsébet – Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003, 367.
26
Uo.
27
Speciális szükséglet vagy fogyatékosság? Beszélgetés Csányi Yvonne-nal a befogadó pedagógia helyéről a magyar közoktatásban (Földes Petra). Új Pedagógiai Szemle, 2003. 1. sz. 69.
28
Kőpatakiné Mészáros Mária: Felnő egy elfogadó nemzedék. In Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. Országos Közoktatási Intézet, 2003, 20.
29
Halász Gábor: A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása: európai politikák és hazai kihívások. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 2. sz. 35.
30
Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. In Bábosik István – Kárpáti Andrea: Összehasonlító pedagógia. A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. BIP, Budapest, 2002, 321.
31
Vö.: Bárdossy Ildikó: Város mint Iskola avagy „Ahol mindenki egy csillag”. Pedagógus Szakma Megújítása Projekt. Calibra Kiadó, Budapest, 1993. A könyv egy fejezetét írta: Kovácsné Tratnyek Magdolna; Bárdossy Ildikó – Kovácsné Tratnyek Magdolna – Molnár Beáta: Productive Learning Module – Város mint Iskola. In Euroform-Projekt „Produktives Lernen in Europa” Praxis des produktiven Lernens: 8 Euromodule. IPLE an der Alice-Salamon-Fachhochschule für Sozialarbeit und Sozialpädagogik Berlin, 1994. 3–1, 3–17; Bárdossy Ildikó – Kovácsné Tratnyek Magdolna – Molnár Beáta: Die Stadt als Schule Pécs, Ungarn. In Ingrid Böhm – Jens Schneider: Produktives Lernen. Eine Bildungschance für Jugendliche in Europa. IPLE, Schibri Verlag, Berlin, 1996, 113–140; Bárdossy Ildikó – Tratnyek Magdolna: City-As-School in Pécs and Its Learning Workshoops. In Productive Learning in the Workshop. Pilot Projekts as Pécs, St. Petersburg and Berlin Present Their Work. IPLE (Ed.) Schibri Verlag Berlin-Milow, 1999, 37–128; Bárdossy Ildikó – Tratnyek Magdolna: Die Stadt als Schule in Pécs und ihre Lernwekstatten. In Produktives Lernen in der Lernwekstatt. Pilotprojekte aus Pécs, St. Petersburg und Berlin stellen ihre Arbeit vor. IPLE (Hrsg.) Schibri Verlag, Berlin-Milow, 1999, 37–131.