A próbaérettségi eredményeit ismertető sorozatunkban a földrajz és az informatika tantárgy vizsgáinak tapasztalatait mutatják be az OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjának munkatársai: a földrajzét Ütőné Visi Judit, az informatikáét Fazekas Ildikó, Szalayné Tahy Zsuzsa és Tompa Klára. A földrajz érettségi iránt azért mutatkozott különös érdeklődés, mert elsőször vizsgázhattak a jelentkezők ebből a tárgyból. Az informatikavizsga érdekessége az iskolák jelentős részében eddig ismeretlen csoportos vizsga. A vizsga számos gyakorlati feladat megoldását igényelte, amely képet adott arról, hogy mit jelent a kompetenciákat előtérbe helyező érettségi. Mindkét tárgy esetében viszonylag gyengébbek az eredmények, ami – csakúgy, mint a többi tárgy esetében – elsősorban a vizsga tétnélküliségével magyarázható.
A kétszintű érettségi bevezetése jelentős változást hoz a tantárgyi vizsga szervezésében. Ezért a próbaérettségi tapasztalatai különösen fontosak a földrajz vizsgatárgy megújulása szempontjából. Földrajzból ugyanis eddig nem volt írásbeli vizsga, a jelölt csupán szóban adott számot felkészültségéről.
A próbaérettségi empirikus képet nyújtott az új vizsga szerkezetéről, tartalmi arányairól, az ismeret- és képességelemeknek megfelelő feladatsorokról, az ezek vizsgálatára szánt írásbeli mérőeszközök viselkedéséről.
A földrajz tantárgy az eddigi érettségi vizsgán a szívesen választott vizsgatárgyak közé tartozott. A tantárgy iránt érdeklődő, szakirányban tovább tanulni kívánó – a szűkös lehetőségek miatt egyébként csekély számú – jelölteken kívül nagyobb számban a jobb híján más tárgyat választani nem tudó, a könnyebben teljesíthető vizsgában reménykedő diákok választották a földrajzot. Különösen népszerű vizsgatárgy a földrajz az esti és levelező képzésben.
A különböző képzésformákban a tanulók eltérő óraszámú és mélységű földrajzoktatásban részesülnek, ami megnehezítette a mérőeszköz összeállítását. A szervezett keretek között történő földrajzoktatás az intézmények többségében a 10. évfolyam végén befejeződik, ezért a 11. évfolyamosok körében végzett mérés elvileg nem vetett fel tartalmi problémákat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a földrajzoktatás tantervi építkezése miatt feltétlenül szükség van az általános iskolában megtanult regionális földrajzi ismeretek átismétlésére, rendszerezésére. Erre azonban – feltehetőleg – még nem mindenhol kerülhetett sor a 11. évfolyam végéig, hiszen sok intézményben a vizsgára történő felkészítést a 12. évfolyamon szervezik meg. Így a feladatsor összeállításakor – a regionális témákhoz kapcsolódó feladatok beemelésekor – ezt figyelembe kellett vennünk. Ezzel együtt mind a közép-, mind az emelt szintű feladatsor megfelelt a vizsgaleírásnak. (A feladatok megtalálhatók az OM honlapján [http://www.om.hu].) Arra törekedtünk, hogy a tartalmi arányok meghatározása és az ismeret- és képességmérésre alkalmas feladattípusok kiválasztása az érettségi követelményekben rögzített elvárásokat kövesse.
A földrajz kötelezően választható vizsgatárgy, ezért a többi természettudományi tantárgyhoz hasonlóan a próbaérettségin való részvétel önkéntes volt. A vizsgára jelentkezett intézmények egy megadott időkereten belül maguk határozhatták meg a vizsga idejét, de lebonyolítását a vizsgaleírásnak megfelelően kellett megszervezniük. A vizsgadolgozatokat a központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanárok értékelték mindkét szinten. A dolgozatok visszajuttatása az OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjába önkéntes volt.
Az előzetes adatok alapján középszintű vizsgára 2609 fő, emelt szintűre 360 fő jelentkezett. A feladatsorok megismerése után néhány intézmény jelezte, hogy technikai akadályok miatt visszalép a vizsgák megszervezésétől. Az emelt szintű vizsgadolgozatokból 103 dolgozat, a középszintűekből pedig 1260 tanuló munkája érkezett vissza a megadott határidőig az ország egész területéről. Az emelt szintű dolgozatok mindegyikének eredményét feldolgoztuk. A középszintűek közül véletlen kiválasztással 460 jelölt dolgozatát vettük figyelembe.
A középszintű vizsga átlagos teljesítettsége 42,5%, az emelt szintű feladatsoré 48,5%, amely lényegesen jobb, mint a középszintűé (1. ábra).
1. ábra • Földrajzdolgozatok teljesítményátlagai – közép- és emelt szint
A középszintű teljesítmények eloszlását a 2. ábra mutatja. A teljesítménycsoportok megfelelnek a százalékos megoldottság jegyekre történő átváltási kategóriáinak, bár ennek a csoportosításnak csak elvi jelentősége van, hiszen a jegyeket az írásbeli és a szóbeli teljesítmény együttesére kapják a vizsgázók. A 2. ábra adatai szerint egyetlen tanulói teljesítmény sem volt 10% alatt, azaz valamennyi jelölt részt vehetett volna a szóbeli vizsgán. A 20%-ot el nem érő teljesítmények aránya is kicsi. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a tanulók kevesebb mint 1%-a teljesítette az írásbelit 80% felett, azaz nagyon kevés az igazán jó teljesítmény.
2. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten
A gyenge közepesnek mondható átlagteljesítményt az írásbeli vizsga újszerűségén kívül bizonyos fokig a tanulók motiválatlansága is magyarázhatja. Valószínűleg befolyásolta az eredményeket az is, hogy a próbamérés idején a jelöltek a legjobb esetben is még csak a vizsgára történő felkészülés félidejénél tartottak. Ezért a hasonló nehézségű „éles” érettségi megoldottsága várhatóan jobb lesz.
Még árnyaltabb képet kapunk, ha külön-külön is megvizsgáljuk az I. és a II. feladatrész megoldottságát (3. és 4. ábra).
3. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten, I. feladatrész
4. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása középszinten, II. feladatrész
A két feladatrész teljesítettsége eltérő. A topográfiai ismereteket és a térbeli tájékozódás képességét vizsgáló feladatsor nehezebbnek bizonyult. Ezt támasztja alá a 10% alatti teljesítmények nagyobb aránya és az eredmények eltolódása a gyengébb teljesítménycsoportok irányába, ugyanakkor érdekes a 80% felett teljesítők magasabb aránya (3,48%). Sokkal jobb az általános földrajzi műveltség meglétét és az ismeretek alkalmazásának képességét mérő II. feladatrész megoldottsága: itt a teljesítmények erősen a középértékek körül tömörülnek. Az is megfigyelhető, hogy az eltérő jellegű földrajzi ismereteket és képességeket vizsgáló feladatlapok megoldásában elért eredmények jól kompenzálják egymást. A topográfiai feladatokban nyújtott gyengébb teljesítmény sok esetben a II. feladatlap jobb megoldásával párosult. Ezt támasztja alá a két feladatlap közötti viszonylag alacsony 0,6-es korreláció és az összteljesítményben a 10% alatti és a 80% feletti eredmények alacsony száma is.
Az átlagteljesítmény mögött az egyes feladatok igencsak eltérő teljesítettsége húzódik meg. Általában gyengébben sikerült a klasszikusnak számító kontúrtérképes topográfiai feladatok (1., 2.) megoldása. Nehezen ment a sorba rendezéses (6.), a rajzos (8.) és a térképhasználatot igénylő gyakorlati feladat (9.) megoldása. Sajnos most is problémát okozott – a tanárok körében még mindig vitatott – a modern társadalom-földrajzi tartalmú kérdések megválaszolása (13.). Jól sikerült viszont az időszámításhoz kapcsolódó logikai feladat megoldása (5.), és jól teljesítettek a diákok a hagyományosabb társadalom-földrajzi témákhoz kapcsolódó feladatokban is (11., 14.). Az egyes feladattípusok megoldását az 5. ábra szemlélteti.
5. ábra • Az egyes feladatok teljesítettsége (átlagpont a maximális pontszám százalékában) középszinten
Az emelt szintű feladatsor teljesítettsége 48,5%, ez lényegesen jobb, mint a középszintű feladatsoré. A tanulói teljesítmények több mint a fele jobb, mint 47%, és a tanulók közel egynegyede teljesített 60% felett. 10% alatti teljesítmény egyáltalán nem volt, és mindössze a tanulók 2,9%-a teljesített 20% alatt. A jobb átlagteljesítményben vélhetően közrejátszott az is, hogy az emelt szintű vizsgát kisebb számú, de a tantárgy iránt jobban érdeklődő tanulói csoport választotta. Ugyanakkor az elemzett minta alacsony elemszáma (103 vizsgadolgozat) miatt óvatosan kell bánnunk az adatok szélesebb körű általánosításával.
A 6. ábrán az emelt szintű osztályzatok százalékos határai szerint rendeztük az eredményeket. Ugyanakkor itt is megjegyezzük, hogy az osztályzatok az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes teljesítményei alapján születnek.
6. ábra • A tanulói teljesítmények megoszlása emelt szinten
Az egyes feladatok megoldottságában itt is jelentős különbségeket figyelhetünk meg. Kiemelkedően jól oldották meg a tanulók a hagyományosnak tekinthető topográfiai tartalmú párba rendezős feladatot (5.). Átlag fölötti a teljesítettsége az ismeretek sokféle alkalmazását elváró, tartalmában az övezetességhez kapcsolódó feladatnak is (8.). 60% feletti a 6., a 10. és a 17. feladatok teljesítettsége. Ebből az első két feladat hagyományos feleletválasztós, természetföldrajzi tartalmú kérdéseket tartalmazott, bár a 6. feladat egyes elemei a földrajzi logikai gondolkodás képességét is mérték. A tanári aggodalmakat megcáfolva jól sikerült a tartalmában és típusában is újszerű, szöveg- és adatelemzést elváró 17. feladat megoldása. Nagyon rosszul oldották meg a diákok a 11. feladatot, amely egy természetföldrajzi jelenség változásának törvényszerűségeit kívánta feltárni rövid, szöveges válaszokat igénylő kérdéssor segítségével. A feladatsorban utolsó helyre került számítási-logikai feladat (18.) túl bonyolultnak és nehéznek bizonyult a diákok többsége számára. Az egyes feladatok megoldottságának eltéréseit a 7. ábra szemlélteti.
7. ábra • Az egyes feladatok teljesítettsége (átlagpont a maximális pontszám százalékában)
A próbaérettségi több szempontból is fontos információkkal szolgált. Felhívta a figyelmet azokra a tartalmi és képességelemekre, amelyek elmélyítése, illetve fejlesztése kiemelten fontos a vizsga sikere szempontjából. Ilyenek többek között:
Az eredmények rávilágítottak a feladatkészítési technikák hiányosságaira is:
A dolgozatok javításának tapasztalataiból kiderült, hogy:
A kipróbálás segített a középszintű írásbeli vizsga lebonyolításának pontosításában, az I. és II. feladatrész végleges szerkezetének és megjelenési formájának kialakításában, valamint a megíratáskor alkalmazandó eljárások meghatározásában. Ugyancsak a próbaérettségi tapasztalatai alapján véglegesítettük a középszintű I. és II. feladatlap megírására fordítható időkeretet.
Az informatikaérettségi tartalmát és formáját a korábbi években – kevés kivételtől eltekintve – iskolai szinten határozták meg. Ebből adódóan többféle tartalmú, formájú és időtartamú érettségi vizsgával találkozhattak a tanulók. Előfordult például 15 perces szóbeli vizsga és többórás gyakorlati vizsga is. A formai változatosságon túl tartalmilag is jelentős eltérések mutatkoztak. Számos iskolában a technika tantárgy részeként, másutt a számítástechnika tantárgy keretében kapták meg az alkalmazói, a programozói ismereteket a diákok. Sok helyen a rendszerismereteket tanították nagyobb időkeretben, a tanár személyétől függően, s természetesen így a vizsgakérdések is nagyon különbözőek voltak.
Az informatikaérettségi új követelményeinek megjelenése és bevezetése az iskolák számára több szempontból is jelentős változást hoz. Több iskolában új helyzet a csoportos gyakorlati vizsga, amelyen nem lehet jelen az informatikatanár. Az eszközök felkészítése és a vizsga felügyelete a vizsga sikerességének alapvető feltétele. Ezért az informatika próbaérettségi nemcsak a tartalmi felkészültséget és a feladatok megfelelő színvonalát, hanem a technikai háttér meglétét is tesztelte iskolánként, és ez utóbbi biztosíthatóságáról is visszajelzést nyújtott.
A vizsgakövetelmények megfogalmazása független a választott szoftverektől. A próbaérettségi előtt felmértük, hogy az iskolák milyen szoftvereket használnak, majd igyekeztünk meghatározni azokat a feladattípusokat, amelyek az iskolákban előforduló és a követelmények teljesítésére alkalmas különböző szoftverekkel egyenlő eséllyel – azonos megoldási nehézséget jelentő módon – oldhatók meg. A próbaérettségi a vizsgafejlesztő csoport számára ezért ebből a szempontból is tanulságos volt. Nem érkezett negatív visszajelzés a feladatok különböző szoftverkörnyezetben való megoldhatóságát illetően. Ugyanakkor nem volt szerencsés, hogy a beérkezett dolgozatok mindegyike egyetlen fejlesztő cég (Microsoft) termékeinek használatával készült, így nem jelentek meg azok az egyéb szoftverrel készült megoldások (pl. LINUX), amelyekben a programból adódó eltérések problémát okozhattak volna.
A feladatsor kitűzésekor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgafeltételek a megoldások eredményességét is befolyásolják. Az iskolák tipikusan úgy bonyolították le a próbaérettségit, hogy a jelentkező diákok tanóra helyett vizsgáztak. Arra is számítottunk, hogy a tanórák gépigénye miatt a próbaérettségit – legalábbis részben – a tanítás után szervezik meg, így a részt vevő diákok 3–7 tanóra után ülnek le megírni a vizsgadolgozatot. Így – felkészültségük mellett – fáradtságuk és esetleges további programjaik is jelentősen befolyásolhatják a megoldás teljességét.
A felkészültséget tekintve tisztában voltunk azzal, hogy:
Bár a próbaérettségiző diákok felkészültsége vélhetően jelentősen elmarad az érettségin elvárhatótól, a kitűzött feladatsorok nehézségi szintje megegyezett a valódi érettségi vizsga nehézségi szintjével. Ezzel lehetőséget adtunk a diákoknak és tanároknak egyaránt, hogy felmérjék, mennyire képesek az érettségi követelményeinek teljesítésére, milyen területeken kell alaposabban felkészülniük, illetve nekünk felkészíteni őket.
A feladatsorok megfogalmazásakor – a követelmények szabta keretek között – igyekeztünk olyan feladatokat kitűzni, amelyek felhívják a figyelmet egyes feladattípusokra. A követelményekben egyértelműen megjelenő, de az oktatás során gyakran háttérbe szoruló feladattípusokat jelzésnek szántuk, hogy útmutatóul szolgáljanak az éles érettségire való felkészítéshez.
A feladatsorok kitűzése során igyekeztünk a vizsgázás technikájának kialakításához is útmutatást adni. Külön felhívtuk a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a megoldás során jelentkező problémák esetén segítik a vizsgázót a további részfeladatok sikeres elvégzésében.
A beérkezett dolgozatok értékelésekor jól látható, hogy a diákok többsége nem törekedett a legjobb teljesítmény elérésére. Számos feladathoz hozzá sem kezdtek, a legkönnyebb részét sem oldották meg. A szaktanári visszajelzések is arról tanúskodnak, hogy a részvétel nem az „önmagunk kipróbálását”, sokkal inkább a feladatokkal való ismerkedés célját szolgálta.
Azt gondoljuk, hogy a próbaérettségi annak a diáknak is hasznos volt, aki csak egy fél órát szánt rá. Kipróbálhatta, hogyan kezdi el a vizsgát, és képet kapott arról, hogy milyen formában, milyen feladatokra számíthat. Ennyi elegendő lehet ahhoz, hogy segítse a felkészülését, illetve vizsgaválasztását.
Mintegy 150 iskolából érkeztek be dolgozatok, de több olyan iskoláról is tudunk, ahol a tanulók részt vettek ugyan a próbaérettségin, de (a fentebb már említett „érdeklődés”-jelleg miatt) munkájukat nem küldték be. A beküldött dolgozatok között körülbelül 1900 középszintű és 400 emelt szintű dolgozat volt. Az elemzés a beküldött munkák 70%-a alapján készült.
A dolgozatoknak mindkét szinten, mintegy 5%-a nullapontos volt. Ez valószínűleg abból adódott, hogy egyes vizsgázók, ha megoldottak is valamit a feladatok közül, azt nem adták be. A beadott dolgozatokra is jellemző volt, hogy egy-egy feladattal nem foglalkoztak a vizsgázók, ezért elemzésünkben külön kitérünk a nem nullapontos dolgozatokra, hiszen ezeknél feltételezhető a mérhető érdemleges munka.
Az 1. táblázat a legfontosabb összesített adatokat tartalmazza. Egymás mellé rendeztük az azonos tartalmakat lefedő közép- és emelt szintű feladatokat.
Összes feladat (Középszint) | Összes feladat (Emelt szint) | Szövegszerkesztés (Középszint) | Prezentáció és grafika (Középszint) | Weblapkészítés (Középszint) | Dokumentumkészítés (Emelt szint) | Táblázatkezelés (Középszint) | Táblázatkezelés (Emelt szint) | Adatbázis-kezelés (Középszint) | Adatbázis-kezelés (Emelt szint) | Programozás (Emelt szint) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A feladattal nem foglalkozók aránya | ||||||||||
7 | 5 | 18 | 21 | 72 | 23 | 52 | 13 | 83 | 44 | 65 |
A pontot elérők között maximális pontszámot elérők aránya | ||||||||||
0 | 0 | 0,5 | 18 | 7 | 7 | 0,6 | 5 | 0 | 0 | 5 |
A pontot elérők között legalább 75%-os teljesítményűek aránya | ||||||||||
1 | 2 | 20 | 47 | 23 | 42 | 6 | 14 | 2 | 5 | 23 |
Az átlagpontszám összpontszámhoz viszonyított aránya | ||||||||||
29 | 27 | 47 | 59 | 15 | 52 | 15 | 37 | 4 | 15 | 15 |
A pontot elérők között az átlagpontszám összpontszámhoz viszonyított aránya | ||||||||||
31 | 28 | 57 | 75 | 55 | 67 | 31 | 43 | 23 | 26 | 42 |
A középszintű szövegszerkesztési feladatban két dologra hívtuk fel a figyelmet. A betűformázás általában könnyű feladatnak számít, azonban egy-egy speciális hatás felismerése gondot okozhat. A feladatban a „kiskapitális” betűtípus alkalmazása ilyen volt. A körlevél készítése a részletes követelményekben szerepel, de sok iskolában kimarad az oktatásból. Ezért erre is fel kívántuk hívni az érettségizni szándékozók és tanáraik figyelmét. A részpontszámok szerint is valóban ez a részfeladat okozta a legtöbb gondot a szövegszerkesztési feladatban. Miután a körlevél készítésére felszólító rész a feladat elején szerepelt, sokan (az összességében pontot elérők 12%-a) valószínűleg nem olvasták végig a feladatot, ami vizsgatechnikai hiba. A szövegszerkesztési feladat 57%-os megoldása és az ehhez társuló 29%-os szórás jól mutatja, hogy egy könnyű témából kapott nehéz feladatról volt szó.
A középszintű prezentáció és grafika témakör feladatában a grafika számonkérésének módszere jelent újdonságot, ezért a feladatban erre külön hangsúlyt helyeztünk. Az oktatás során a szabadkézi rajz, a művészi alkotás értékelése nem okoz gondot, azonban az érettségin nem mérhető az ilyen irányú kreativitás és a kézügyesség. Ezért a grafikafeladat konkrét, általában valamilyen szimmetriát mutató, technikailag egyértelműen meghatározott feladat. A próbaérettségin az uniós zászló szerepelt a körben, szimmetrikusan elrendezett csillagjaival. A feladatot általában sikeresen oldották meg a vizsgázók. Jól látható, ha foglalkoztak a témakörrel, akkor a feladat megoldása sikeres volt. Ezt mutatja, hogy míg a tanulók 21%-a meg sem próbálkozott a feladat megoldásával, addig azoknak a „vizsgázóknak” a 18%-a, akik próbálkoztak a feladattal, maximális pontszámot ért el.
A középszintű weblapkészítés már a létével is figyelemfelhívó, csak egy technikai érdekesség volt benne: a színeket – a különböző programokra tekintettel – több formában is megadtuk. Tudomásunk szerint több iskolában eddig nem volt tananyag a weblapkészítés. A vizsgázók 72%-a nem foglalkozott e feladattal. A feladat és az elsajátítandó ismeret nem szokott problémát okozni, ezért e feladattípusnál jelentősen jobb eredményeket várunk.
Az emelt szintű dokumentumkészítés magában foglalja az eddig tárgyalt középszintű témákat. A kitűzött feladattal elsősorban arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy nem csak szövegszerkesztés lehet dokumentum. Másrészt emelt szinten e feladattípusok együttes alkalmazása is követelmény. Ezért a prezentáció és grafika témakörből a grafika és weblapkészítés szerepelt a feladatban. Emelt szinten a dokumentumkészítés témakörei közül a weblapkészítés az egyetlen, ahol az emelt szintű követelmények eltérnek a középszintű követelményektől (a HTML ismerete is követelmény), ezért szerepelt a feladatban a „megjegyzés tag” beírása, amely a képernyőn nem látszik. Itt is jellemző, hogy a vizsgázók 23%-a nem foglalkozott a feladattal, míg a pontot elérők 7%-a maximális pontot ért el. Ebből adódik a megoldás sikerességének óriási szórása. A teljesítmény a megfelelő felkészülés után jelentősen javulni fog.
A táblázatkezelés a középszintű vizsga legnehezebb témaköre. Ezt mutatja, hogy annak ellenére, hogy minden iskolában tanítják, a diákok 52%-a nem foglalkozott a feladattal, és a pontot elérők között is csak 0,6%-os a maximális pontszámot elérők aránya. Emelt szinten 13% volt azok aránya, akik nem foglalkoztak a feladattal, és csekélynek tekinthető a 5%-os hibátlan megoldás is. A kitűzött feladatok jellemzője, hogy a kevés egyszerű számítást néhány nehezebb – de tipikus – függvény használata követte, majd egy problémamegoldó feladat, végül ismét a könnyűnek számító formázás következett. A megoldásokból jól látszik, hogy a nehezebb feladatokat kisebb sikerrel oldották meg a vizsgázók, de a problémamegoldás mindkét szinten jelentős pontveszteséget okozott. A szövegértés, a probléma lefordítása a program nyelvére – még akkor is, ha mindössze egy osztást kell megadni – nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Gyakorlatlanságra utal, hogy a nehéz feladatok között, illetve után meghúzódó könnyebb feladatokat sem végezték el a vizsgázók. A feladat sikertelensége olyan képesség (szövegértés, problémamegoldás) hiányára utal, amelynek a meglétét fontosnak tartjuk. Tudnunk kell, hogy ez a feladattípus középszinten a jobb teljesítményű tanulókat differenciálja.
A beérkezett dolgozatokból nem derült ki, de a feladatot nulla pontra teljesítőknél gondot jelenthetett a szokatlan formában megadott forrásadat. A többféle szoftverre való alkalmasság miatt van szükség a speciális megadási módra, a vizsgán ugyanilyen formátumban tesszük közzé a forrásadatokat.
Az adatbázis-kezelés mindkét szinten a legkritikusabb témakör, mivel a korábbi években sok iskolában nem tanították. Több helyen a 12. évfolyamon nem tanítanak informatikát, ezért lehetnek olyan középszintű érettségizők, akik úgy jelentkeztek a vizsgára, hogy ezt a témakört nem tanulták, bár a hiány elvileg pótolható az érettségiig. A kitűzött feladatok a témakör típusfeladatainak számítanak, és megmutatják az ismeretek elvárt mélységét. Az egyes feladattípusok súlya eltér az érettségin várhatótól, mert több speciális irányba is kitekint. Így a feladat nem könnyű, de nem tartalmaz kreativitást igénylő részfeladatot. Az érettségin nem lesz jelentős szintbeli eltérés, de nagyobb súllyal fog szerepelni a „választó lekérdezés”. A témakör ismeretlenségét jelzi, hogy a középszintű vizsgázók 83%-a nem kezdett hozzá a feladathoz, senki sem ért el maximális pontszámot, és 75% felett is csak 2% teljesített. Emelt szinten nehezebb a feladat, de valamivel jobb a teljesítmény. Itt a vizsgázók 44%-a nem foglalkozott a feladattal, nincs maximális pontszámot elérő dolgozat, és a 75% felettiek aránya 5%, ami több ugyan, de szintén elég gyenge. Az utolsó évben a felkészülő diákok várhatóan erre fogják a legtöbb időt szánni.
A programozás témakör csak emelt szinten szerepel. A téma érettségin történő számonkérése a korábban ismert, versenyeken használt módszerhez képest jelentős változáson ment át. A megoldások részletes, lebontott értékelése érdekében a feladat bonyolultsága mélységében (egymásba ágyazott algoritmusok) csökkent. Helyette egy-egy algoritmus ismeretére rákérdező több – általában nem egymásra épülő – részfeladatból áll a feladat. Ezzel lehetővé vált az egyes részek külön értékelése, súlyozása és a részfeladatokon belül a pontszámok bontása. A vizsgázók 66%-a nullapontos megoldást adott be, ennek egyik oka az lehet, hogy ez volt az utolsó feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy emelt szinten 60 perccel hosszabb idő áll a vizsgázók rendelkezésére. A vizsgakörülményeket tekintve jelentősre becsüljük azok számát, akik korábban hagyták abba a vizsgát. A pontot elérők között 23% oldotta meg a feladatot 75%-nál jobban, és ebből 5% hibátlan megoldást adott be. A pontot elérők átlagosan 42%-os megoldást adtak. Miután a feladatok nehézsége között nem volt jelentős különbség, az eredményt valószínűleg jelentősen befolyásolta a diákok fáradtsága és a vizsga időtartama.
A feladatok teljesítettsége mellett jelentős információkat nyújtanak a szórásadatok is (2. táblázat).
Középszint | Emelt szint | ||
---|---|---|---|
Feladatok | Szórás | Feladatok | Szórás |
Összesen | 17 | Összesen | 20 |
1. Szövegszerkesztés (Tanfolyam) | 29 | 1. Dokumentumkészítés (Muszaka) | 38 |
2. Prezentáció (EU jelképei) | 37 | ||
3. Weblapkészítés (Himnusz) | 29 | ||
4. Táblázatkezelés (Európa számokban) | 23 | 2. Táblázatkezelés (EU-számok) | 30 |
5. Adatbázis-kezelés (EU gazdaságföldrajz) | 12 | 3. Adatbázis-kezelés (EU gazdaságföldrajz) | 23 |
4. Programozás (Személyazonosító jel) | 28 |
A teljes feladatsort tekintve, összességében kisebb a pontszámok szórása, mint az egyes feladatoknál. Ez azt jelenti, hogy a diákok többsége egy-egy feladattal érte el összpontszámának nagy részét.
A feladatok feldolgozását jelentősen befolyásolta, hogy több dolgozat javítás nélkül érkezett be, főleg emelt szinten. Elvétve akadt olyan feladat, amelyre a javító tanár a maximálisnál több pontot adott. Miután a pontozási (javítási) útmutató egyértelműen tartalmazta, hogy egy-egy feladatra hány pont adható, ez valószínűleg figyelmetlenség következménye.
A további egyéves felkészülést figyelembe véve a próbaérettségit tett diákok nagy része sokkal jobb teljesítményt érhet el a vizsgán, de számításba kell vennünk azt is, hogy középszinten sokan lesznek olyanok, akik pusztán az érettségi bizonyítvány megszerzéséért választják ezt a vizsgatárgyat, és így csekély eredménnyel is megelégszenek. Ezért várható, hogy középszinten a próbaérettséginél átlagosan jobb teljesítmény születik, de nagyobb lesz a szórás.
A következő ábrák az elemzett adatokról nyújtanak szemléletes képet. A 8. és 9. ábrán az egyes feladatoknak az elérhető maximális pontszámhoz való viszonyuk, azaz a teljesítményszázalékok láthatók. A 10. és 11. ábra az egyes feladatok teljesítésének szórását mutatja be, a szórás középvonalát az átlagértékre helyezve.
8. ábra • Informatikai feladatokat nem nulla pontra teljesítők eredménye – középszint (N=1142)
9. ábra • Informatikai feladatokat nem nulla pontra teljesítők eredménye – emelt szint (N=280)
10. ábra • A középszintű feladatok teljesítésének szórása (az átlag körül)
11. ábra • Az emelt szintű feladatok teljesítésének szórása (az átlag körül)
A tanárok felkészítése a vizsgáztatásra elkezdődött, de nagyon hasznos lenne, ha a középszinten javító tanárok is nagy számban vennének részt a tanfolyamokon, mert az informatika középszintű értékelése mindenki számára új.
A feladatsorok szerkezete, az egyes témakörök súlyozása kialakult, ezzel kapcsolatos észrevétel nem érkezett a próbaérettségivel kapcsolatos elektronikus fórumra. Néhányan hiányolták az internetes feladatok gyakorlati számonkérését. Ez azonban a követelményeknek és a vizsga tisztaságának biztosítása miatt csak a szóbelin kérhető számon.
A feladatsor készítésekor különös gondossággal kell ellenőrizni a feladat szövege, forrása, pontozási és javítási útmutatója és a mintamegoldás közti koherenciát. A legkisebb módosulás is elronthatja a feladatot. Az odafigyelésre a feladat elkészítése során végig szükség van, még a nyomdából kikerült anyagok is ellenőrzést igényelnek, mert a feladatsorokban megjelenő minták nyomdai vagy nyomtatási hibája jelentősen módosíthatja a feladat tartalmát.
Az informatikavizsga minden vizsgánál nagyobb eszközigényű, melynek előkészítése nagy gondosságot igényel. Komoly energiát kíván minden részt vevő féltől, hogy a tanuló azt a szoftvert használhassa a vizsgán, amelyikkel felkészült a vizsgára. Ehhez a jelentkezéskor meg kell adnia a szoftvert, a vizsgahelynek biztosítania kell a választott szoftvereket, emelt szinten ezt is figyelembe kell venni a csoportok szervezésekor. A vizsgán használt számítógépeket nagy körültekintéssel kell felkészíteni. Figyelni kell arra, hogy a vizsgázó ne tudjon mással kommunikálni, de arra is, hogy a szükséges eszközök, források a rendelkezésére álljanak. A gépek beállításakor figyelni kell a megfelelő (magyar) szabványok alkalmazására, mert ellenkező esetben a vizsga nem egyenlő feltételek között zajlik. A számítógépes háttér megfelelő biztosításához, elsősorban a rendszergazdák számára jegyzetet készítettünk, melyet időben eljuttattunk az iskolákba.
Meg kell határozni, az idegen nyelven megszervezett informatikavizsgán szükséges teendőket. A feladat szövegén túlmenően a források szövege, illetve a gépek beállítása is az adott nyelvhez igazodik. Bármilyen a döntés, az összes vizsgadokumentumot ennek megfelelően kell módosítani (feladatszöveg, forrásfájl, megoldás, pontozási és javítási útmutató).
Az esetleges problémák gyors kezelésére a vizsga előtti héttől (az eszközök felkészítésének ideje) a vizsgadolgozatok javításának befejezéséig telefonvonalas és internetes segélyvonal szükséges.