Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2003 december > A szakiskolai tankönyvek összehasonlító vizsgálata IV.

Kojanitz László

Szakiskolai tankönyvek
összehasonlító vizsgálata IV.

Tankönyvi kérdések és feladatok

A szakiskolai tankönyvek elemzésének tapasztalatait bemutató sorozatban a tankönyvek kérdéseit és feladatait elemzi a szerző. Bemutatja, milyen sokféle célt szolgálnak az irodalom- és a történelemtankönyvekben szereplő kérdések. Egyik fontos következtetése, hogy a tankönyvek kérdései és feladatai akkor hatékonyak, ha szinkrónban vannak a tanár tanítási stratégiájával.

A szövegek esetében az elsődleges cél a tartalom tárgyi szempontból kifogástalan, ugyanakkor könnyen érthető és megtanulható módon történő bemutatása. Figyelembe véve a terjedelemi korlátokat is, mindez meglehetősen szűk mozgásteret ad a tankönyvszerzőknek. Éppen ezért a tankönyvi kérdések és feladatok általában sokkal többet elárulnak a szerző egyéniségéről, mint maguk a szövegek. Közvetlenebb módon tükrözik a tananyagról, tanításról-tanulásról és nem utolsósorban a tanulókról vallott felfogását.

A kérdések alapján derül ki a tanuló számára, hogy a tankönyvben leírtak pontos megjegyzését vagy annak továbbgondolását várják el inkább tőle. A feladatok általános tanuláselméleti és konkrét módszertani megfontolásokon alapulnak. A tankönyv ezáltal hol kisebb, hol nagyobb mértékben befolyást gyakorol a valóságos tanulási szituációkra és a tantermi munkára. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy létezik olyan tanári gyakorlat is, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a tankönyvben lévő kérdéseket és feladatokat. Ilyen esetekben a tanulók is hasonlóképpen járnak el. Egyszerűen átugorják olvasás és tanulás közben még azokat a kérdéseket is, amelyeket a szerző talán éppen a megértés megkönnyítése céljából helyezett el a szövegben. A veszteség ilyenkor kettős: egyrészt a tanulás több időt és energiát igényel, mint amennyi szükséges lenne; másrészt kondicionálódik az a rossz olvasási szokás, hogy gondolkodás nélkül figyelmen kívül hagyom a szöveg információinak egy részét.

A megfelelő tankönyv kiválasztásakor tehát fontos szempont, hogy a tankönyv és a pedagógus tanítási stratégiája és stílusa összhangban legyen egymással. Ez legkönnyebben a kérdéseken és feladatokon keresztül ellenőrizhető. (Például: A konkrét problémával kapcsolatban ugyanezt a kérdést tenném fel? El tudom képzelni, hogy az óráimon ilyen jellegű feladatokkal motiváljam és aktivizáljam a tanulóimat? Az új ismeretek feldolgozásában a tanulók önálló munkájának ugyanekkora szerepet szánok?)

Melyek lehetnek a legfontosabb általános minőségi elvárások a tankönyvi kérdésekkel és feladatokkal kapcsolatban?

A tankönyvi kérdéseket és feladatokat sokféleképpen lehet tipizálni és összehasonlítani. Fontos lehet a nehézségi fok ellenőrzése. Az a jól motiváló feladat, amely a tanulót gondolkodásra, erőfeszítésre ösztönzi, de amelyet azért még reálisan megoldhatónak érzékel. Létezik olyan feladattipizálás, amely a tanulói teljesítmény szerinti differenciáláson alapul:

Jó teljesítményfokhoz: Gyönge teljesítményfokhoz:
kibővítés típusú feladat; megszilárdító feladat;
rendszerező feladat; alkalmazás típusú feladat megadott példákhoz;
alkalmazás típusú feladat. érzékennyé tevő vagy előkészítő feladat.1

A tanulás hatékonyságát az növeli leginkább, ha a feladatok tartalma, típusa és száma pontosan tükrözi a tantervekben meghatározott tanulási célokat. Ez az igény általában azt is magában foglalja, hogy a feladatok ne csak a megértést és az ismeretek megjegyzését, hanem a tanulás többi fontos összetevőjének fejlődését is elősegítsék. Az ismeretek alkalmazására, problémák megoldására, tevékenységek gyakorlására vagy személyes állásfoglalásra késztessenek. Vagyis vizsgálhatjuk, hogy a tankönyvi kérdések segítségével a tanulók mely képességeit fejlesztjük leginkább. Szujev a feladatok négy fő csoportját különbözteti meg ilyen szempontból:

Rögzítéshez . a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.

Elmélyítéshez . analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.

Alkalmazáshoz . önálló munka, feladatmegoldás.

Problémamegoldáshoz . a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

A statisztikus feldolgozás e téren is sok érdekességgel szolgálhat. Bizonyos típusú feladatok túltengésének vagy hiányának tudatosítása hasznos segítséget adhat a szerző számára is az egyoldalúságok megszüntetéséhez. Egy osztrák vizsgálat például hat biológia-tankönyv alapján a következő eredményt hozta.

Anyanyelv és irodalom

A szakiskolai anyanyelv- és irodalomtankönyvek feladatainak tipizálásakor alkalmazkodtam a szakiskolai kerettantervi követelményekhez. Ez a követelményrendszer korszerű és meglehetősen komplex tudásképet tükröz. Ráadásul kellően strukturált és részletezett ahhoz, hogy a feladatok készítésekor és azonosításakor is könnyen alkalmazni lehessen. A vizsgálatot végezve azt tapasztaltam, hogy a tankönyvek szerzői méltányolták ezt a konkrétságot. Feladataik nagy része könnyen értelmezhető és közvetlen mintát nyújt a tanárok számára a legfontosabb kompetencia jellegű követelmények iskolai fejlesztéséhez. Ez nagymértékben növeli a tankönyvek általános minőségét és használhatóságát.

Az irodalom esetében az egyes témakörök sokszor jelentősen eltérhetnek egymástól a tekintetben, hogy milyen jellegű kérdések és feladatok kapcsolódhatnak hozzájuk. Ezért valószínűleg félrevezető eredményt hozott volna, ha csak egy-egy témakör vagy fejezet kérdéseit hasonlítottam volna össze. Feldolgoztam tehát a három vizsgálatba bevont szakiskolai irodalomtankönyv összes kérdését és feladatát, és a feladatok közötti tipizálást az egyes konkrét követelmények szintjéig is elvégeztem.

Az elemzett tankönyvek . A Nemzeti Tankönyvkiadó könyve: Somos-Szakács: Irodalmi olvasókönyv 9. a szakiskolák számára. 2001 (NI) . A Korona Kiadó könyve: Cserhalmi Zsuzsa: Magyar nyelv és irodalom 9. a szakiskolások számára. 2002 (KoI) . A Konsept-H Könyvkiadó könyve: Fábián-Forgács-Pála: Irodalom a szakiskolák 9-10. osztálya számára. 2002 (KHI).

1. táblázat  A szakiskolai irodalomtankönyvek feladatainak száma az egyes követelmények szerint
Követelmények NI KoI KHI
Kulturált nyelvi magatartás 29 35 18
Szövegértés 245 94 86
Szövegalkotás 108 129 68
Tanulási képesség 20 53 65
Anyanyelvismeret 12 67 21
Az irodalom és az olvasó kapcsolata 5 25 10
Irodalmi kifejezésformák 97 30 68
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység 36 17 34
Összesen 552 450 370

Megállapítható, hogy mindhárom tankönyv meglehetősen nagyszámú feladatot tartalmaz. A legtöbb kérdés és feladat az irodalmi szövegek megértését és az önálló szövegalkotás fejlesztését segíti elő. Ugyanakkor a többi képességterülethez is jelentős számú feladat kapcsolódik. A belső arányokat tekintve némileg a Korona Kiadó és a Konsept-H Kiadó tankönyve kiegyensúlyozottabbnak tűnik a Nemzeti Tankönyvkiadó könyvéhez képest.

2. táblázat  A feladatok százalékos megoszlása a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok NI KoI KHI
Kulturált nyelvi magatartás 5 8 5
Szövegértés 43 20 23
Szövegalkotás 20 28 18
Tanulási képesség 4 12 18
Anyanyelvismeret 2 15 6
Az irodalom és az olvasó kapcsolata 1 6 3
Irodalmi kifejezésformák 18 7 18
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység 7 4 9

 

Kulturált nyelvi magatartás

Sok érdekes megfigyelésre ad lehetőséget az egyes képességterületeken belüli részletes összehasonlítás is.

3. táblázat  Kulturált nyelvi magatartás megjelenése a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. 2
7
Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós mûsortípusokban és az irodalmi mûvekben megjelenõ álláspontok követése, az eltérõ vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. 11 27 17
A nem nyelvi kifejezõeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. 3 1 7
A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. 2 1 4
Összesen 18 29 35

Kedvező tendenciának tekinthető, hogy mindhárom tankönyv rendszeresen tartalmaz olyan feladatokat, amelyek közös megbeszélésre és vitára ösztönzik a diákokat a tanultakkal vagy olvasottakkal kapcsolatban. Ezek a feladatok természetesen alkalmat adnak szóbeli megbeszélésekhez szükséges viselkedési szabályok és képességek elsajátítására is. Kevésbé látszik megnyugtatónak a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó képességek fejlesztése. Az ezt elősegítő feladatok száma meglehetősen kevés. Valószínű persze, hogy a Konsept-H Kiadó és a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvsorozatában az ilyen jellegű feladatok többsége a nyelvtankönyvbe került.

Szövegértés

Mint a számokból látható, meglehetősen egyenetlen a szövegértéshez kapcsolódó kérdések és feladatok eloszlása. Ezek többsége az irodalmi mű tartalmi részleteire és a történet eseményeinek összefüggéseire, illetve a szereplők tetteinek mozgatórugóira vonatkozó kérdés. Valószínűleg az irodalmi elemzés érdekességét és fejlesztő hatását is fokozni lehetne azzal, ha más jellegű feladatokra is sűrűbben lehetőség nyílna. A tanórákon a pedagógusok minden további nélkül pótolhatják ezeket a kérdéseket. Feltéve, hogy érzékelik ezek hiányát, s a viszonylag kevés minta ellenére képesek önállóan megfelelő kérdéseket és feladatokat alkotni.

4. táblázat  Szövegértés a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
A szó szerinti, az értelmezõ (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. 37 159 57
Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mûfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). 6 3 3
Kép és szövegrész összekapcsolása a témaazonosítás alapján. 5 1 3
Szövegrészek (bekezdések) idõrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. 8 9 5
Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. 7 34 5
Összegzõ általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. 9 4 2
Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése.  
Egyéb. Például az irodalmi szöveg címzettjeinek azonosítása; kérdések alapján az irodalmi szöveg egyes részleteinek kiválasztása; irodalmi idézet keresése meghatározott eseményekhez, témákhoz; nem irodalmi szövegek összehasonlítása önállóan választott szempontok szerint; kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban; irodalmi mûvek azonosítása humoros apróhirdetések alapján; szavak jelentésének azonosítása. 14 35 19
Összesen 86 245 94

 

Szövegalkotás

A rendezett, tagolt írásmód követelményéhez nem kapcsoltam feladatokat, mivel ez olyan norma, amelyet minden szövegalkotási feladat esetében érvényesíteni kellene. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a Korona Kiadó tankönyve sok esetben külön feladatként bizonyos szövegrészletek, mondatok füzetbe történő bemásolását kéri a tanulóktól. Az ilyen feladatok esetében a külalak minőségének fontossága könnyen tudatosítható. Mindhárom tankönyvszerző gyakran és szívesen élt a kreatív szövegalkotás gyakoroltatásának lehetőségével. Szinte minden feldolgozott mű kapcsán szerepelt a feladatok között a történet képzeletbeli befejezése vagy egyes szereplők szemszögéből történő átírása, bizonyos helyzetek újrajátszása. A Nemzeti Tankönyvkiadó könyvében az állandóan ismétlődő feladattípusok közül kettő is idekapcsolódik: az „Öltsünk álruhát!” és a „továbbírt történet”.

5. táblázat  Szövegalkotás a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
Rendezett, tagolt, olvasható írásmód.  
Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerû televíziós mûfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. 2   3
A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. 2 2 2
Szövegkiegészítési, -tömörítési és -bővítési gyakorlatok.   15 7
Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. 8 3 7
Kreatív gyakorlatok az "alkotótárs" helyzetébõl, például a mûvek szereplõinek jellemzése egy másik szereplõ nézõpontjából, jelenetek elõadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézõpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplõk szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. 22 43 16
Szerzõi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. 1   1
Egyéb. Például jellemzés készítése; szövegalkotás karikatúra alapján; szubjektív érzelmek és gondolatok bemutatása; szerepjáték; a vers képszerû fordulatainak értelmezése; apróhirdetés írása; hétköznapi célokat szolgáló jegyzetek készítése; a tanuláshoz kapcsolódó ismertetések készítése; szövegalkotási hibák felismerése; személyes vélemény megfogalmazása és indoklása; az olvasott mû sztorijának elmesélése; magyarázat adása; közös vélemény megfogalmazása. 33 45 93
Összesen 68 108 129

A szövegalkotási készségek közül rendkívül fontos a személyes vélemény megfogalmazása és indoklása. A tankönyvszerzők az irodalmi művek és a mindennapi élet jelenségeivel kapcsolatban is gyakran adnak ilyen feladatot.

A Korona Kiadó tankönyve leginkább abban tér el a másik kettőtől, hogy a mindennapi élet által igényelt nyelvhasználatot is rendszeresen gyakoroltatja a tanulókkal. E tankönyvre általában is jellemző, hogy olyan tanulóknak készült, akiknek nap mint nap be kell bizonyítani, hogy amit az iskolában tanulnak, az a mindennapi boldogulásuk szempontjából is hasznos lehet. A szerző érezhetően úgy próbál segítséget és tanácsokat adni a szakiskolás tanulóknak, hogy elfogadja és felvállalja azt a helyzetet, hogy többségük számára az olvasás és írás még komoly segítséget igénylő feladat, s hogy körükben a kulturált magatartás szabályainak betartása és az igényes olvasmányélmények keresése egyáltalán nem magától értetődő dolog.

Tanulási képesség

A tankönyvön kívüli tudományos és egyéb források felhasználásának lehetőségére és fontosságára mindegyik tankönyv rendszeresen felhívja a tanulók figyelmét, s feladatokkal is ösztönzést ad ehhez. A tanulás hatékonyságát, az információk rendszerezését és alkalmazását segítő módszerek átadásában és gyakoroltatásában ugyanakkor a lehetőségekhez képest kisebb szerepet vállalnak. Kevés az ilyen jellegű feladat és konkrét tanács a szakiskolai tankönyvekben; még leginkább a Konsept-H tankönyve tesz erre kísérleteket.

6. táblázat  Tanulási képesség a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből.
1
Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására. 9 2 4
Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. 1
Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bővítése. 11 1 1
Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal alátámasztott részletekkel. 6 2 1
Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.
1
Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról.
Egyéb. Például idegen szavak jelentésének megkeresése; könyvtári gyűjtőmunka; lexikonok használata; előzetes ismeretek felidézése; helyszínek térképen történő megkeresése; információgyűjtés tévéből, rádióból, újságból. 38 14 46
Összesen 65 20 53

 

Anyanyelvismeret

A Korona Kiadó tankönyvsorozata a gyakorlatban is alkalmazta azt a tantervi célkitűzést, hogy a szakiskolai oktatásban az irodalmi, anyanyelvi és nyelvtani ismeretek ne váljanak szét, hanem integrált ismeretrendszerként jelenjenek meg a tanulók számára. Nem készítettek külön irodalom- és nyelvtankönyvet, hanem az irodalmi szövegek feldolgozásához kapcsolták a nyelvhelyességi és nyelvtani ismeretek bemutatását és gyakorlását is. Nem véletlen tehát, hogy e tankönyv tartalmazza a legtöbb olyan feladatot, amely a szótani és mondattani ismeretek alkalmazását igényli az irodalmi szövegek feldolgozásához. A szerző alkotó módon például a szófajok tanítását összekapcsolta a leírás és a jellemzés gyakoroltatásával, valamint a költői hasonlatok és metaforák bemutatásával. S mindez a János vitézből, a Tót atyafiakból és az Egy polgár vallomásaiból vett részlet elolvasása és feldolgozása során történt. Ez a megoldás szemléletformáló és az ismeretek sokoldalú beágyazódását hatékonyan segítheti. Ráadásul megóvja a szerzőt attól az igen gyakori hibától, hogy szükségtelen mértékben elmerüljön a leíró nyelvészet ismeretanyagában a gyakorlati alkalmazás gyakorlásának rovására. Egy-egy ilyen integrált anyanyelv- és irodalomtankönyv megjelenése önmagában is fontos, hiszen sok konkrét tapasztalatot hozhat a tanítási gyakorlat átalakítása szempontjából. Csak a gyakorlatban derülhet ki a tanárok számára, hogy melyek az integrált anyanyelvi képzés előnyei és buktatói.

7. táblázat  Anyanyelvismeret a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő – használatára. 1
3
Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra.
3
Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. 1
4
Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. 8 1 17
Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben. 2
8
A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával.
2
Egyéb. Például szinonimák gyűjtése; szólások, régies vagy ritkán használt szavak jelentésének megmagyarázása; szavak jelentésárnyalatainak összehasonlítása; költői képek szavakba öntése; mondattani ismeretek alkalmazása; a jelek-jelentések-értelmezések témakörhöz kapcsolódó rajzos feladatok. 9 11 30
Összesen 21 12 67

 

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Az irodalmi művek kiválasztásában tükröződik leginkább szemléletváltozás. Ez összefügg azzal, hogy a kerettantervi tematika radikális módon szakított az irodalomtörténeti rendezőelvvel. A tankönyvek ennek megfelelően a jellemző élethelyzetek szerint csoportosítva mutatják be az irodalom megismerésére és az olvasás megszerettetésére szolgáló műveket. A Korona Kiadó tankönyve arra szoktatja a diákokat, hogy olvasás közben három kérdésre mindig próbáljanak meg választ adni: Mit mesél a történetmondó? Mit feltételez a történetmondó az olvasóról? Mi történik az olvasóban? Ezzel igyekszik leginkább tudatosítani a tanulókban, hogy az élmény mindig egyéni, de nem független az író szándékától. Kár, hogy a másik két tankönyvben kevésbé van jelen ez a pedagógiai tudatosság az olvasói élmény összetevőinek megragadására.

8. táblázat  Az irodalom és az olvasó kapcsolata a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ - a fogalmak értelmezése példákkal. 3
Az irodalomolvasás motiválása a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével. 6 5 5
Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. 1
20
Összesen 10 5 25

 

Irodalmi kifejezésformák

A Korona Kiadó tankönyvének gyakorlatiasabb szemléletmódja tükröződik ezekben az adatokban is. A művek feldolgozása során az irodalomelméleti fogalmak alkalmazásának és az esztétikai eszközök azonosításának gyakoroltatása kevésbé van jelen a feladatok között, mint a másik két tankönyvben.

9. táblázat  Irodalmi kifejezésformák a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KHI NI KoI
A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. 9 10 5
Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. 2 3 4
A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. 3 4 6
A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. 3 9 3
Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. 2
–-
1
A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben).
2
Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése. 9 6
Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében.
6 4
Egyéb. Például a humor eszközeinek, forrásának azonosítása a szövegben; a költői, írói kifejezés eszközeinek azonosítása és értelmezése; irodalmi műfajok közötti különbségek megmagyarázása; költői képek tartalmának azonosítása és megfogalmazása; költői és írói eszközök azonosítása; alakzatok azonosítása; az irodalmi kifejezésformák összehasonlítása más művészeti ágakéval; képzőművészeti alkotások elemzése. 40 57 7
Összesen 68 97 30

 

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

Örvendetes, hogy mindhárom szerző komolyan vette azt a követelményt, hogy az irodalomtanításnak segítséget kell adnia a tanulóknak az erkölcsi értékrendek közötti eligazodásban. A művekben megjelenő emberi konfliktusok feldolgozására alapozva számos, a tanulók mindennapi életére jellemző dilemma megbeszélésére is módot adnak a tankönyvekben található feladatok. A Nemzeti Tankönyvkiadó könyve Érvek és ellenérvek címmel rendszeresen ad ilyen feladatot. Egymással jól szembesíthető állítások bemutatásával 18 különböző témát ajánl megvitatásra a tanulóknak. A vitatémák természetesen mindig összefüggésbe hozhatók az éppen olvasott irodalmi művel. A tanulók számára így közvetlenül is érzékelhetővé válik, hogy egy-egy olvasmányélmény miként tudja gazdagítani és módosítani az emberi helyzetekről alkotott képet és véleményt.

10. táblázat  Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység a szakiskolai irodalomtankönyvekben
Feladatok KoI NI KHI
Tapasztalatszerzés az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról. 7
A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. 7 10 2
Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok fölismerése és jellemzése. 10 23 8
"Szöveg a szöveg ellen" - állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendje ellen.
Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. 8 3 7
Egyéb 2
Összesen 34 36 17

Bízom abban, hogy a szakiskolai tankönyvek kérdés- és feladatanyagának teljes körű adatszerű megjelenítése másoknak is segítséget tud adni a hazai irodalomtanítás sajátosságainak feltárásához. Magam csak egy-egy érdekesebbnek tűnő adathoz fűztem megjegyzést, de érdemes lenne a teljes adatsor tanulságait alaposabban is elemezni.

Történelem és állampolgári ismeretek

A történelem esetében a tankönyvek első harmadát-felét, kb. 100 oldalnyi anyagot vizsgáltam meg a bennük lévő feladatok összehasonlításához. Az adatok helyes értelmezése érdekében el kell mondani, hogy az összefoglaló jellegű kérdéseket a kifejezőképesség kategóriájához soroltam. A jelentős eltérés a Nemzeti Tankönyvkiadó és a másik két kiadó tankönyve között ezen a téren legfőképpen abból adódik, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvében sem a tankönyvi leckék, sem a témakörök végén nincsenek összefoglaló kérdések. Hozzá kell tennem, hogy az ilyen kérdések között a másik két könyvben rendkívül nagy számban vannak olyanok, amelyek túl általánosak ahhoz, hogy igazán elősegítenék az összefüggések megértését. Az adatokból megállapítható, hogy viszonylag kevés az olyan feladat, amely a tanulók képzelőerejét és történelmi empátiáját mozgósítaná kreatív fogalmazások elkészítésére a tanult történelmi témákról. Pedig ahogy kiderült, irodalomórákon meglehetősen sokszor találkozhatnak ilyen típusú feladatokkal is.

A szakiskolai történelemtankönyvek esetében markánsabb különbségek figyelhetők meg, mint amilyenekkel az irodalomtankönyvek esetében találkoztunk. A Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványában a szöveg megértését ellenőrző és gyakoroltató kérdések nincsenek, ugyanakkor a könyv az esetek többségében nagyon sok könnyen és gyorsan elolvasható rövid forrásrészletet tartalmaz hozzájuk tartozó kérdésekkel együtt. Ez a tankönyv fontos szerepet szán a képek, ábrák feldolgozásának is a tanulásban, és különös gondot fordít az új anyag tanulásának megkezdésekor a korábbi ismeretek felidézésére. A történelmi térben és időben való tájékozódás gyakorlását a Korona Kiadó tankönyve segíti a legtöbb feladattal: minden tankönyvi leckében és az összefoglaló feladatsorokban is fontos szerepet kapnak az ilyen jellegű feladatok.

Az elemzett tankönyvek . A Nemzeti Tankönyvkiadó könyve: Závodszky: Történelem és társadalomismeret a szakiskolák 9. évfolyama számára. 2002 (NT) . A Korona Kiadó könyve: Balla: Történelem 9. a szakiskolák számára. 2002 (KoT) . A Konsept-H Kiadó könyve: Balázs-Jakab: Történelem 9. a szakiskolák számára. 2001 (KHT).

11. táblázat  A szakiskolai történelemtankönyvek feladatainak száma a követelmények típusai szerint
Feladatok 1-98. o. 1-94. o. 1-100. o.
Tankönyvi szöveg megértése 5 40 41
Információszerzés forrásrészletekből 55 21 15
Információszerzés nem szöveges forrásokból 12 6 4
Kifejezőképességek 5 50 60
Térképek használata 23 37 6
Tájékozódás az időben 1 15 0
Ismeretek felidézése 34 12 1
Önművelés, tanulási képességek 11 11 0
Összesen 146 192 127

 

A szakiskolai tankönyvek vizsgálata alapján levonható következtetések

A vizsgálat legfontosabb tapasztalata, hogy a tankönyvanalízis módszere mennyire konkrét és markáns különbségeket tud feltárni a tankönyvek között, s hogy ezek a különbségek milyen könnyen értelmezhető segítséget adhatnak a tankönyvek minőségének megítéléséhez és javításához. Az ilyen jellegű elemzések a tankönyvszerzők számára is hasznosíthatók, s erősítheti a bizalmukat a tankönyvkutatások iránt. Erre szükség is lenne, mert a tankönyvi szakértők és a szerzők kapcsolatát a tankönyvi jóváhagyások körüli viták jócskán megterhelték az elmúlt években. Az értékelések tényszerűségének és a kritikák gyakorlati értelmezhetőségének hiánya ugyanis sok feszültséget gerjesztett. A pontozásos jellegű, egytől ötig terjedő skálával történő értékelésekkel nem csupán az a baj, hogy csak látszólag objektívek, s az összes létező minőségi szempontot egyszerre akarják számon kérni minden egyes tankönyvön. A készítők számára a legtöbb gondot az okozza, hogy a legfontosabb kérdéseikre általában nem kapnak ezekből választ. Nem tudják meg belőlük, milyen konkrét változtatásokat kellene végrehajtani ahhoz, hogy például a szöveg érthetőségére adott hármas osztályzat négyesre vagy netán ötösre módosulhasson.

A szakiskolai tankönyvek statisztikai analízisével elsősorban a tényszerűen ellenőrizhető jelenségeket, az egyes tankönyvekre jellemző belső arányokat akartam érzékelhetővé tenni. Hasznosnak bizonyult az a döntés, hogy a vizsgálat a tankönyv egyszerre több összetevőjére is kiterjedt: a tantervi célok érvényesítése a tananyag kiválasztásában; a szövegezés komplikáltsága a mondatok és a szavak szintjén; az illusztrációk mennyisége és funkciója; a kérdések és a feladatok sokrétűsége és kiegyensúlyozottsága. A különböző szempontok szerint más-más rangsor volt felállítható közöttük. Vagyis nem találtunk minden szempontból tökéletes tankönyvet, de olyat sem, amely minden tekintetben kifogásolható lett volna.

Az összkép végül is biztató. Az elmúlt években készült szakiskolai tankönyvek a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételeket teremtenek a tanulók közismereti képzéséhez. Különösen az illusztrációk és a motiváló feladatok tekintetében feltűnő az előrelépés. A tankönyvi szövegek érthetőségével azonban még mindig vannak problémák.

A tankönyvek hatékonyságának növelése érdekében a tankönyvanalízis módszerét össze kellene kapcsolni a tanulási teljesítménymérésekkel. Egészen konkrét összefüggéseket állapíthatnánk meg így például a tankönyv szövegének jellemzői és a tanulói megértés eredményessége között.

A tankönyvkészítés komplex feladat. Így még a legtehetségesebb szerzőtől sem várható el, hogy minden lehetséges problémát maga érzékeljen s ezekre aztán megoldást is találjon. Szüksége lehet a tankönyvkutatások eredményeire és visszajelzéseire, s ennek folyamatos biztosítása érdekében szükség lenne egy szakszerű kutatói és fejlesztői háttérre a tankönyvkiadókon belül is. Mivel a szakiskolai képzés különösen sok pedagógiai problémát vet fel, érdemes lenne a szakiskolai tanulóknak készülő tankönyvek esetében minél több kutatással egybekapcsolt fejlesztési programot beindítani.