1
Humanisztikus Kooperatív Tanulás. (honlapja: http://www.hkt2000.hu)
2
Benda József: Népességfogyás és iskola. Heti válasz, 2002. 01. 25.
3
Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Budapest, 2001, Önkonet.
4
Megtekinthető: Zalaegerszeg: Eötvös J. Ált. Isk. (Horváthné S. Mária: 06/92/310-443); Keszthely: Egry J. Ált. Isk. (Katonáné R. Hedvig: 06/83/316-312); Pécs: II. sz. Gyakorló Isk. (dr. Orbán Józsefné: 06/72/332-150); Jászkarajenő (Csirmaz Mátyás: 57/422-851)
5
Kelemen E.: A Tanító, 1988. 10.; Hegedűs T. A.: Cigánygyerekek iskolázási esélyei, Magyar Nemzet, 1989. III. 31.; Gazsó F.: Vegyük az iskolát! Mozgó Világ, 1987. 12. sz.; Báthory Z.: Tanulási eredmények, Pedagógiai Szemle, július–augusztus 634–643.
6
Báthory Z.: A természettudományok tanításának eredményei. In Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1970, 75–76., 153–276.
7
Bábosik I.–Nádasi M.: A pedagógus lehetőségei a közvetett ráhatási formák létrehozásában a csoportmunka keretében. Magyar Pedagógia, 1974, 2. sz.; Buzás L.: A csoportmunka. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980. 325.; Laszlavik É.: A csoportszervezés eljárásai és lehetőségei. Budapest, 1982, Tankönyvkiadó; Nádasi M.: Az egységesség és differenciálás együttes érvényesítésének lehetőségei és sajátosságai az oktatási folyamat szervezésében. Budapest, 1986, Tankönyvkiadó; Horváth A.: Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben. Budapest, 1994, OKI Iskolafejlesztési Központ.
8
Például az úgynevezett „oktatáselmélet” volt divatban, amikor én „tanulásszervezésről” írtam.
9
A HKT-program teljes bemutatása kandidátusi disszertációm témája (1997).
10
Mint arról minden publikáció beszámol, ahol a kiscsoportos tanulásszervezést bevezetik, elsöprő sikerességgel működik. A sajátos magyar mentalitás ilyenkor nem a sikeres módszerek lemásolására, hanem az ellehetetlenítésére törekszik.
11
Curriculum alatt a tantervet, a projekttervet és más tanítási segédleteket értünk, amelyek a megvalósítás folyamatát is előre jelzik.
12
Rogers, Maslow, Fromm.
13
Magyar J.: A HKT egy gyakorló iskolapszichológus szemével. Új Pedagógiai Szemle, 1993, 9. sz. 86–89.
14
Csepeli Gy.: A szociálpszichológia vázlata. 1979, NPI.
15
E tekintetben Max Planc gondolatát követjük, mely szerint: „kevésbé fontos az, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mert ez tudásunk felhasználását határozza meg egész életük során.”
16
A 45 perces tanórák leginkább a memóriaszintű ismereteknek kedveznek. Nem adnak időt egy-egy adott témakörben a komplex, mélyebb folyamatok, gondolatok felismerésére. A felmerülő problémákat – legyenek azok a tanulási anyaggal vagy a neveléssel kapcsolatban – nincs idő megbeszélni és feloldani, túl kell lépni rajtuk. Ezáltal görgetik maguk előtt a megoldatlan helyzetek tömegét. A feszültségek hétről hétre halmozódva egyre nagyobb mértékben terhelik a pedagógusok lelkivilágát. Megnyugvást (felejtést) csak az iskolai szünetek hoznak. (Egy munkás napi 9-10 óra után kevésbé fárad el, mint egy pedagógus napi 4-5 óra után!) A pedagógusok túlterheltségérzésének valószínűleg ez az egyik oka, ami lelassítja a személyiségük érését, fejlődésüket. Kifáradás és örömtelenség, a sikeresség és megnyugvás élménye helyett – úgy vélem – összefüggésben van a 45 perces, bármely más foglalkozástól idegen időrendtől.
17
A leírt folyamat egy begyakorlott osztályban kb. 90 percet vesz igénybe. Kezdő csoportok esetében rövidebb, 20-30 perces intervallumban követik egymást e szakaszok.
18
Nem vezényeljük át őket a saját napjaikon és perceiken. Aki nem tudja, mi történik a következő pillanatban, arra csak csavarként tartanak igényt, ő úgy is fog viselkedni: gondolkodás és felelősség nélkül. Időt és módszereket adunk tehát a gyerekek számára ahhoz, hogy a saját életükről és napjaikról megtanulhassanak gondolkozni.
19
Először a csoportok maguk értékelik, hogy aznap ki mit csinált, milyen mértékben vette ki részét a munkából, majd közös értékeléssel zárul a nap.
20
A tantervi integráció újszerű megoldása elkerüli azokat a csapdákat, amelyek a tantárgyközi integrációs kísérletekben sokszor megjelennek (egyenetlenség, a szinkronitás megszakadásai stb.).
21
Az 1–3. évben a rendszeres meseolvasás is a heti projekt része.