1
Jó példa erre a European Round Table of Industrialists, amelynek több kiadványa is foglalkozik a tudás és oktatás problémáival. L. pl: Education for Europeans. Brüsszel, 1995, Towards the Learning Society; Investing in Knowledge. Brüsszel, 1997, The Integration of Technology in European Education.
2
Program for International Student Assessment – A tanulók tudásának nemzetközi felmérése. A háromévenkénti ciklussal ismétlődő felmérések 2000-ben kezdődtek.
3
Például a PISA mind nagyobb figyelmet fordít az iskolai tantárgyakhoz nem kötődő, úgynevezett „kereszttantervi kompetenciák” (Cross Curricular Competencies) felmérésére. Az első ilyen kompetencia, amely már a 2003-as felmérés tematikájába is bekerült, a komplex problémamegoldás lesz.
4
Ilyen például a svájci központú, az OECD keretében a kulcskompetenciák meghatározására és kiválasztására irányuló program (Defining and Selecting Key Competencies, DeSeCo).
5
Részletesebben lásd Csapó Benő: A kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében. In Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Budapest, 2001, Osiris Kiadó, 270–293.
6
A „literacy” egyik újabb használata a „computer literacy” kifejezésben még jól fordítható „számítógépes írástudásnak”, metaforikus értelmével is kifejezve azt, hogy számítógép nélkül ma már alig létezik írásbeliség. A PISA három fő vizsgálódási területének megnevezéséből (reading literacy, mathematical literacy és scientific literacy) azonban már inkább kitűnik, hogy itt az olvasni tudás, a matematikai és a természettudományos műveltségről van szó.
7
A „thinking curriculum” fogalmát eredetileg Lauren Resnick vezette be. Lásd pl.: Resnick, L. B. és Klopfer, L. E. (szerk.): Toward the thinking curriculum: Current cognitive research. Alexandria, 1989, Association for Supervision and Curriculum Development. A kifejezés használata később szélesebb körben elterjedt. (L. pl. John Nisbet áttekintését: Nisbet, J.: The thinking curriculum. Educational Psychology, 13. 1993. 3–4. sz. 281–290.)
8
Az „új matek” (new math) néven ismertté vált mozgalom a matematikatanítást úgy szervezte át, hogy az végigvezesse a tanulót a Piaget által leírt kognitív fejlődés egyes állomásain.
9
A természettudomány tanítása kiváló lehetőséget kínál számos, Piaget által közvetlenül tanulmányozott művelet fejlesztésére (pl. soralkotás, osztályozás, a változók szétválasztása és kontrollja, logikai és kombinatív műveletek, a hipotézisalkotó és -ellenőrző gondolkodás).
10
Az ezredforduló táján újra megfigyelhető a „learning by doing”, a tapasztalatok révén történő tanulás koncepciójának reneszánsza.
11
Az önszabályozó tanulásról lásd: M. Boekaerts, P. R. Pintrich és M. Zeider. (szerk.): Handbook of self-regulation. San Diego, 2000, Academic Press.
12
European Round Table of Industrialists: Education for Europeans. Brüsszel, 1995, Towards the Learning Society, 6.