Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 február > CD-ROM-ok az oktatásban -- „Encyclopaedia Humana Hungarica” sorozat (1. rész)

Árkos Iván

CD-ROM-ok az oktatásban „Encyclopaedia Humana Hungarica” sorozat (1. rész)

Az új évezred oktatásában lassan mindennapossá váló elektronikus taneszközök kiemelkedő képviselője a multimédia CD-ROM, amely műfaji sajátosságai alapján új távlatokat nyitott az ismeretközlés számára. Az 1990-től datálódó hazai CD-ROM-kiadás1 tanúsága szerint a 2001-ben megjelent művek száma2 meghaladta az 1300 alkotást, s ezek közel háromnegyede kiválóan alkalmazható törzs-, kiegészítő vagy segédanyagként az általános, közép- és felsőoktatásban. Az Új Pedagógiai Szemle jelen írással új sorozatot indít útjára, amely tantárgyak szerint ismerteti az ebbe a körbe tartozó kiadványok legjavát. E cikksorozat első írása azt a kilenc alkotásból álló művet ismerteti két részben, amely az államalapítás millenniumának tiszteletére a magyar művelődés történetének feldolgozására vállalkozott.

Az 1994-ben pedagógusok és számítástechnikai szakemberek által megalakított Enciklopédia Humana Egyesület alapító tagjaiban közel egy évtizede merült fel a gondolat egy olyan CD-ROM-sorozat létrehozására, amelynek segítségével összhangba hozható a humán tantárgyak magyarsággal és Magyarországgal foglalkozó, különböző oktatási szinteken, évfolyamokban, illetve tanmenetidőszakokban tanított, egyébként azonban szorosan összekapcsolódó, illetve egymásra épülő ismeretanyaga. Az elképzelés párosult azzal a szándékkal, hogy az így kialakított taneszköz a lehető legrészletesebb, legváltozatosabb, ugyanakkor a legszemléletesebb – vagyis igazi multimédia – formában közvetítse az ismeretanyagot, mégpedig úgy, hogy az adott szaktanár számára egyéni elképzelései megvalósításához szinte korlátlan módszertani szabadságot biztosítson, a tanuló számára pedig lehetővé tegye a minél szélesebb körű elmélyedést.

E taneszköz megtervezésével, szerkesztésével, kiadásával és közreadásával az Enciklopédia Humana Egyesület a társadalmi szervezeteket tömörítő kiadói kategória legeredményesebb képviselőjévé lépett elő, s bár mennyiségileg az egyesület által 1995-ben megindított és 2001 végéig kiadott művek száma (13) az eddig megjelent hazai CD-ROM-alkotásoknak csupán 1%-át képviseli, tartalmilag az Encyclopaedia Humana Hungarica kilenc része átfogja a magyar művelődés történetének 100%-át.

A sorozat jellemzői

A Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi hálózatának munkatársaiból, egyetemi, főiskolai és középiskolai oktatókból, fordítókból és lektorokból, informatikai és számítástechnikai szakemberekből álló szerzői és szerkesztői gárda munkájával elkészült sorozat hét: történelem, nyelvtörténet, irodalomtörténet, művészetek (ezen belül művészettörténet, zene- és tánctörténet, színház- és filmtörténet), hitvilág, majd egyháztörténet, történeti földrajz, majd később táj és nép, illetve életmód fejezetben foglalja össze a magyar művelődés történetét, s ezek a fejezetek képezik a sorozat minden tagjának gerincét.

Az enciklopédikus ismeretanyag változatosságát, a többirányú feldolgozhatóságot biztosítja az események részletes kronológiáját adó Időrend, az írott forrásokat csokorba gyűjtő (közel 1300 tételes) Szöveggyűjtemény, a tematikus korszakbeosztás, valamint a főszöveget átszövő és a csatolók révén elérhető lexikoncímszavak. (Külön repertórium tartalmazza az egyes korszakokkal foglalkozó tanulmányoknak az Élet és Tudomány, a História, a Magyar Tudomány, a Rubicon és a Századok folyóiratokban megjelent listáját.) Az ismeretanyag szemléletességét a kor ének-, dallam- és zenevilágát 360 tétellel megidéző Hangtár és Zenetár, az összesen 9380 (a sorozat egyes tagjainál esetenként ezernél több) vizuális illusztrációt tartalmazó Képtár, továbbá az egyes részek anyagához ajánlott másfél száz mozgóképi alkotást soroló Filmtár képviseli.

A multimédia-CD sokoldalú módszertani alkalmazásának csupán a szaktanár kreativitása, igényessége, fantáziája, szándéka szab határt, mivel a technikai feltételek függvényében a sorozat nemcsak egyéni, mikro- vagy kiscsoportos tanításra, de a számítógépet projektorral összekötve frontális oktatásra is kiválóan alkalmas. Az enciklopédikus tartalom az anyag lineáris és elágazásos feldolgozását egyaránt lehetővé teszi, s ezen belül csak a tanár döntésén múlik, hogy új anyag közlésére, ismétlésre, összefoglalásra, ellenőrzésre vagy éppen számonkérésre használja fel.

A CD-ROM jól áttekinthető képernyőtartalma két fő elemből áll: szöveges részből és képmellékletből. Az esszészerűen megfogalmazott komplex ismeretek segítséget nyújtanak a lényeg megragadásához, ugyanakkor az elugrási lehetőségeknél „elrejtett” címszavak lexikonszerű tömörségükkel a legapróbb részletekhez is elvezetik a felhasználókat. Az anyagban történő navigálás a kezelőfelületen elhelyezett ikonok révén rendkívül egyszerű, a moduláris szerkesztésmódnak köszönhetően a nagyobb fejezetek és az egyes képernyőkre vonatkozó információk, további hang- és képillusztrálást nyújtó segédletek mindenhonnan könnyen elérhetők, de a lexikoncímszavak és képek ábécésorrendben is megtekinthetők. (Hasznos segédlet a felhasználó által már bejárt útvonal visszafelé való áttekintését biztosító „Ariadné fonala”.) Az 5. résztől kezdődően a címszavak külön megtekinthetők a Források Kislexikon részénél.

A Képtár rendkívül igényesen válogatott képanyagának többfokozatú nagyíthatósága a részletekben való gyönyörködést is lehetővé teszi, ugyanakkor a tanár az illusztrációk köréből tetszőleges tartalommal az önálló témafeldolgozást lehetővé tevő ún. Galériát is készíthet. A Hangtár gazdag hangzóanyag-gyűjteménye önálló zenei ismeretanyagként és hangulatfestő háttérmotívumként egyaránt alkalmazható.

A sorozat első öt része magyar nyelven és háromnyelvű (magyar, angol és német választási lehetőséget biztosító) változatban is megjelent, ami az utóbbiakat a nyelvoktatás és -tanulás értékes taneszközévé is avatja. (E nyelvi többletérték az 5. rész után financiális okok miatt szűnt meg, s csak remélni lehet, hogy egy majdani összesített – pl. DVD-n megjelenő – kiadás pótolja majd ezt a hiányosságot.) Az angol és német tematikus összefoglalók mellé – a magyar kultúra iránt érdeklődő külföldiek számára – magyar hangfelmondás kérhető.

A CD-ROM felhasználásának technikai feltételei részben a sorozat mennyiségi és minőségi növekedése, részben a technikai fejlődés következtében változtak meg: míg az 1–2–3. részekhez a minimális konfiguráció 486DX2-66 számítógép, 8 MB RAM, 640X480 felbontás, 65 00 szín, SB kompatibilis hangkártya, kétszeres sebességű CD-ROM, továbbá 3.1 Windows volt, addig ez a 4–5. részeknél 16 MB RAM-ra és 600 X 800 felbontásra változott, a 6. résztől pedig az ajánlott hardver-konfiguráció Pentium 166 számítógép, 32 MB RAM, 800 X 600 felbontás mellett 65 000 szín, Windows-kompatibilis hangkártya, 8-szoros sebességű meghajtó, illetve Windows ’95 vagy ennél magasabb verziószámú program. A CD-ROM telepítéséhez, indításához és kezeléséhez elegendőek az átlagos számítástechnikai alapismeretek, ugyanakkor a program súgója minden részletre kiterjedő tanácsokkal szolgálja a problémamentes felhasználást.

A sorozat egyes tagjainak tartalma

1. Emese álma – A magyar őstörténet és az államszervezés kora
(a kezdetektől 1038-ig)

A Történelem fejezet az őstörténetet, a honfoglalás és az államszervezés korát mutatja be: a magyarság eredetét, önálló néppé válásának folyamatát, vándorlásának útvonalait, a Kárpát-medencében letelepülő közösség társadalmi felépítését, a „kalandozó hadjáratok” eseményeit és eredményeit, Géza nagyfejedelem és István király nevéhez kötődő államszervezést, az új rend elleni támadásokat, a keresztény állam beilleszkedését az európai népek sorába.

A Nyelvtörténet az előmagyar, az ősmagyar és ómagyar kor tárgyi és írásos forrásait, anyanyelvünk szépségeit részletezi. Az Irodalom a szájhagyományok emlékeit (sámán- és siratóének, mesék és mondák, Anonymus gestája, Kézai Simon krónikája) és az írásbeliség kezdetét (Bizánc hatása, oklevelek és törvények, legendák, annalesek) ismerteti.

A Művészet témaköre a képzőművészettel (fegyverek, ékszerek, ruhadíszek, koronázási palást, kegytárgyak, háztartási eszközök), a zenével (regősök és siratóénekek, gregorián és liturgikus dallamvilág) és a tánccal (sámán- és pásztortánc, körtáncok) foglalkozik.

A Hitvilág a pogány és keresztény világkép egymás mellett élését, majd szembekerülését, a pogány magyarok hitvilágát (totemizmus, sámánizmus, táltosság) és a kereszténység kezdeteit (kolostorok és püspökségek alakulása, koronázás, a lázadók leverése) részletezi.

A Történeti földrajz a korabeli környezetet, az ország föld- és vízrajzát, növény- és állatvilágát, ásványi kincseit.

Az Életmód a gazdálkodást és kézművességet, a településeket és lakóhelyeket, a hétköznapokat és ünnepnapokat mutatja be.

Az Időrend Kr. e. 4000-től 1038. augusztus 20-ig, Szent István szentté avatásának szertartásáig követi nyomon az eseményeket.

A Források (33) muszlim, görög, türk, latin, szláv nyelvi emlékeket, legendákat, mondákat és törvényeket, illetve a rokon népekkel, a hunokkal, a kettős honfoglalással, a magyar uralkodókkal, a koronázással és a szent koronával, Gellérttel és a székelyekkel foglalkozó szemelvényeket, ismeretterjesztő kiadványokat, oktatási segédleteket, szépirodalmi válogatást tartalmaz, illetve az Élet és Tudomány, a História, a Magyar Tudomány, a Rubicon és a Századok e korszakot érintő cikkeit sorolja fel.

A Hangtár anyagában az „Üdvözlégy boldog Szent István király” című antifonától a pogány szertartási énekekig, a Halottsiratótól a baskír népzenéig 23 zenei anyag található.

A Képtár tartalma Anonymus könyvének első oldalától a Karosi tarsolylemezig, a kettős sámánfától a Nikolsburgból előkerült rovásírási ábécéig, az aranyozott övverettől az ún. Szent István-tarsolyig több mint 800 kép.

A Filmtár a Televideó kínálatából „A magyarok elődeiről és a honfoglalásról” című műtől a „Magyar évszázadok” című alkotásig a korszakkal foglalkozó 11 filmre/videóra hívja fel a figyelmet.

2. A Vazul-ág – Árpád-házi királyok Szent István után (1038–1301)

A Történelem fejezet a trónviszályok kezdetét, a királyok és hercegek uralkodását, a 11–12. századi konszolidációt, a királyság utolsó évtizedeit, az aktivizálódó külpolitika törekvéseit, a tatárjárás eseményeit és eredményét, az aranybullákat, az újjáépítést, az utolsó Árpád-házi királyokat, a bárókat és familiárisokat, „kun” Lászlót és a korai rendiséget mutatja be.

A Nyelvtörténet a korai ómagyar kor nyelvi emlékeit (szórványok, szövegemlékek, glosszák) és rendszerét ismerteti. Az Irodalom a külső körülményeket (közeg, iskolázás, könyvek és könyvtárak, közönség, az alkotás színhelyei), a tartalmi jellemzőket (szint, tartalmi besorolás, korszakok, hagyományok), a szerzőket (nevesek és névtelenek, külföldiek és magyarok), valamint a műveket (jogi írásbeliség, műfajok, történetírás) részletezi.

A Művészet képzőművészeti része áttekinti a preromán, román és a gótikus stílus alkotásait; zenei része a liturgia, a magyar kottaírás kezdeteit és irányzatait, a kolostori, világi és népzenét; táncrésze a szakrális, udvari, harci és profán táncokat.

Az Egyháztörténet összefoglalja Szent István örökségét, a hit megszilárdulását, a császári és pápai kötelezettségeket, Kálmán egyházi reformjait, a szerzetesélet fénykorát, az egyházszervezet kialakulását, a magyarországi legátusok tevékenységét, az egyház és társadalom egymáshoz való viszonyát.

A Történeti földrajz képet ad a királyságról és szomszédairól, az ország igazgatásáról, az udvarról és az ispánokról, a megyékről és a tartományokról, a keleti jövevényeikről és nyugati bevándorlókról, a falvak, várak és városok lakóiról.

Az Életmód taglalja a szabadok és szolgák, a szerviensek és nemesek életét, a jobbágyparasztság kialakulását, a mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem és pénzügy helyzetét, a mindennapi életvitel körülményeit, a férfiak, nők, gyermekek viseletét.

Az Időrend III. András 1301. január 14-i haláláig követi az eseményeket.

A Források (108) köre az államszervezés irodalmától a gestákig és krónikákig, a hivatalos levelektől a korrajzokig, Szent István első törvényeitől IV. Béla Simon ispánnak írt leveléig, a Halotti beszédtől a külföldi utazók Magyarországról írt ismertetéseikig a szöveggyűjtemények tömegét, illetve az egyházi és világi költészet gyöngyszemeit gyűjti csokorba, majd a forráskiadványokat (pl. Anonymus: Gesta Hungarorum, Képes Krónika, Magyar Anjou Legendárium, Kézai Simon mester krónikája), a tanulmányokat és albumokat (pl. Az Árpád kor művészeti emlékei, Gizella és kora, Lapidárium Hungaricum, Magyarország Hadtörténete), valamint az Élet és Tudomány, História, Magyar Tudomány, Rubicon, Századunk folyóiratokban megjelent cikkeket sorjázza.

A Hangtár a Tractus Stellae-től az ómagyar Mária-siralomig, a Szent László-énektől a trubadúrdalig 29 zenei betétet tartalmaz, köztük számos Szent Istvánról szóló zenei alkotást.

A Képtárban Aba király követétől Gellért apátig, a magyar szentektől a tatárjárásig, a Tihanyi Apátság alapítólevelétől a Zsámbéki templomig 800 kép található.

A Filmtár a Televideó anyagából az Árpád-házi királyok emlékeitől kezdve a tihanyi apátság történetéig 13 filmre/videóra hívja fel az érdeklődők figyelmét.

3. Lovagkirályok – Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437)

A Történelem fejezet azt a közel másfél századot dolgozza fel, amikor az Árpád-dinasztiát az Anjou-ház váltja fel, és állandó harc folyik a trónért, a Károly király nevéhez fűződő konszolidációt Nagy Lajos és a királynők uralma követi, az ország nagyjai között megosztott hatalom végül annak a Zsigmondnak a királyságát eredményezi, akinek személyében elsőként ült magyar uralkodó a Német-Római Császárság trónján.

A Nyelvtörténet ismerteti az ómagyar kor egyházi és világi tárgyú nyelvemlékeit, valamint a kor nyelvi rendszerét felépítő szókészlet és nyelvtan jellemzőit. Az Irodalom részletezi a műveltségi viszonyokat, az írástudás kiteljesedését, az iskolázás, a könyvek és könyvtárak szerepét, a történetírás, a vallásos irodalom és a költészet megjelenését.

A Művészet zenei témaköre áttekintést ad a királyi udvar zenei életéről, a gregorián énekről és a hangszeres zenéről, a könyvkultúra és hangjegyírás összefüggéseiről, a középkori többszólamúságról, az epikus énekekről és a népzene középkori rétegeiről; a tánc témaköre kitekintést nyújt az európai tánckultúráról és annak írásos emlékeiről, a profán táncokról.

Az Egyháztörténet összefoglalja az erősödő királyság tükrében I. Károly, Nagy Lajos és Zsigmond tevékenységét, az egyházi társadalom tagozódását, a lovag-, szerzetes- és koldulórendek szerepét, a pogányok, szakadárok és eretnekek megítélését.

A Történeti földrajz képet ad a határos országok és tartományok helyzetéről, a megyék és székek pénzügyi igazgatásáról, a kormányzati struktúráról, a királyi székhely, a főváros, a városok, várak, kolostorok és falvak életéről.

Az Életmód részletezi az egységesülő nemesség és jobbágyság, illetve a nemzetiségek és kiválasztott népcsoportok körülményeit, a gazdálkodás (földművelés, állattenyésztés, bányászat, kézművesség és kereskedelem) eredményeit, a férfiak és nők keleties és nyugatias ruhaviseletét, az ékszerek és páncélzatok fajtáit, a mindennapi élet tárgyait.

Az Időrend Szent Margit domonkosok által megírt officiumától Zsigmond 1437. december 9-én bekövetkezett haláláig sorolja az eseményeket.

A Források (63) szöveggyűjteményei (többek között) Zsigmond rendeleteit, a Névtelen Minorita Krónikát, a pápa budai polgárok általi kiközösítését, hivatalos és magánlevelek sorát, az egyháztörténet emlékeit, a magyarországi husziták hitelveit mutatja be; ajánlott irodalma az Árpád- és Anjou-kori levelektől a régi magyarországi úti kalandokig a forráskiadványokat ismerteti.

A Hangtár a Te Deumtól a Mária énekekig, a Szent László-énektől a Gyimesi csángó siratóig 44 zenei anyagot közöl.

A Képtár az adókönyvtől III. Béla királyig, a bélapátfalvai templomtól a huszita bibliáig, az óbudai egyetem címerétől Zsigmond koronájáig 900 képet tartalmaz.

A Filmtár a „Középkor I–II.” alkotástól a „Zarándokút” című műig 15 filmre, illetve videóra hívja fel a figyelmet.

4. Pannon reneszánsz – A Hunyadiak és a Jagelló-kor (1437–1526)

A Történelem fejezet nyomon követi Zsigmond német-római császár, valamint magyar és cseh király halálától a mohácsi csatavesztésig terjedő szűk évszázad zavaros politikáját és hadtörténetét, V. László és Hunyadi Mátyás uralkodását, a Jagelló-korban vívott török, cseh és osztrák háborúk eseményeit, bepillantást engedve a korabeli társadalom és gazdaság változatos világába.

A Nyelvtörténet a kései ómagyar kor nyelvi jelrendszerét, a kódexek nyelvezetét, a glosszák és szójegyzékek tartalmát, a korra jellemző nyelvtani rendszert ismerteti.

Az Irodalom a magyar nyelvű kolostori irodalom felvirágzását és jellemzőit, a Karthauzi Névtelen szerepét, a kódexműfaj sajátosságait, a latin nyelvű egyházi, jogi és világi irodalom reprezentánsait, a humanista irodalom megjelenésének előzményeit és eredményeit, Vitéz Jánosnak és Mátyás királynak a humanista műveltség elterjesztésében játszott szerepét boncolgatja.

A Művészettörténet rendkívül részletesen ismerteti az építészet tárgyi emlékeit (Buda és Visegrád, egyházi központok, Erdély, Pozsony, Kassa, Északkelet-Magyarország és Felvidék), a képző- és iparművészet (festészet, fa- és kőszobrászat, oltárművészet, könyvfestészet, kisművészetek, textilművészet, ötvösség, majolika és üveg, bútor- és kárpitművészetek) alkotásait, a zenei kultúra sajátosságait (középkori népzenei rétegek, főúri és városi zeneélet), valamint a tánckultúra (kora reneszánsz európai táncok, udvari, paraszti, harci és katonatáncok, moresca) jellemzőit.

Az Egyháztörténet összefoglalja az erősödő főkegyúri jogrendszer, a prelátusok, a török ellen római támogatással vívott küzdelmek ismereteit, a papság felső- és középrétegének tevékenységét, a búcsúk és zarándoklatok, a népi vallásosság szerepét.

A Táj és nép bemutatja a kormányzás (király és kormányzó, királyi tanács, nádor és törvénykezés, kancellár és kincsestár) jellemzőit, az etnikumok, a kormányzat, a települések és lakóhelyek összefüggéseit.

Az Időrend a Schlaegli szójegyzék összeállításától az 1541. évi Kazinczy-kódex megszületéséig 25 éves szakaszokra bontva követi az eseményeket.

A Források fejezetben Albert 1439. évi dekrétumától Batthyány Ferenc és Doroszlay békeleveléig, Esztergom leírásától a magyarországi minoriták krónikájáig, Temesvári Pelbárt prédikációjától pogány bölcsek elmélkedéséig, Bonfini írásaitól a magyar muzsika régi századait bemutató összefoglalásig 150 kinyomtatható dokumentum szerepel.

A Hangtár anyagában Mátyás király udvarának zenéjétől a csordapásztorok daláig, a magyar gregorián énekektől a pávatánc dallamvilágának bemutatásáig 40 zeneműrészlet illusztrálja a korszakot.

A Képtár anyagában az adakozó parasztoktól I. Ferdinándig, a ferences regulától Nándorfehérvár ostromáig, a násfától a Trapezuntis-kódexig összesen 959 kép található.

A Filmtár listájában az „Alattvalók és királyok” című műtől a „Vár állott...” című alkotásig 13 film, illetve videó címe szerepel.

(Folytatás a következő számban.)