Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2001 november > A mindennapi iskolai testmozgást támogató EUM-KOMA pályázat története

Somhegyi Annamária

A mindennapi iskolai testmozgást támogató EüM-KOMA pályázat története1

A pályázat meghirdetésének okai, előzményei

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az orvostudomány bizonyított tényei alapján 5–18 éves korban napi egy óra, felnőttkorban napi fél óra testmozgást ajánl annak érdekében, hogy a mozgásszegény, ülő életmód okozta civilizációs népbetegségeket megelőzzük, kockázatukat csökkentsük.

Az orvostudomány bizonyító tényei alapján az orvosi szakirodalom tanúsága szerint az orvosok azt szeretnék elérni, hogy a gyermekek az iskolában mindennap részesüljenek az egészség fenntartásához szükséges testmozgásban. A hazai orvostársadalom évekkel ezelőtt közös fellépést kezdeményezett annak érdekében, hogy iskolás gyermekeink részére ne csak lehetőségként kínálják fel, hanem a valóságban is megtörténjen a mindennapi testmozgás. Szent-Györgyi Albert már 1930-ban azt mondotta, hogy mindennap kell lennie testnevelésnek az iskolákban.

„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt, a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira. Aki ezeket tudja, és akiből a lélek férfiasságát, a meleg érdeklődést, az önállóságot és alkotási vágyat nem verjük ki 12 vagy 17 évi örökös magolással, ijesztgetéssel és fenyegetéssel, az meg fogja állani a helyét az életben. Azért zárja be Cambridge déli egy órakor tantermeit és nyitja meg sportpályáit...”

...Úgy értesültem, hogy még mindig vannak iskolák, ahol napi öt órai tanítás folyik, ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három naponta előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniok. Hát tudnak az urak három napra előre enni vagy aludni? Ez, ami itt folyik, ellenkezik nemcsak a fiziológia és az orvostudomány, de az emberi józan ész legelemibb követelményeivel. Ami pedig az öt órai oktatást illeti, én magam ugyancsak szellemi munkához szokott tudós ember vagyok, de én képtelen vagyok tovább, mint két óra hosszat előadásra figyelni, még akkor is, ha az előadás érdekes (ami pedig előadásban ugyancsak ritka). És akkor mi 10-12 éves kis gyermekek fejének beszélünk öt óra hosszat?”2

A mozgásszegénység okozta civilizációs népbetegségek gyógyításával, illetve a gyermekekkel foglalkozó orvosi szakmai társaságok 1999-ben felhívták a figyelmet arra, hogy gyermekeink munkaképes jövőjéért mi, felnőttek közösen vagyunk felelősek: az orvos, mert látja a bajt, tudja a megoldást; a pedagógus, mert ő tudja a megoldást megvalósítani; a szülő, mert ő tudja a megvalósítást elősegíteni, ha ezt az iskolától igényli és elvárja. Az orvosi szakmai társaságok ezen kiállásának is bizonyára szerepe volt abban, hogy az Oktatási Minisztérium a gyermekek egészsége érdekében megfogalmazta a kerettanterv 8. § 3. bekezdését (ez pozitívan diszkriminálja a testnevelést, amely túllépheti a megadott felső óraszámot). Az Országgyűlés megfogalmazta a sporttörvény 98. §-át (ez az 1–4. évfolyamon heti 5 testnevelési órát ír elő).

2001 januárjában az Egészségügyi Minisztérium megkezdte a lakosság gyenge egészségi állapotának javítását célzó népegészségügyi program kidolgozását. Az egészségügy világszerte egyre jelentősebb gazdasági tényező, hiszen minden egyes ember egészségének megőrzése jól megtérülő befektetés. Nemzetközi felmérés szerint ma a gazdasági fejlődés 64%-áért a humán erőforrás minősége, vagyis az emberek erőnléte, egészségi állapota felelős.

Magyarország lakosságának egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is. Alacsony a születéskor várható élettartam, magas az idő előtti halálozások száma, magas a szív- és érbetegségek, a daganatos betegségek és az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás aránya.

A rossz egészségi állapot hátterében meghatározó az egészségtelen életmód (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, szeszes ital fogyasztása), a hiányos egészségkultúra (szűrővizsgálatok mellőzése, önpusztító magatartás) és a környezetszennyezés.

„Az egészséget befolyásoló egyik legfontosabb életmódbeli jellemző az, hogy egy társadalom tagjai mennyi rendszeres fizikai aktivitásban, testmozgásban vesznek részt. A civilizált társadalmakban egyre jellemzőbbé válik az ülő, mozgásszegény életmód, mégpedig jellegzetesen már gyermek- és fiatalkorban is. A mozgásszegénység a halálozási és betegségi statisztikákban vezető helyen álló betegségek (szív- és érrendszeri betegségek; kövérség; krónikus mozgásszervi betegségek: a csontok mészhiánya, a gerinc és az ízületek porckopása; lelki eredetű testi betegségek) rizikótényezője. Magyarországon a lakosság egészségi állapotáról igen gyéren vannak pontos népegészségügyi adatok, valójában a halálozási statisztika mint a jéghegy csúcsa áll rendelkezésre. Ebből, valamint a KSH adataiból és az egyes orvosi szakterületek tudományos felméréseiből közismert, hogy nemcsak fogy a népesség, de egészségi állapota is igen gyenge. A rossz egészségi állapot számos tényező javításával javulhat; ezek közül az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb a testmozgás mennyiségének növelése a gyermekek és a fiatalok körében. A gyermekek testmozgásának fokozása szüleik és pedagógusaik számára példát adva jelentős egészségfejlesztő hatású lehet a felnőtt társadalomban is. (...) Magyarországon az általános mozgásszegénység sok tényezőre vezethető vissza. Gazdasági okok mellett a társadalom e téren jellemző tudatlansága is nyilvánvaló. Ez nehezíti a helyzet javítását, azonban a halálozási és betegségi statisztikák, valamint a jövő iránt érzett felelősség alapján egyértelmű, hogy a nehézségeket leküzdve kell hatékony megoldást találnunk.”3

A pályázat

Az egészségi állapot javítására összehangolt kormányzati és társadalmi szintű összefogásra, együttműködésre van szükség. A tennivalók szakmai programja: az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program (www.eum.hu), melynek lényege az egészséghez szükséges életmód megismertetése és elterjesztése, valamint az egészséghez, az egészségmegőrzéshez szükséges megelőző, szűrő- és gondozótevékenységek működtetése. Mindezek együttesen a legsúlyosabb népbetegségek okozta terhek csökkentését tűzték ki célul.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi program öt prioritása közül háromnak, 17 alprogramja közül pedig kilencnek a céljai megvalósítását szolgálja a gyermekek mindennapi iskolai testmozgásának támogatása. Ezért a program leszögezi: 2010-re el kívánjuk érni, hogy minden iskolai tanuló mindennap vegyen részt egészségfejlesztő testmozgásban. A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad erre, azonban finanszírozási nehézségek állnak a megvalósítás útjában. Ezért az Egészségügyi Minisztérium az oktatásüggyel közösen 2001. márciusban előkészületeket kezdett azoknak a tantestületeknek a pályázati támogatására, amelyek vállalkoznak arra, hogy módszereket dolgoznak ki, és meg is valósítják, hogy minden tanulójuk mindennap részesüljön egészségfejlesztő testmozgásban.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program tárcaegyeztetése során az Egészségügyi Minisztérium az Oktatási Minisztériummal együttműködve alakította ki a Programban olvasható szövegezést. Az OM szakmai együttműködést ajánlott fel a programban foglalt célok elérése érdekében. Javaslata szerint az Egészségügyi Minisztérium a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány kuratóriumának elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy közös pályázatot dolgozzanak ki. A KOMA elnöke és kuratóriuma felelősségteljesen vállalta a feladatot, és igen rövid időn belül megszületett a pályázati kiírás: 2001. június 14-én megjelent a KOMA honlapján. Annak érdekében, hogy a tantestületek a tanév végi megjelenés ellenére észrevegyék a pályázati kiírást és felfigyeljenek rá, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) egészségvédelmi munkatársai nyújtottak segítséget: országos hálózatukon azonnal végigadták a hírt és azt a kérést, hogy hívják fel területükön az iskolák figyelmét. A Magyar Televízió ingyenes közérdekű bejelentésként több mint egy héten át sugározta a pályázat hírét.

A híradás sikeres volt, a KOMA és a Gerincgyógyászati Nemzeti Központ telefonvonalai azonnal „égni” kezdtek: igen sok érdeklődő jelentkezett. (A pályázati kiírásban szereplő szakmai kritériumok között szerepel a gerinc egészségét védő speciális tartásjavító torna rendszeres végzése, s erről a Gerincgyógyászati Nemzeti Központhoz lehetett tájékoztatásért fordulni.) A beadási határidő lejártáig, 2001. július 16-ig 710 iskola pályázata érkezett meg a KOMA-hoz.

A beérkezett pályázatok

A KOMA szakértői fóruma 24 szakemberből állt, fele gyermek-, iskola- és sportorvos, másik fele testnevelő és más szakos pedagógus. A vártnál sokszorosan több beérkezett pályázat miatt a szakértői fórum azt a feladatot kapta, hogy szigorúan bíráljon: a rendelkezésre álló pénz a legjobbakhoz kerüljön. A szakértői fórum szigorú bírálatának eredményeként a beérkezett 710 pályázat közül 333 pályázatot ítéltek támogatandónak. Ilyen nagyszámú nyertes kielégítése a meglévőnél sokkal több pénzt igényelt volna, ezért újabb szakértői fórum összehívásával a legjobbakat is megrostáltuk. Végül a pályázati keretösszegen, 45 millió Ft-on belül maradt a díjazottak száma: 82 iskola nyerhetett. A KOMA kuratóriuma 2001. szeptember 6-i ülésén hagyta jóvá a szakértői fórum döntését, amelyről a KOMA minden pályázót értesített. 58 iskola esetében még néhány napig reménykedve vártunk kiegészítő támogatási összeget, s ha megérkezett volna, a kuratórium döntése szerint ők is nyertesek lettek volna. Ez azonban nem érkezett meg, így végül ezek az iskolák is nemleges választ kaptak.

A pályázatok nagy száma bizonyíték arra, hogy sok tantestület fontosnak tartja, megoldási módot is keres és talál rá, hogy minden tanulójának mindennap megvalósítsa a testmozgást, erre időt és helyet tud biztosítani, ha a finanszírozásban segítséget kap.

A pályázatok tartalma az egészséges életre nevelés

A pályázatok kétféle megoldási módot tartalmaztak. Az egyik szerint a tanulók órarendjébe illesztik be a mindennapi testmozgásprogramot, így érik el, hogy az minden tanuló részére megvalósuljon. Vannak tantestületek, amelyek 40 perces tanórákkal nyernek időt erre mindennap, másutt maradnak a 45 perces órák mellett. A napirendbe illesztett megoldások között szerepeltek olyanok is, melyek a szünetek idejét használták volna erre a célra. Ez az ötlet a bírálók között élénk szakmai vitát váltott ki: a testnevelők szerint az ilyen, ruhában végzett mozgásnak nincs kellő hatása; a gyermekorvosok viszont úgy vélték, hogy a ruhában végzett mozgás végre az eltérő testi adottságú, a többinél szégyenlősebb gyermek számára is könnyebbség, és megtanít az egészséges öltözködésre is. A másik megoldási mód esetén a tantestület saját meggyőző erejére támaszkodik, és „pontgyűjtő” füzet segítségével biztosítja azt, hogy a tanulók mindennap részt vegyenek a számukra kínált lehetőségek közül valamelyik testmozgási alkalmon.

A pályázók nemcsak a testmozgási alkalmakat vezető testnevelő többletmunkájának finanszírozásához igényeltek segítséget, hanem sokszor a sportolás-testmozgás fizikai feltételeinek javítására is. Sok pályázó indult ki abból, hogy minél színesebb választékot tud a gyerekeknek kínálni, annál többen és szívesebben vesznek majd részt a mozgási lehetőségek valamelyikén.

Meglepően sok pályázó számolt be arról, hogy hosszabb-rövidebb ideig működött már iskolájában mindennapi testnevelés. Valóban voltak ilyen célú kezdeményezések, de ezek egyike sem tudott általános érvényű megoldást elérni. A jelen pályázat sem képes erre, csak a figyelem felkeltésére és irányítására képes, az oktatásügy és a szülők számára pedig bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy meg lehet oldani a mindennapi testmozgást. Az általános érvényű megoldást reményeink szerint Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programon belüli, tárcaközi együttműködés tudja majd elérni.

A pályázati kiírásban szerepelt néhány fontos szempont, melynek megvalósulása esetén az iskolai testnevelésben-testmozgásban a legnagyobb mértékben érvényesül az egészségvédő hatás.

 

A pályázat eredménye

710 iskola pályázata érkezett összesen 570 millió forint igénnyel. Értékes pályázatot 333 iskola nyújtott be 162 millió forint igénnyel. A rendelkezésre álló összegből 82 iskola részesült, összesen 45 millió forint díjazással.

Megye Pályázott Nyert
Bács-Kiskun
34
5
Baranya
17
4
Békés
48
4
Borsod-Abaúj-Zemplén
83
13
Budapest
71
5
Csongrád
48
6
Fejér
21
3
Gyôr-Moson-Sopron
39
2
Hajdú-Bihar
36
5
Heves
31
1
Jász-Nagykun-Szolnok
29
2
Komárom-Esztergom
34
1
Nógrád
21
3
Pest
36
4
Somogy
53
5
Szabolcs-Szatmár-Bereg
30
6
Tolna
15
2
Vas
16
1
Veszprém
26
4
Zala
22
6
Összesen
710
82

Irodalom

(E szakmai anyagok az EüM honlapján megtalálhatók.)

Az orvostudomány bizonyított tényei a mindennapi testmozgás hatékonyságáról. (Szakirodalmi összefoglaló laikusoknak.)

WHO-előírás hivatkozási adata.

OM: kerettanterv 8. § 3. bek.

ISM: sporttörvény 98. §.

EüM–KOMA pályázati kiírás szövege (szakmai kritériumok, normatív támogatás).

Nyertes pályázatok listája megyénkénti összesítésben.

Tájékoztató a gerinctorna-továbbképzés országos elérhetőségéről.

A gerincbetegségek megelőzésének szükségessége.