Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2001 május > A Menta-program – Egy tanító felfedezései a mentálhigiénében

Hűséné Sinyei Erzsébet

A Menta-program

Egy tanító felfedezései a mentálhigiénében

A tanítónő szerző egy saját maga által kidolgozott, kisiskolások számára alkalmazható mentálhigiénés, személyiségfejlesztő programot mutat be. A program rendkívül egyszerű, valójában sokak által ismert és alkalmazott tevékenységelemeket tartalmaz, példázva azt, hogy a mentálhigiénés szemlélet természetes része minden gyermekszerető, jó pedagógus munkájának.

„Hogy van a mentálhigiénéd?” – kérdezte régi kedves ismerősöm, s a válaszom: „Köszönöm, rendben!” Ez azt jelentette mindkettőnk számára, hogy jól vagyok, jól érzem magam a bőrömben. S valóban: ilyen egyszerű lenne a megfogalmazás? Mi is az a mentálhigiéné? Néhány évvel ezelőtt, amikor először hallottam róla, magam sem tudtam, hogy mit takar, de ahogy egyre jobban megismertem és megértettem, kedvet kaptam hozzá.

Mivel kisgyerekekkel foglalkozom, leginkább az iskolában megvalósítható személyiségfejlesztő elemeket tartottam fontosnak. Ezenkívül kezdetben alkalmanként, majd mind rendszeresebben és tudatosabban oldó-lazító gyakorlatokat terveztem a tanórák közé. Így kezdett lassan körvonalazódni a gyakorlati munka keretében az a kisgyermekkori személyiségfejlesztő program, amelyet Menta-programnak neveztem el. Ezt a folyamatot csak az értheti meg igazán, aki végigkíséri a kialakulás körülményeit.

1995 szeptemberében rendkívül heterogén első osztályt kaptam, tele hátrányos helyzetű, szociális nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Már tavasszal, a beiratkozás idején észrevettem, hogy sok a munkanélküliségre, az egyszülős családra utaló megjegyzés, nem beszélve a környék eleve hátrányos voltáról (a város régi lakótelepe alacsony komfortfokozatú lakásokkal, hagyományos fűtés stb.). Még mielőtt megismertem volna a gyerekek képességeit, személyiségjegyeit, tudtam, hogy súlyos nehézségekkel kell majd szembenéznem. A tanévre felkészülve arra kerestem a választ, hogyan kezdjem a rám bízott gyerekekkel a közös munkát, hogy ne legyenek beilleszkedési nehézségeik, jól érezzék magukat az iskolában, és elkerülhetőek legyenek a családi háttérből adódó problémák. Szükségét éreztem egy olyan program kialakításának, amely az adott lehetőségekből indul ki, s amely a gyerekek testi-lelki-szociális jólétének kialakítását célozza meg.

A program kiindulópontja a családi fészek megismerése, a „fióka” körülményeinek feltérképezése volt. Ehhez a környezettanulmányhoz külön adatlapot készítettem. A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy ezek alapján a családlátogatások alkalmával a szülők egyéniségét, életvitelét, gondolkodásmódját, az iskolához fűződő viszonyát is megismerhessem. A szülők nem zárkóztak el a néha túl személyesnek tűnő kérdések elől. Megkérdeztem például a gyermek születésével kapcsolatban, hogy várták-e a babát, időre született-e, hogy voltak-e a terhesség előtt, illetve alatta problémák. Érdeklődtem a korai gyermekkor felől is. A szülők megértették, hogy csak akkor lehet egészségesen nevelni a gyerekeket, ha ismerjük őket, és közös elvárásaink, követeléseink vannak.

Így tettem szert szülői aktivistákra, akik segítették munkámat, átvállalva sokszor megannyi feladatot. Rendszeresen vettek részt találkozóinkon: szülők iskolája, születésnapi rendezvények, ajándékkészítés, kirándulás stb. Korábban csak a szülői értekezlet és a fogadóóra kínált találkozási alkalmat. Vagyis más, meghittebb lett a tanár-szülő kapcsolat.

A program másik fontos tényezője a gyermekek személyiségének megismerése és fejlesztése, amelyet a tanórákon, a tanórán kívüli tevékenységekben és a közös rendezvényeken egyaránt kiemelt jelentőségűnek tartok. Játékos formában, lazítási technikákkal, zenei elemekkel fűszerezve kapnak személyes kibontakozási lehetőséget a tanulók. Ilyen játékos keret volt rögtön az ismerkedésnél a „Ki vagyok én” játék, amellyel azt is jeleztük, hogy a megszólítás a társas érintkezésben mennyire fontos. Szintén a társas érintkezés „gyakorlását” szolgálják a „körben ülős” beszélgetések, amelyek bátorságra, nagyobb önbizalomra serkentenek, ugyanakkor megkívánják a meghallgatást, az egymásra való odafigyelést is.

A zenei motiváció léleksimító eszköz a kezemben. Az óra eleji tornagyakorlatok (fecskerepülés-gólyarepülés, egyensúlyozó békakereső mozdulatok), légzőgyakorlatok szokássá váltak, frissítőként hatnak. A karkörzések, csuklómozgások, ujjgyakorlatok a finomabb kézmozdulatokat segítik. Így szebben, puhábban írnak a gyerekek a füzetbe. A zene írás közben is megmarad. Főképpen színezésnél, egyszerre történő betűalakításnál, kapcsolásnál vagy másolásnál alkalmazom mint nyugtató, ütemdiktáló módszert. (A zene ritmusára lehet gyorsabb-lassúbb kézmozdulatokat végezni.) A zene hatja át a rajzolás-festés óráit és a kézügyességet próbáló technikaórákat is. De matematikaórák előtt néhány mondóka elmondásakor is igénylik a gyerekek, hogy az ujjak összeérintését zenei ritmusra végezzük. Ez a gyakorlat a kézszorobánt készíti elő. A zene mint személyiségfejlesztő eszköz alkalmazása mára jól látható eredményeket hozott. A gyerekek koordinációs készsége, ritmusérzéke, mozgáskultúrája fejlettebb, mint korábban, ezt a velük foglalkozó testnevelés szakos kolléga is megerősítette.

Ugyanígy az apró jelek, a következetes értékelési formulák is beépültek a gyerekek személyiségébe. Sokszor egy-egy gesztus, mosoly, bólintás, simogatás, hálás tekintet elég arra, hogy a gyerek tudja, most jól, helyesen cselekedett-e. Az osztály tisztasága (ha tele a szemetes, kiviszik), a terem rendje (ha nincsenek betolva a székek, figyelmeztetik egymást), az öltözők rendje (a többi osztályok váltócipőit is ők igazgatják) mára természetessé vált. Nagy öröm számomra, hogy sok olyan apró szokás van, melyeket következetesen alakítottunk ki, és mára sajátjukká váltak. A szülők, a pedagógusok visszajelzései is megerősítenek a program fejlesztő hatását illetően.

A program hatása mérhető. A gyerekek megtanultak szépen írni, olvasni – az évekhez képest talán hamarabb is, de mindenképpen játékosabb, kötetlenebb, felszabadultabb közegben, és később is igényelték a manipulatív munkálkodás közben a zene egyidejű hallgatását. Csiszolódott a beszédük, árnyaltabban fejezik ki mondanivalójukat, bátrak, fegyelmezettek, otthonosan mozognak az iskolai közegben. Én is jobban megismertem őket, mint korábbi tanítványaimat. Felismertem kreativitásukat, sikerült reagálnom otthonról hozott hátrányaikra. A négyéves alapozó munka meghozta gyümölcsét.

Ma már hatodik osztályba járnak a tanítványaim, de a kapcsolatunk nem szakadt meg. Visszajárnak a mostani osztályomhoz, és aktív részesei szabadidős tevékenységeinknek. Sokat emlegetik az együtt töltött éveket ők is és a szülők is. Büszke vagyok rájuk. Élmény minden nap, amit a volt tanítványaimmal és a kicsikkel együtt töltünk. Ilyenkor mérhető le a Menta-program hatása, ami folytatásra és megújulásra ösztönöz. A jelenlegi osztályommal tudatosabban folytatom mindazt, amire az itt leírt folyamatban rátaláltam, s most már össze is tudom foglalni, hogy milyen elemekből tevődik össze a Menta-program.

Menta
Személyiségfejlesztő program kisiskolásoknak

A program célja a kisgyerekek jobb megismerésére irányuló törekvések kimunkálása; a szülőkkel való jobb kapcsolat kiépítése, a tanórákon minél több személyiségfejlesztő munkaforma (mese – báb, dramatizálás; zene – ritmus, tánc; lazítás – relaxáció, vizualizálás) alkalmazása; tanórán kívüli tevékenységek szervezése.

A program témakörei

A program végrehajtását a gyerekekkel egy úgynevezett Mentalapozó munkafüzet közös elkészítésével kísérjük, amelyet ki-ki egy nagy alakú Vázlatfüzetbe készít el, mintegy dokumentálva a tanultakat. A munkafüzet főbb fejezetei:

A munkafüzetbe ragasztanak, írnak, rajzolnak, színeznek a gyerekek, és közben sok mindent megtanulnak önmagukról, a családjukról és egymásról. Nagyon sok ismerethez jutnak anélkül, hogy könyvekből tanulnának biológiát, illemet vagy kultúrát.

Nekem ezt jelenti a mentálhigiéné. Hiába cseng idegenszerűen maga a szó, nem szabad tőle megriadni, mert a mentálhigiénét nekünk találták ki, rólunk szól, bennünket szolgál.