A világhírű, Nobel-díjas osztrák etológus első igazi filozófiai műve, melyet hetvenévesen, nyugdíjba vonulásakor bocsátott közre. Bár a mű alcíme ismeretelméleti munkát ígér (Az emberi megismerés természetrajza), igazi hozadéka ontológiai jellegű. Hartmannra és Popper három világ teóriájára építve a reális világ ontológiai rétegeit fejti fel. Rétegelmélete kapcsán fejti ki híres fulguráció (fulgur=villám) elméletét is, mely a kategoriális nóvumok (pl. élet, új fajok, de pl. a pszichikum is) alulról determinált, de felülről építkező radikális újdonságát és levezethetetlenségét, illetve fulgurális levezethetőségét mutatja be.
Budapest, 2000, Cartafilus Kiadó, 495 p.
Angelusz Erzsébet új könyvében a modern ember- és társadalomtudományok legfrissebb eredményeire támaszkodva feltárta a neveléstudomány antropológiai alapjait, egyszersmind a gyermeki élet, az iskolai tevékenység, a pedagógiai munka humanizálásának lehetőségeit, feltételeit és feladatait is megfogalmazta. Könyvében sokoldalúan igazolta, hogy a különböző emberi integrációk a család, a vallási közösségek, az állam, a nemzet, igényei és követelményei gazdagították is, torzították is a nevelés történelmi-társadalmi karakterét. A nevelés tartalmának, formáinak, lehetőségeinek fokozatos kitágulása során egyre alkalmasabbá vált az egyéni és társadalmi lét újratermelésének kulturális szabályozására.
Budapest, 2000, Akadémiai Kiadó, 154. p.
Minden korszaknak megvan a maga világképe. Az a mód, ahogyan annak a kornak az emberei a világot látják. A szociológus szerzőpáros régóta foglalkozik Magyarország különböző korszakainak világképével. Ebben a kötetben a kilencvenes évek és az ezredforduló Magyarországának jellemzőit mutatják be. Elemzik a korszak dinamikus politikai, társadalmi és kulturális változásait. A rendszerváltás legfeltűnőbb jelenségének a szegénység és a gazdagság megjelenését tartják. Bemutatják a társadalom presztízsjeleinek változását, új fogalmak kialakulását. Megváltozott például a lakáskultúra, mely egyre inkább kifejezője lett a társadalomban elfoglalt szerepeknek. Megváltoztak az ünnepek, ünneplési szokások. A gyerekjátékok is igen gyorsan követték a nyugati mintákat és termékeket. Megváltozott a család fogalma, megváltoztak a férfi és női szerepek. A pénz uralma mindenre rányomja bélyegét, még a baráti beszélgetésekben is elsődleges szerephez jut. Újra divat a transzcendencia iránti vonzódás, felértékelődtek a régebbi korok, elmosódtak a nyugati és keleti gondolkodás közötti határok. Magyarország ezredfordulós arca plasztikusan bontakozik ki e kötetből, számos területen szembesít bennünket azzal a korral, amelyben élünk.
Budapest, 2000, Új Mandátum Könyvkiadó, 268 p.
A szerző könyvében a művészeti nevelésnek a tömegoktatásban (kötelező iskolázásban) kialakult történetét elemzi. Miképp töltötte be nevelési funkcióit az irodalom, a rajz (vizuális kultúra) az ének, a tánc, a dráma tanítása ebben a mintegy két évszázados folyamatban? Milyen funkciókat bízott e tantárgyakra a közoktatás? Milyenek az érvényesülési lehetőségei vannak mindezen tradícióknak napjainkban? A pedagógiai elemzésekben ötvöződnek a művészetekről fogalmazott modern és posztmodern elméletek. Az elméleti fejezeteket a tantervi modellek bemutatása, illetve e tantervek megvalósításában alkalmazott-alkalmazható gyakorlati módszerek (foglalkozásvázlatok, tanítási naplók, értékelési eljárások) leírása követi.
Budapest, 2000, Okker Oktatási Iroda, 362 p.
A pszichológus szerzőpár közérthetően közelíti meg mindazon jelenségeket, melyek a gyermeki stressz kialakulásában szerepet játszanak. Bemutatják a különböző szülői magatartások (diktatórikus, kritizáló, érdektelen stb.) és a gyermeki visszajelzések (sírás, duzzogás, feleselés) különböző formáit, melyek a stressz kialakulását okozhatják. A felismerés mellett tanácsokat olvashatunk arra vonatkozóan is, hogy mit kell tenni a stressz leküzdésére. A kötet utolsó része a stresszbiztos élet kialakításának lehetőségeit írja le, melynek egyetlen hatékony módszere nem más, mint a szeretet.
Budapest, 2000, Pont Kiadó, 183 p.
A szerzők azt vizsgálják különböző nézőpontokból, hogy milyen módon jelenik meg a gyermekközpontúság a 20. századi pedagógiákban. A bevezető tanulmány a gyermekközpontú pedagógiák előzményeit vizsgálja. Arra keres választ, hogy milyen társadalmi szellemi, pedagógiai közegben fogalmazódott meg az új pedagógiai paradigma, hol kereshetők az előzmények, milyen folyamatok játszódtak le a 20. században, amelyek e széles skálájú pedagógiai irányzat, a reformpedagógia kialakulásához vezettek.
Budapest, 2000. Osiris Kiadó, 164 p.
A szerkesztő bevezető tanulmányában mérleget készít arról, hogy hol tart a nyolcvan éve létező kisebbségi magyar irodalom. Görömbei szerint (persze területenként eltérő mértékben) az ezredvég kisebbségi magyar irodalmára általánosan jellemző az abszurd léthelyzetekre való érzékenység, az átmenetiség ábrázolása, az anyaországi irodalommal való párhuzamos fejlődés, illetve a belső differenciálódás. A négy fő fejezet Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja utóbbi évtizedeinek magyar irodalmát mutatja be, mindegyik fejezet elején egy-egy helyzetfelmérő, a helyi jellegzetességeket is bemutató elméleti írás található. A kötet szerzői többnyire debreceni irodalmárok, illetve egy-egy régió irodalmi életének kompetens ismerői.
Csokonai könyvtár. Debrecen, 2000, KEK, 560 p.
Az elmúlt évtized Békés megyei közművelődési gyakorlatát ismerheti meg az olvasó a kötetbe gyűjtött írásokból. Gyakorló népművelők számolnak be olyan térségfejlesztő programokról, amelyeket a megyében működtettek. A tanulmányokból kirajzolódik az a folyamat, amelynek során az 1960-as években megindult amatőr népművelési próbálkozásokból a nyolcvanas évek közepére közművelődési programok lettek, illetve az a változás is, ahogy a kilencvenes évek közepére ezekből a törekvésekből több lábon álló térségfejlesztési programok születtek.
Budapest, 2000, Magyar Művelődési Intézet, 120 p.
A Pixi olyan érvelési, olvasási és nyelvművelési program, amely a gondolkodási képességek fejlesztésére összpontosít, miközben azt a lehetőséget biztosítja a gyerekeknek, hogy csoportos beszélgetések keretében az őket érdeklő eszmékről, ideákról filozofikusan gondolkodjanak. A Krónika Nova Kiadó a gyermekfilozófiával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi törekvések hazai adaptálásában kulcsszerepet játszik az utóbbi néhány évben. Ez a kézikönyv egy újabb fontos állomást jelent a hazai gyermekfilozófia-oktatás elterjesztésében és népszerűsítésében.
Budapest, 2000, Krónika Nova Kiadó, 420 p.
A leendő pedagógusok egyik legfontosabb módszertani feladata a jó kommunikációs képesség elsajátítása. A tanárképzésben ma már fontos szerepet kap ez a terület. A kötet valójában neves szerzők, pszichológusok, pedagógusok tanulmányait tartalmazó szöveggyűjtemény, mely jól használható feladatok és gyakorlatok gyűjteménye is egyben. Hasznos segítség lehet mindazon pedagógusok számára, akik a szervezett képzés keretében még nem kaptak elegendő segítséget kommunikációs képességeik fejlesztése terén.
Budapest, 2000, Okker Kiadó, 241 p.