Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1999 április > Szakértői szemmel a pedagógiai programokról IV.

Törzsök Károlyné

Szakértői szemmel a pedagógiai programokról IV.

Az elmúlt hónapokban többféle település- és iskolatípus pedagógiai programjának szakértői véleményezését mutattuk be. Jelen dolgozatunkban a sok száz hazai kistelepülés programja közül választottunk egyet, amely – véleményünk szerint – magában hordozza a hasonló települések néhány jellegzetességét. Különösen aktuális napjainkban egy óvoda programjának vizsgálata is, hiszen ezekben a hetekben kerül sor számos intézmény többéves munkájának szakértői elemzésére. A bemutatott szakértői jelentés Lukácsi Lászlóné óvodapedagógus közreműködésével készült.

Szakértői jelentés a szenteshalmi Szentesi István Általános Iskola pedagógiai programjáról

A Szenteshalmi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felkérésére áttanulmányoztam a fenntartásában működő Szentesi István Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda pedagógiai programját, melynek elemzése után alakítottam ki véleményemet. A megbízó rendelkezésemre bocsátotta még az intézmény Alapító okiratát, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a szülők számára kiküldött véleménykérő kérdőíveket. A kapott iratokat az elemzés során felhasználtam.

A közös igazgatású és alapítású intézmény alapelveiben azonos, de szerkezetében különálló programot alkotott. Ennek oka, hogy az óvoda a közoktatási törvény által előírt későbbi bevezetés miatt nem tudott kellően felkészülni az iskolával egy időben a helyi nevelési terv megalkotására. A szakértői elemzésben is szétválik a két programrész elemzése, azonban a véleményalkotás során figyelembe vettük, hogy a részprogramok milyen mértékben épülnek egymásra.

Az általános iskola programrészének elemzése:

Mottó: „...egész embert akarunk nevelni. Adjuk meg a szellemnek, ami a szellemé, a testnek, ami a testé. Tanításunk ne üres adatokból álljon, hanem elégítse ki a gyermek természetes kíváncsiságát, tudni és érteni akarását. A lényeget tanítsuk szépen, egyszerűen és világosan, mert a lényeg szép, egyszerű és világos, és gyönyörűsége a szellemnek.” (Szent-Györgyi Albert)

A rajzos, hangulatos borító és a mottóként megjelenő idézet első pillantásra felkelti érdeklődésünket. Az intézmény pedagógiai programját színes bemutatkozás vezeti be. Ebből egy négyosztályos kisiskolát ismerhetünk meg, amely a romantikus hegyi település egyetlen iskolája, összesen negyvenkét tanulóval. Fő jellemzője a családias légkör, a természet szeretete, az egészséges életszemlélet. Jellemzi még a hegyi település elzártságából adódó nagyarányú munkanélküliség, a szűkös családi jövedelem.

„Szenteshalom Dunántúl egyik legmagasabban fekvő települése. Gyönyörű természeti környezetben, erdők között bújik meg ez a tiszta levegőjű kis falu. Magas fekvése, a környékbelitől eltérő éghajlata, valamint a katonai lőtér közelsége meghatározza a település életét. A közeli város – Kövi – és a falu között húzódó lőtér és a zord időjárási viszonyok miatt bizonyos tekintetben és időszakban a település elzárt. Ez meghatározza az itt élő emberek életét, a lakosság számának alakulását. A faluban és környékén kevés a munkalehetőség, a fiatalok ritkán telepszenek le itt, a lakosság száma csökken, elöregszik. Ebből következik, hogy csökken a gyermeklétszám az óvodában és az iskolában is. Ehhez még hozzájárul, hogy a szülők többsége »bejáró« dolgozó, és magukkal viszik gyermekeiket is a városi iskolákba.”

A természeti-társadalmi környezet iskolára gyakorolt hatása alapmotívumként jelenik meg a pedagógiai program cél- és feladatrendszerében. A preambulumban leírtak az 1993-ban kiadott Alapító okirat szerint készültek. Pontosan határozzák meg az iskola feladatait, alaptevékenységét, egyéb szolgáltatásait. Összhangban vannak a megyei oktatáspolitikai és fejlesztési irányelvekkel, valamint az SZMSZ erre vonatkozó pontjaival is.

A pedagógiai program részletes helyzetelemzést tartalmaz. A tárgyi feltételek részeként foglalkozik az oktató-nevelő munka színteréül szolgáló épületek állapotával, nagyságával. Az iskola 1983-ban épült nyolc osztály működtetésére, de a tanulói létszám rohamos csökkenése következtében a községben ma csak négyosztályos általános iskola működik. A felsőbb osztályosok a közeli Kövi városban teljesítik tankötelezettségüket. Így az épület nem kellően kihasznált, fenntartása az ellátandó feladathoz képest túl költséges. Az eszközellátottság elmarad az épület jó adottságai mögött, csupán a tanítás alapfeltételei biztosítottak. A program teljesítéséhez szükséges eszközigényt a Helyi tantervek című fejezetben részletesen tervezik. Az eszközbeszerzés az önkormányzat számára folyamatos és jelentős anyagi terhet jelent. Indokolatlan igényt nem találtam.

Személyi feltételeik az adott körülmények között jónak mondhatók. A hatfős tantestületben több speciálkollégiumot végzett tanítónő is van (pszichológia, testnevelés, német). Inkább a várható tanulói létszámcsökkenés okozhat gondot. A program eredményes végrehajtása érdekében végig kell gondolni és tervezni a nevelői továbbképzés rendjét.

A pedagógiai program a Nemzeti alaptanterv figyelembevételével határozza meg saját célrendszerét. Kiemelt nevelési-oktatási céljai összhangban vannak az intézmény adottságaival és a település jellegéből természetszerűen fakadó elvárásokkal és lehetőségekkel, az óvodai nevelés célkitűzéseivel. Figyelembe veszik a szülők kívánságait is. Kiemelten kezelik az egészséges életmódra, a családi életre nevelést, a környezetvédelem és környezetkultúra fejlesztését, oktatási vonatkozásban az írás, olvasás, számolás biztos alapozását.

„Elsődleges feladatnak az alapkészségek kialakítását tekintjük, hiszen tanulóink életkori sajátosságai az iskola szerkezete, a várható életút ezt kívánják. Minden osztályban rendelkezésre áll a törvény által előírt »nem kötelező« órakeret a felzárkóztatáshoz, képességfejlesztéshez, tehetséggondozáshoz. Az alacsony osztálylétszámok is lehetővé teszik, hogy a gyerekekkel egyénileg többet foglalkozzunk. Ha sikerül megteremtenünk az egyensúlyt a törődés és az önállóságra nevelés között, akkor lehetővé tesszük gyermekeink számára, hogy eséllyel induljanak új iskolájukba. Fontos feladatunk az egészséges, fizikai munkától sem ódzkodó gyermekek nevelése, valamint a viszonylag ép természeti környezetünk védelmének életprogrammá tétele.”

A magasabb évfolyamokra járó tanulók közoktatási megállapodás alapján Kövi város több általános iskolájába járnak. A program ezekkel az iskolákkal való együttműködésre, a célrendszer összehangolására nem tér ki.

A jól körülírt és megfogalmazott célokhoz helyi tantervként a (minősített) Apáczai-tantervcsalád adaptálását választották. A helyi tantervekben azon érdemi változtatást nem eszközöltek. Az adaptált tantervek alkalmasak arra, hogy a programban meghatározott célokat teljesítsék .A tantervcsalád NAT-kompatíbilis, valamennyi műveltségterületet és ismeretkört lefed, megfelel a törvényi előírásoknak. Biztosított a tanterv belső koherenciája is. Tervezték az alkalmazandó módszereket, a szükséges taneszközöket, segédleteket. Tervezésük reális.

A feladatoknak megfelelő osztályszerkezetet terveznek: négy évfolyamon egy-egy tanulócsoport működésével számol a program, a tanulólétszám további csökkenése csoportösszevonást eredményezhet. Tantárgyi szakosítást nem terveznek. Egy tanulószobai csoportot működtetnek. Az intézmény konyhája napi egyszeri étkezést biztosít a gyerekeknek, nevelőknek és a szociálisan rászoruló lakosoknak.

Valószínűleg az egységes módszerválasztás miatt meghatározottnak tekintik a tankönyvválasztás módját is, erre a program nem tér ki. A hiány pótlását javaslom.

A tanórán kívüli foglalkozásokkal elsősorban a tehetséggondozást, képességfejlesztést, a kiemelt célok elérését kívánják szolgálni. Tervezett szakköreik a választott célokhoz igazodnak, pl.: egészségvédő szakkör, természetvédő szakkör, színjátszó kör, sport- és játékdélutánok, számítástechnikai szakkör stb.

A tanulók értékelése a hagyományos, számjegyekkel történő osztályozáson alapul. Kivétel az első osztály, ahol félévkor és év végén is szöveges értékelést írnak elő. Vázlatos, nem elég részletesen tervezett a beszámoltatás, számonkérés módja. Az adaptált tanterv meghatározza ugyan az értékelés főbb szempontjait, módját azonban nem, ezért ennek pótlása szükséges. (Közoktatási törvény 48. § 1. p.)

Nem foglalkozik a program a magasabb évfolyamon az iskolába lépés feltételeivel, az átjárhatóság kérdésével, valamint a magasabb osztályfokba lépés feltételeivel. E témakör újragondolása, a hiányok pótlása elengedhetetlen.

Érintőlegesen szabályozott a gyermek- és ifjúságvédelem, melyért minden csoport vezetője felelős, és amelyet az igazgató fog össze.

A pedagógiai programból kitűnik, hogy a településen diákönkormányzat és iskolaszék nem működik. Az intézmény kérdőívekkel vizsgálta a szülők igényeit. Tanulságait a programba beépítette. A tervezetet a szülői munkaközösséggel véleményeztették. A nevelőtestület 1997. szeptember 5-én szabályszerűen megvitatta, és egyhangú „igen” szavazattal elfogadta. Hatályosságát 1998. szeptember 1-jétől 2002. augusztus 31-ig terjedő időtartamban határozták meg. Rendelkeztek a módosítás feltételeiről is. A közoktatási törvény előírja: a pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A dokumentumban erre vonatkozó adatot nem találtam. Felhívom a figyelmet a hiány pótlására!

Összefoglalva: A szakértői véleményezésre benyújtott pedagógiai program a hibák kijavítása után alkalmas arra, hogy a Nemzeti alaptanterv szerinti oktatás-nevelés szabályozó alapdokumentuma legyen. A Szentesi István Általános Iskola programjából kitűnik, hogy az átlagosnál nehezebb körülmények között dolgoznak, a hiányokat a gyermekek és a település iránti ragaszkodás és felelősség pótolja. Erőssége a helyi elvárások és sajátosságok maximális figyelembevétele, gyenge pontja az ellenőrzés, számonkérés módjainak kidolgozatlansága.

A pedagógiai program elfogadását – a hibák kijavítása után – a Szenteshalmi Községi Önkormányzat számára javaslom.

Az óvoda nevelési programjának elemzése

A Napközi Otthonos óvoda nevelési tervének elemzésekor figyelembe vettem a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseit, az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a megyei közoktatási fejlesztési és irányítási koncepciót, az általános iskola pedagógiai programrészében leírtakat, a fenntartó önkormányzat írásban rögzített külön kéréseit.

Az óvoda 1993-tól az általános iskolával közös intézményként működik az iskolával egybeépült, de elkerített épületrészben. Bemutatkozásukból kiderül, hogy egy összevont csoportban 24 gyermek nevelésével foglalkoznak. Külön értékelik azt a hangulatos környezetet, amely életterüket meghatározza.

A nevelési program rendkívül részletesen foglalkozik a tárgyi és személyi feltételek elemzésével. Ennek alapján megállapítható, hogy épületbeli adottságaik jók, gondot okoz viszont a tágas udvar szabadtéri játékokkal való felszereltsége. Az indokolt igények kielégítésére legalább 500 ezer forint beruházásra lenne szükség az önkormányzat részéről.

„Kiemelt feladatként kezeljük az egészséges életmódra nevelést, ennek ellenére udvarunk a legrosszabbul felszerelt területünk. A szabad levegőn való tartózkodás, a játék nagyon fontos, de ehhez két darab mászóka áll csupán rendelkezésünkre. Szükségünk van néhány rollerre, egyensúlyozó gerendára, függőleges, vízszintes mászórudakra, ügyességfejlesztő játékokra.”

Személyes látogatás során is meggyőződtem róla, hogy az igény indokolt. Eszközellátottságuk az alapvető szükségletet kielégíti. A központilag gyártott eszközökön túl sok szemléltetőeszközt, játékot készítettek az óvónők és a szülők is. Az óvoda szakmai könyvekkel, szakfolyóiratokkal való ellátottsága minimális.

Az intézményegységnek három alkalmazottja van: kettő felsőfokú végzettségű óvónő és egy szakképzett dajka. Az óvónői ellátottság megfelelő, de a dajka nehezen képes feladatát ellátni, mivel a napi nyitva tartási idő 10 óra. Indokolt a kért részfoglalkozású dajka alkalmazása.

Az óvoda céljait a társadalmi elvárások, a tanulói összetétel alapján adódó szükségletek, a természeti környezet adottságai alapján fogalmazta meg, összhangban az általános iskola célrendszerével. Figyelembe vette az Óvodai nevelés országos alapprogramja által meghatározott célokat is. Kiemelten szerepel a teljes személyiség fejlesztése, a testi nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a környezetvédelem, az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztése.

Céljaik eléréséhez a Tevékenység-központú óvodai nevelési alapprogram adaptálását választották. A minősített mintaprogramon minimális mértékben változtattak. Pontosan megjelölik a módosítás tárgyát és mértékét (mindennapos testnevelés, a nagycsoportnak önálló matematikai foglalkozás, meghatározott időben történő étkeztetés, az egészséges életmódra nevelés feladatainak 5 eleműre emelése).

Átfogóan tárgyalja az adaptált program a komplex foglalkozások rendszerét, ezért csak a módosítást jelöljük meg:

A heti rendben nem szerepel kötelező jelleggel a testnevelés-foglalkozás, ezért a mindennapos testnevelést ezzel kiegészítjük.

Önálló matematikafoglalkozást szervezünk a tanköteles korúaknak.

Az étkezés nem folyamatosan, hanem egy meghatározott időben történik.”

Megállapítom, hogy a választott adaptált program alkalmas a kitűzött célok megvalósítására, a módosítások nem befolyásolják érdemben a program rendszerét és felépítését, ellenben kifejezésre juttatják az intézmény sajátosságait. Mivel a program minősített terv, részletes elemzésétől eltekinthetünk.

Részletesen tervezett a hagyományápolás, a település szokásainak és ünnepeinek rendje, módja. Gazdag az intézmény kapcsolatrendszere. Ezen belül külön fejezet foglalkozik az iskolával, az iskolába lépés feltételeivel, a szükséges fejlettségi szint elérésével, az előkészítés módjával.

Nem megfelelő szinten kidolgozott az ellenőrzések, értékelések módja, rendszere. A programban csupán felsorolásszerűen jelenik meg, hogy az óvodavezető milyen ellenőrzéseket köteles végezni. Az ellenőrzés, értékelés ennél sokkal összetettebb rendszert alkot, ezért javaslom e témakör részletesebb kidolgozását.

Hiányzik továbbá az óvodai felvétel rendjének tervezése. A program hibásan rendelkezik a fogyatékos gyermekek normál csoportba való felvételének és nevelésének lehetőségéről: „Az óvodába beszélni tudó, nem fogyatékos, szobatiszta gyermeket lehet felvenni.” Ez a meghatározás ellentétes a közoktatási törvény 94. § 1. bekezdés a. pontjával, valamint a 23 (1997. IV. 4.) MKM rendelet vonatkozó pontjaival. Felhívom a figyelmet a törvényi előírásoknak megfelelő szabályozás megtételére!

A gyermek- és ifjúságvédelem az általános iskolával közös rendszerben működik.

A módszertani szabadság elve a kétfős közösségben biztosított.

A helyi nevelési terv a legitimációs követelményeknek megfelel. Véleményezték és megerősítették a szülők, a Közalkalmazotti Tanács, elfogadta a nevelői közösség. A nevelési terv felülvizsgálatára, módosításának lehetőségére a program nem utal. Javaslom a hiány pótlását.

Nem rendelkezik a program a hatályosságról és a nyilvánosságra hozatal módjáról. A közoktatási törvény előírja, hogy a nevelési tervet/pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (Közoktatási törvény 44. § 2. bekezdés.) Felhívom a figyelmet a hiány pótlására!

Összefoglalva: A Szentesi István Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda nevelési terve a részletes elemzésben jelzett hibák javítása, hiányok pótlása után alkalmas arra, hogy az intézményegység életét és munkáját szabályozza. A választott célok az adott körülményekhez igazodnak, az adaptált program alkalmas a kitűzött célok elérésére.

Az iskolai és óvodai program egymásra épülése, szemléleti azonossága megfelelő, egységes intézményi gondolkodásmódot tükröz.

Az óvodai nevelés tervének elfogadását – mint a Szentesi István Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda pedagógiai programjának szerves részét – a Szenteshalmi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete számára javaslom.

Kont, 1999. január 5.

Y. Z.
közoktatási szakértő