Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 november > Összehasonlító pedagógiai művekről – globalizáció és nemzeti oktatási rendszerek

Összehasonlító pedagógiai művekről – globalizáció és nemzeti oktatási rendszerek

Az iskola mindenütt kutatás, elemzés tárgya. Még akkor is, ha a jövő – mint sokan állítják – az informatikáé és csak közvetve (lehet) az iskoláé. Ám mint az innovációs történések bármelyikében, az informatikában is folyamatos a tanulás igénye és szükséglete. Az egyes országok, nemzetek iskolaügyének alapkérdése az, hogy mennyiben képes az egész népesség számára a korszak értékeit megbízhatóan közvetíteni. Ezért fordulunk figyelemmel az olyan kiadványok felé, amelyek az összehasonlítás sokrétű szintjén igyekeznek feltárni az egyes oktatási rendszerek működését.

Az információk továbbításában sikerült elérni a teljes globalizációt, hisz a modernizációs elemek között ott jönnek létre gyorsan és legszorosabban a kapcsolatok, ahol a legfejlettebb a technika. Kevéssé van ez így az oktatás területén, ahol a különböző kezdeményezések mellett is tovább élnek a nemzeti oktatási rendszerek, képzési formák, és igen lassú az a folyamat, amellyel európai egységesülésről beszélhetünk. Ezért van jelentősége minden olyan kezdeményezésnek, amely más országok sajátos viszonyaira is tekintettel, elemző módon ismertet meg bennünket azokkal a formai és tartalmi elemekkel, amelyek ma meghatározóak a nemzeti oktatásokban. Kovács Sándor új munkája – Hagyományos és új közelítések az összehasonlító pedagógiában – jó időben kerül az olvasó kezébe. A globalizációs folyamatban (információ, pénzügy) is fennmaradnak a regionális különbségek, amelyeket Kovács Sándor rendszerelvű megközelítéssel ismertet. A hét nagyobb témacsoport (Az összehasonlító pedagógiatudomány pozíciói és körvonalai, Az összehasonlíthatóság és az összehasonlítás, A nevelőintézmények működésének politikai kontextusa az európai [Észak-Amerikai és más] neveléskultúrákban, Etűdök az oktatási rendszer szerkezetéről és működéséről, A szakoktatás Európában, Etűdök a felsőoktatásról, Komparatisták nemzetközi együttműködése) nagy ívű bemutatása a korszak nevelési és oktatási intézményrendszerének. Számos megközelítése, mint a közhatalom alakulása, az európai nevelési dimenziók vagy a felsőoktatásban bekövetkezett változások, hazai viszonyainkra is tanulságosak. Különösen akkor, ha számba vesszük, hogy a demokrácia és a hatékonyság csak igen heterogén iskolarendszerben valósulhat meg. A kötet erre is nyújt példákat. Az oktatási rendszerek hatékonysága azonban nem önmagában az összehasonlítások formai és tartalmi elemeiben található értékes, használható elemek átvételében áll, hanem abban, hogy a hazai iskola, az iskolai tudás társadalmi értéke milyen viszonyrendszerben élhet.

Bevezetőnkben utaltunk az információk terén létrejött globalizációra – a pedagógiában a komparatisták együttműködése az az összekötő kapocs, amely a pedagógia globalizációját s ezzel hatékonyságát is növelheti.

Kovács Sándor: Hagyományos és új közelítések az összehasonlító pedagógiában. Pécs, 1997. JPTE. 104 p.

Krisztián Béla