Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 szeptember > Csoportmunka a nevelési értekezleten

Hegedűs Katalin

Csoportmunka a nevelési értekezleten

A nevelési értekezlet fontos szerepet tölthet be egy-egy intézmény szakmai tevékenységének alakításában, a különböző jellegű pedagógiai tevékenységek értékelésében. Az írás azt mutatja be, milyen módon lehet egy adott pedagógiai problémát, nevezetesen a tanítási óra légkörének alakítását a nevelési értekezlet keretében, csoportmunkában elemezni.

A tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban az 1997/98-as tanév során az egyik nevelési értekezletünkön csoportmunkában foglalkoztunk a tanítási óra jó légkörét motiváló tényezőkkel, a lehetőségeinkkel és a munkánkat akadályozó jelenségekkel.

A helyzet sajátosan alakult. A nevelőtestület tagjaként próbáltam a foglalkozást megtervezni, és kívülálló irányítóként figyeltem a kollégák munkáját anélkül, hogy a vita menetébe bekapcsolódtam volna. A vázlat a munka fázisait tervezte, a megvalósulás nem minden esetben váltotta valóra az elképzeléseket.

Jónak bizonyult a beszélgetéses forma, a csoporttagok zárt kört alkotva vitatták meg azokat a kérdéseket, melyeket a terv szerint előzetesen átgondolhattak. Ezen a foglalkozáson mindenki szót kaphatott, nem volt vezéregyéniség, akinek a véleménye minden kétséget kizáróan dönthetett volna valamiben, mégis előfordult, hogy egy-egy esetben a jobb szókinccsel rendelkezők használták fel a téma feldolgozására szánt időt. A visszajelzések szerint a csoportbontás és újracsoportosítás azért volt jó, mert ha valaki nem jutott szóhoz az egyik csoportban, teljes értékű csoporttaggá válhatott a másikban. Az aktivitás, a feladatvállalás a témakör kidolgozásában körülbelül 80 százalékosnak mondható. Ha ezt összevetjük azzal, hogy egy hagyományosnak mondható értekezleten hányan szólalnak meg általában (nagy létszámú testületben ez kb. 20-30 százalékra becsülhető), akkor a vállalkozást eredményesnek tekinthetjük.

A foglalkozás végére elkészültek a mellékelt A/4-es táblázatok, valamint a poszterek, melyeket a tanácskozóterem falára helyeztünk.

Az Elvárások táblázatból (1. táblázat) felfigyelhetünk arra, hogy a testületben a tanár-diák kapcsolat erőteljesen érzelmi színezetű, de a tanárok a kölcsönös bizalmat nemcsak elvárják, hanem küzdenek is ennek megteremtéséért (együtt végzett munka, szakmai tudás, érdeklődés).

A gyermekek életében a jó és a rossz irányú változásokat kutatva (1. poszter) láthatjuk, hogy ugyanazon tulajdonságok adott helyzetben ellenkező előjelűvé válhatnak. Például: közvetlenebbek (jó), szókimondóbbak (rossz), magabiztosak (jó), tiszteletlenek (rossz), nem fogadnak el semmiféle hatalmaskodást (jó).

A változások kihasználására vonatkozó teendőket két csoport fogalmazta meg (2. poszter). Az egyik csoport elképzelése határozottabb: „Teendők: okok feltárása, differenciált nevelés, empátia.” A másik csoport megfogalmazásában némi pesszimizmust, kételkedést gyanítok: „Teendők a rossz irányú változásokat mérlegelve: megpróbáljuk jó irányba terelni.” A „megpróbál” ige jelzi ugyan a pedagógus vállalkozókészségét, de nem jelzi a vállalkozásba vetett hitét.

A 4. fázisban, a harmadik poszteren önvizsgálatot tartottunk.

A sikert jellemezve túlsúlyba kerültek az elvont főnevek: „boldogság, tisztelet, népszerűség”. S talán jellemző a pedagógusokra, hogy míg a siker okai, feltételei között megnevezik az erkölcsi és az anyagi elismerést mint feltételt, a kudarc okait szinte kivétel nélkül önmagukban keresik: egyéni adottságaikban, módszereikben, a célok, eszközök helytelen megválasztásában. Ezekből a meghatározásokból arra következtethetünk, hogy az ilyen pedagógus állandóan készen áll arra, hogy önvizsgálatot tartson és megújulásra törekedjen.

A jó légkör megteremtésének feltételei (4. poszter) között már gyakorlatiasabb kategóriákat is találhatunk: a jó partnerkapcsolat kialakítása, a személyes példamutatás, az anyagi biztonság egyaránt megjelenik a feltételek között.

Egy csoport önállósította magát, és minden kérdésre egy lapon válaszolt. A válaszok itt is alapos közös megbeszélés, megfontolás után kerültek a poszterre.

Ezzel a foglalkozással szakítottunk a nevelési értekezletek hagyományos formájával, lehetőséget teremtve arra, hogy a szolidabb, szerényebb, visszahúzódóbb pedagógusok is megszólalhassanak, és kimondhassák véleményüket.

A munka menete

1. Elméleti előkészítés. Átgondoljuk a kérdéseket.

2. Homogén csoportok alakítása. Megbeszéljük a kérdéseket. (A csoportvezető ügyel az egyenjogúság betartására.)

3. Csoportbontás: heterogén csoportok alakítása. Megvitatjuk a kérdéseket. (A csoportvezető ügyel az egyenjogúság betartására.)

4. Poszterkészítés az egyenként megvitatott kérdések után – egyenként.

5. A poszterek összevetése.

1. táblázat
ELVÁRÁSOK 
Tanár részéről Tanuló részéről 
fegyelmezett magatartás kiegyensúlyozottság 
felszerelés nyugalom 
érdeklődés segítőkészség 
 empátia 
Tanár részéről Tanuló részéről 
fegyelmezett magatartás, figyelem, érdeklődés érdeklődés 
együtt végzett munka segítsen a problémáiban 
jó hangulat megteremtése megoldások 
önmaga legyen a tanár nyíltság – őszinteség 
maximális szakmai tudás közvetlenség 
 őszinte bírálat 
 önmaga lehessen 
Tanár részéről Tanuló részéről 
együttműködés jókedv, nyitottság 
jókedv, nyitottság ne legyen felelés 
érdeklődés, figyelem érdekes, változatos óra 
fegyelmezettség érdeklődés 
 figyelmesség 
 igazságosság 
 jutalmazás 

1. poszter
Változások jó irányban Változások rossz irányban 
bővebb információ fegyelmezetlenebb 
nyíltabbak neveletlenebb 
közvetlenebbek szókimondóbb 
 érdektelen 
 közömbös 
 passzív 
 agresszívabb 
Ezek okai:  
a média eszközei, terjedése családi és társadalmi válságok 
 (szeretet hiánya, pénzhajsza, média) 
 média 
Változások jó irányban Változások rossz irányban 
széles látókör agresszivitás 
tájékozottság tiszteletlenség 
magabiztosság rossz értékrend 
 a tudás devalválódása 
Ezek okai:  
technika fejlődése technikai robbanás 
bővebb információ családi és anyagi háttér 
Változások jó irányban Változások rossz irányban 
magasabb általános tudásszint agresszivitás (1) 
nyitottabbak, önállóbbak a változások iránt követelőzőbb (2) 
magabiztosabbak befolyásolhatóság (3) 
nem fogadnak el semmiféle hatalmaskodást céltudatosság hiánya 
Ezek okai:  
társadalmi és családi értékrend megváltozása, átrendeződése a családok felbomlása (1) 
 gazdasági problémák (2) 
 (társadalmi különbségek) 
 példaképek hiánya (3) 

2. poszter
Teendők a jó irányú változásokat
mérlegelve 
Teendők a rossz irányú változásokat
mérlegelve 
kihasználni a lehetőségeket megpróbáljuk jó irányba terelni 
 kizárja a rosszakat és pótolja a hiányosságokat (szeretet, törődés, irányítás a médiában stb.) 

3. poszter
A siker okai A kudarc okai A frusztráció okai 
szakszerűség, következetesség, kitartás, szerencse
partner, lehetőség és kihasználása
adottságok 
kitartás hiánya, túl magas elvárások
rossz célválasztás, elbizakodottság, túlterheltség, előzetes ismeretek hiánya 
környezet közönye
önkifejezés akadályoztatása 
   
jellemzői jellemzői jellemzői 
elégedettség, boldogság, elismertség, népszerűség, tisztelet, kiegyensúlyozottság passzivitás, boldogtalanság, közöny, irigység, agresszió, önbizalom hiánya  agresszió, zárkózottság, befelé fordulás 
A siker okai A kudarc okai A frusztráció okai 
megfelelő alany szakmai tudás hiánya kommunikációs zavar 
anyagi, erkölcsi elismerés empátia hiánya  
tudás kommunikációs készség hiánya  
jellemzői jellemzői jellemzői 
tekintély, örömmel dolgozik, kiegyensúlyozott, szakmai háttér, önbizalom, példamutatás zárkózott, bizalmatlan, öntelt, egoista teljes megsemmisülés, pedagógiai munkában patthelyzet, teljes csőd erkölcsileg 

2. táblázat
Sikereink a magánélet terén Sikereink a közélet terén 
kiegyensúlyozott magánélet a gyermek és a szülő egyaránt elégedett 
példamutató magánélet, gyermekeink sikere tisztelet 
 örömmel dolgozik 
 megfelelő alany 
 anyagi és erkölcsi elismerés 
 jó versenyeredmények 
 pedagógussá váló tanítványok 
 jól boldoguló tanulók 

4. poszter
A jó légkör megteremtésének feltételei 
A pedagógus személyisége: nyílt, közvetlen, őszinte, következetes, alkalmazkodó, vidám, van humorérzéke, igazságos, jó kapcsolatteremtő 
a pedagógus személyisége: partnerség a gyerekekkel, a tanár nemes humora, empátia 
belső harmónia 
jókedv kisugárzása 
anyagi biztonság kell! 
bizalom, jelszó: Mi vagyunk a legjobbak! 
empatikus intelligencia fejlesztése 
jó partnerkapcsolat 
érdeklődés felkeltése 
személyes példamutatás 
pozitív gondolkodás 

Az önállósult csoport külön posztere
1. Elvárások a tanár részéről Elvárások a diák részéről  
 csend, fegyelem, érdeklődés, koncentráció jókedv, türelem, megértés, nyugalom, jó felkészültség  
2. Változások jó irányban Változások rossz irányban  
 tájékozott, érdeklődő, kreatív agresszivitás, önzés, közömbösség, érdektelenség, tolerancia hiánya  
 okok: társadalom fejlődése, tömegkommunikáció, értékrend torzulása  
3. Teendők a jó irányú változásokat
mérlegelve 
Teendők a rossz
irányú változásokat
mérlegelve 
 
 nagyobb tájékozottság felhasználása okok feltárása, differenciált nevelés, empátia  
4. Siker Kudarc Frusztráció 
 a cél elérése, a boldogság elérése  a cél el nem érése kudarcok sorozatának következménye, hatása 
Okok megfelelő képesség, kitartás, szerencse túl magas a cél, a kitartás hiánya, bizalmatlanság betegség, anyagi gondok, fáradtság, magánéleti gondok 
Példák a sikerre Magánélet Közélet  
 magánügy még a pályán vagyunk, a szűkebb és tágabb környezet elismerése  
5. Jó légkör   
 reális önismeret, jó kommunikációs készség, tolerancia, pozitív gondolkodás, humorérzék