Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 július--augusztus > A gazdasági ismeretek oktatásának sajátos gyakorlati módszere: a Young Enterprise program

Darázs Dóra–Pertl Gábor

A gazdasági ismeretek oktatásának
sajátos gyakorlati módszere:
a Young Enterprise program

A gazdasági ismeretek hatékony oktatásának fontos feltétele, hogy az ismeretek megszerzése valóságos gyakorlati tevékenység keretei között történjék. Ezt hivatott elősegíteni a Young Enterprise program, amely a benne részt vevő fiatalok számára lehetővé teszi, hogy kipróbálják a vállalkozáshoz szükséges képességeiket, s lehetőséget teremt e képességek sokoldalú fejlesztésére is. A program konkrét gazdasági ismeretek megszerzését is lehetővé teszi, megtanít tervezni, a pénzzel bánni, segíti a vevőorientált piaci magatartás, a marketing alapelemeinek, továbbá a pénzügyi, adózási kultúra alapjainak elsajátítását.

A Young Enterprise program célja

A Young Enterprise szervezete 1963 óta működik Nagy-Britanniában. Az elmúlt húsz évben a programot számos európai országban is meghonosították. A Young Enterprise European Educational Association tagjai sorába ma már húsz ország Young Enterprise szervezete tartozik; a programban Norvégiától Izraelig évente közel 80 000 középiskolás diák vesz részt. Közép-Európában és egyben Magyarországon a budapesti Közgazdasági Politechnikum volt a programot elsőként bevezető intézmény. (Magyarország 1992-es csatlakozása után Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum országaiban is alkalmazzák a Young Enterprise programot.) A program adaptálása és kipróbálása után a Politechnikum tudatosan törekedett arra, hogy a Young Enterprise programot más középiskolák is megismerjék és bevezessék. 1994-ben a programot alkalmazó öt oktatási intézmény létrehozta a Magyarországi Young Enterprise Alapítványt, melynek feladata a program országos szervezése és terjesztése. Hazánkban az 1997/98. tanévben már harminc középiskola több mint 1200 diákja ismerkedhet meg ezzel az érdekes és tanulságos játékkal.

A Young Enterprise szervezet célja, hogy 14–19 éves fiatalokat valóságos vállalkozási tevékenységen keresztül tanítson meg gazdálkodásra, üzletvitelre. (Ezt fejezi ki a nemzetközi szervezet jelmondata: Learning by doing – Tanulni a cselekvés útján.)

A Young Enterprise program segíti a benne részt vevő fiatalokat, hogy felismerjék saját képességeiket, tehetségüket. Fejleszti mindazokat a készségeket, képességeket, amelyek minden leendő felnőtt – legyen a gazdaság bármely területén működő vállalkozó vagy munkáját értelemmel és önállósággal végző munkavállaló – számára fontos erénynek számítanak. Ezek a képességek: a döntés, a felelősségvállalás, a kockázat felismerésének, mérlegelésének és vállalásának képessége; az együttműködési, alkalmazkodási vagy vezetési készség; a csoportos munka, a kommunikáció, a vita és a tárgyalás képessége; az önismeret, önértékelés és mások értékelésének, mások értékei elfogadásának képessége. Mindemellett a program számos gazdasági szakmai ismeretet és készséget is közvetít: megtanít tervezni, pénzzel bánni, a gazdálkodást folyamatosan nyomon kísérni; megtanít a vevők, a piac igényeinek feltérképezésére, azok tiszteletére; segít a vevőorientált piaci magatartás, a marketing alapelemeinek, pénzügyi, számviteli, adózási kultúra elemeinek megismerésében, illetve azok elsajátításában.

Mindezek mellett a fiataloknak alkotókedvüket, fantáziájukat, kreativitásukat, szervezőkészségüket, szorgalmukat is fel kell használniuk vállalkozásuk sikere érdekében; sokszor olyan erényeiket csillanthatják fel e programban, melyet az iskola nem vagy csak ritkán igényel tőlük.

A program minden iskolatípusban – gimnáziumban, gazdasági vagy ipari szakközépiskolában – alkalmas a vállalkozói készségek gyakorlására és alapvető ismeretek közvetítésére. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy mind a kötelező képzés részeként, mind fakultációs vagy szakköri munkaként eredményes lehet a Young Enterprise tevékenység.

A program lehetőséget biztosít a benne részt vevő fiataloknak arra, hogy megtudják, mire is képesek; e tapasztalatok birtokában későbbi pályájukat is megalapozottabban választhatják meg. Ez a program hídként vezet az osztályteremből a munka világába.

Mit nyújt a Young Enterprise a résztvevőknek?

A Young Enterprise programban való részvétel során a fiatal képes lesz

– felmérni azt, milyen sokféle és milyen mélységű tudás, szakismeret szükséges egy mégoly kicsiny vállalkozás működtetéséhez;

– megérteni azt, hogy a vállalkozás sikere a termék, a szolgáltatás eladhatóságán múlik, így a legfontosabb sikerelemek: a minőség és a végiggondolt marketingstratégia;

– hasznosítani a programban megszerzett tapasztalatait, a YE programban elért sikerek vagy kudarcok tanulságait;

– megérteni, hogy az üzleti tervezés nem pusztán egy új tananyag vagy lecke, hanem elengedhetetlen feltétele a sikeres vállalkozásnak.

Pusztán a Young Enterprise programban való részvételtől diákunk nem lesz képes a vállalkozás és az üzletvitel minden elemét, fortélyát önállóan gyakorolni; nem lesz képes tökéletes adminisztrációra, könyvvezetésre, hibátlan termék előállítására stb. Ez csupán egy készségfejlesztő, önálló tapasztalatszerzésre építő gyakorlati üzleti játék. És azt se gondoljuk, hogy e program segítségével fogják diákjaink megoldani anyagi gondjaikat; itt a profit megszerzése nem lehet elsődleges cél, az is csak a tapasztalatszerzés egyik fontos és hasznos eszköze.

Hogyan működik a program?

Mint az a program működésének további ismertetéséből kitűnik, a Young Enterprise program esetén szinte lehetetlen a hagyományos iskolai fogalmakban, kategóriákban gondolkodni. A tananyag itt maga az előre meghatározott keretek közötti vállalkozáscsinálás; tanmenetet, tematikát készíteni a programhoz szinte lehetetlen, hiszen a szükséges ismereteket mindig a vállalkozás pillanatnyi igényei szerint érdemes alakítani; tanóra helyett inkább a diákok által összehívott és vezetett vállalati gyűlésről érdemes beszélnünk (ahol a tanárnak nem kell, és talán nem is szabad hagyományos „tanári” munkát végeznie, órát tartania). Nem kell számon kérnünk a tankönyv tartalmát; az értékeléssel, az osztályozással a megszokottnál is nehezebb dolgunk lesz.

A fenti nehézségek ellenére a programot immár hatodik éve Magyarországon is sikerrel alkalmazzák a diákok üzleti ismereteinek és készségének gyakorlati elmélyítésére.

A Young Enterprise programhoz csatlakozó diákcsoportok vállalatot alapítanak. Célszerű, hogy a diákvállalatok legalább hetente egy alkalommal összegyűljenek – vállalati közgyűlést, igazgatói megbeszélést vagy egyszerűen munkamegbeszélést tartsanak –, ahol megvitatják teendőiket, elosztják, ellenőrzik vagy számon kérik az elvégzett feladatokat. E vállalati gyűléseken kerülhet sor a programot segítő (de nem irányító!) tanár vagy/és tanácsadó tematikus oktatómunkájára, az ifjú vállalkozók szakmai (pl. marketing, pénzügyi, adózási stb.) felkészítésére. (Ennek tematikáját lehetetlen előre meghatározni. A vállalkozás céljai, működési nehézségei határozhatják meg, hogy az üzletvitel mely területén szükséges diákjaink elméleti ismereteit elmélyíteni.)

Szerencsés megoldás lehet, ha a YE foglalkozások idejét úgy illesztjük diákjaink órarendjébe, hogy azt ők képesek legyenek rugalmasan kezelni. Van, hogy a vállalat egészének közös megbeszélésére nem szükséges tíz percnél többet fordítani; máskor, karácsonyi hajrában vagy végelszámolás előtt pedig heti egy tanórányi idő roppant kevés ahhoz, hogy a diákvállalkozás elvégezze munkáját.

A program kezdetén a vállalkozások megválasztják saját vezetőségüket és bejegyeztetik cégüket a Young Enterprise Alapítványnál. (A vállalatok ajánlott létszáma 8–15 fő.) Meghatározzák vállalkozásuk tevékenységi körét; névre szóló – 100 Ft névértékű – részvényeket bocsátanak ki maximum 20 000 forint értékben – ezekből a vállalkozás tagjain kívül rokonok, barátok, iskolatársak, ismerősök vásárolnak –, amelyek után majd osztalékot fizetnek. Választott tevékenységüknek megfelelően termelnek vagy különféle szolgáltatásokra szakosodnak. Kitalálják reklámhadjáratukat, felmérik a piacot stb. Forgalmuk és nyereségük után a Young Enterprise Alapítványnak adóznak. A vállalkozást egy év elteltével meg kell szüntetniük, így a végelszámolás menetét is megismerik.

Az együttes munka, a gazdálkodási-termelési folyamat közös nyomon követése, a döntések közös meghozatala, a feladatok közös megosztása és végrehajtása, a döntések eredményének közös értékelése adja majd meg azt a tapasztalatot, ami e program igazi célkitűzése.

A játékban való részvétel nem igényel közgazdasági ismereteket, hiszen a Young Enterprise Alapítvány minden diákvállalatot ellát a vállalatvezetéshez szükséges információkkal és a szabályos üzletmenethez szükséges útmutatókkal, iratokkal, nyomtatványokkal. Fontos, hogy a diákok munkáját egy tanár is segítse, külön figyelmet fordítva a fegyelmezett, pontos adminisztrációra és pénzkezelésre, az alapítvány által a működés szabályszerűsége, a részvényesek védelme érdekében is számon kért pénzügyi-számviteli követelmények betartatására. Ehhez azonban nincs feltétlenül szükség gazdasági szakértelemre. Mind többször találkozunk közismereti tárgyat tanító kollégákkal a diákvállalkozások sikeres segítőiként. Másrészt a diákvállalkozásokat külső szakemberek, tanácsadók is segíthetik, szerencsés esetben vállalatonként 1-2 – különböző gazdasági szakterületen jártas – személy. A felnőtteknek tényleg csak tanácsadói szerepük van, nem ők irányítják a vállalkozásokat. Ötletekkel és szakértelemmel segítik a csoportokat.

Nyugat-Európában meghatározó szerep jut az üzleti tanácsadóknak. A tanácsadók delegálása gyakran a programot anyagilag is támogató cégek révén történik. Egy angol kisvárosban – ahol egyébként a település több középiskolájából közösen toborozták önkéntes segítők a diákvállalat tagjait – tanúi lehettünk egy vállalati gyűlésnek az egyik olajtársaság helyi székházában. A diákok mellé a cég két tanácsadót is delegált, egy pénzügyi és egy marketingszakembert. A fiatalok minden héten egy délután birtokukba vették az irodaház egyik tárgyalóját. A csapat egyik része a pénzügyi tanácsadóval, a másik fele a marketinges szakemberrel tervezte és elemezte a vállalat tevékenységét. Mindeközben mindannyian termeltek is: az elegáns tárgyaló telis-tele volt papírfecnikkel, rongydarabokkal, mindenféle „nyersanyaggal”. A tanácsadók részben munkaidejükben, de sokszor azon túl is foglalkoztak a fiatalokkal. A cég a tanácsadók delegálásán túl anyagilag is támogatta a diákvállalatot, emellett mind helyi, mind országos szinten szponzorálta a Young Enterprise programját.

Gyakran találkozhatunk a nemzetközi Young Enterprise rendezvényeken olyan diákvállalatokkal, ahol a tanácsadó segítségével jutnak a diákok termelési kapacitáshoz ipari létesítményekben, vagy a tanácsadó közvetítésével jutnak komoly megrendelésekhez. Az 1995. évi nemzetközi verseny holland részvevői, 20 éves ipari technikusok, egy nagyvállalat gyártósorain állíthatták elő termékeiket: CNC-esztergált sebváltógombokat. A támogatók és tanácsadók még abban is segítettek a fiataloknak, hogy áruikra megszerezzék az – itthon akkor még alig ismert – ISO 9000 minősítést.

Bár alapítványunk léte és a program működése néhány nagyvonalú támogatónknak köszönhető, Magyarországon a fentiekhez hasonló magatartás (és az ezt megalapozó közösségi szemlélet) törekvéseink ellenére egyelőre sajnos példa nélküli. A diákvállalatok 40-50 százalékának van „külső” tanácsadója, ők azonban az iskola informális környezetéből (a diákok és a tanárok rokoni, baráti köréből) kerülnek ki. Így gyakran az iskola tanáraira hárul a tanácsadói szerep.

A diákok szeptemberben hozzák létre vállalataikat. A vállalkozások az első 3-4 héten meghatározzák céljaikat, felvázolják üzleti tervüket, kialakítják belső munkamegosztásukat. (Vezérigazgatót, titkárt, személyzeti, termelési, kereskedelmi és pénzügyi/számviteli igazgatót választanak. Az alapítvány által rendelkezésükre bocsátott segédanyagok, a munkát segítő üzleti csomag dokumentumai is ilyen rendszerezésben határozzák meg a feladatokat. Ez természetesen nem jelent szigorú megkötést; mindenki mindenfajta munkából kiveszi a részét, a feladatmegosztás inkább csak a felelősséget tisztázza.)

Ritka, ha a diákok eleve egy jó üzleti ötlet megvalósítására szövetkeznek. Legtöbbször az iskolai kapcsolatok, barátságok, más esetben már meglévő munkakapcsolatok (pl. szakköri csoport, valamely már megvalósított feladat során szerzett közös munkatapasztalat és sikerélmény) mentén alakul ki a diákvállalkozók csapata. Az első döntés a vezetők, felelősök megválasztása. Ez a legtöbbször még a csoport tevékenysége jellegének, a vállalat profiljának meghatározása előtt megtörténik. Így persze a diákcsoport nem mindig a feladathoz legjobban illő vezetőket választja meg; de értékes tapasztalat lehet a hibás döntéssel való szembesülés és a hiba korrigálása is.

Ezután a vállalatok megkezdik alaptőkéjük összegyűjtését, értékpapírjaik árusítását. Minden diák legalább egy részvényt saját maga is megvásárol. Így nemcsak alkalmazott, hanem tulajdonos is lesz vállalatában. (Egy részvényes azonban legfeljebb 1000 Ft összegű részvényt vásárolhat; így óvjuk a rokonokat, ismerősöket a túlzott anyagi kockázattól, másrészt a diákvállalkozásokat is óvjuk az őket „felvásárló” és egyszerűen saját céljai szerint munkáltató felnőttektől.) Az értékpapírok és a pénz kezelése gondosságot és megbízhatóságot igénylő feladat.

A megalakult vállalatok bejegyeztetik magukat a Young Enterprise Alapítványnál. Az alapítvány egyrészt hivatalosan képviseli a vállalatokat külső szervezetek, ügyfelek felé, más esetekben államként, állami hivatalként viselkedik a diákvállalatokkal szemben; pl. hozzá kell benyújtani a cégbejegyzést; ő végzi a számviteli ellenőrzést; tőle lehet – meghatározott feltételekkel – bankhitelt kérni stb.

Az üzleti ötlet, a vállalati profil kialakítása a kreativitás és a realitás közötti egyensúlyozás. A diákvállalkozást segítő tanárnak, tanácsadónak is komoly fejtörést okozhat annak megítélése, hogy egy bizarr ötletből vajon születhet-e piacképes produktum, vagy pedig kár az adott kérdésre bármennyi energiát pazarolni. Ha a vállalat túl kockázatos, vagy/és nehezen kivitelezhető terv megvalósításába fog, könnyen felőrölheti erejét és tőkéjét. Ugyanakkor tudjuk, hogy az igazán komoly kihívások (melyek persze sok munkával is járnak) kecsegtethetnek komoly sikerekkel. Nehéz megítélnünk, mikor vágják diákjaink túl nagy fába fejszéjüket. Egy közgazdasági iskolába járó, de természettudományos érdeklődésű fiúcsapat például speciális kaputelefonok kivitelezésébe fogott. A prototípus azonban nem működött; a második próbálkozás sem hozott technikailag megnyugtató eredményt. Mire a fiúknak márciusban sikerült egy használható szerkezetet összerakniuk, elfogyott a pénzük, így nem tudtak elfogadható küllemű termékkel piacra jönni. E vállalkozás diákjai saját maguk fogalmazták meg az eset tanulságait és a Young Enterprise program lényegét: „Fontos, hogy profi módon értsünk ahhoz, amit csinálunk” – mondta a tanév végén a vállalat egyik igazgatója. „A legjobb az, hogy most már tudjuk, milyen hibákat követtünk el. Ezeket felnőtt vállalkozóként még egyszer már biztosan nem fogjuk elkövetni!”

Az üzleti terv felvázolása és a piac felmérése után kezdődhet a termelés. Egy vállalat sokféle tevékenységet folytathat, sokfajta terméket gyárthat egy időben, és az év során bármikor belekezdhet új termék előállításába, vagy bármikor megszüntetheti egyik „üzletágát”. Sőt, az okosan menedzselt vállalkozásban a résztvevők tudják, hogy más terméket vár tőlük a karácsonyi és mást a húsvéti piac.

A játék fő célja, hogy a diákok vállalkozásuk egész éves működtetésén keresztül ismerkedjenek meg a gazdálkodási folyamat összetettségével, az üzlet vitelével, az ehhez szükséges ismeretek körével. Működésük során diákvállalkozóink maguk fognak rádöbbenni a nyilvántartások, a pontos tervezés, a kalkuláció fontosságára, a számvitel szükségességére. (Ennek jelentőségét alighanem azok a pedagóguskollégák érzik át, akik tanítottak már középiskolásoknak könyvviteli ismereteket...) Kipróbálhatnak diákjaink megszokott vagy meghökkentő marketing-ötleteket, reklámfogásokat; saját eredményükön tapasztalhatják a marketingstratégia, az egységes vállalati arculat kialakításának szükségességét. Sok értékes tapasztalatot és hasznos tudást gyűjtenek a diákok a szükséges számviteli és egyéb adminisztratív nyilvántartások vezetése és az eredmények értékelése során. Értékesítési akciókra, vásárokra készülve a vevőkkel való sikeres kapcsolatteremtés és a reklámfogások alkalmazása nyújt sok élményt. És nem utolsósorban a termelő folyamatoknak, az anyagmegmunkálás nehézségeinek megismerése, a termék minősége, formája, csomagolása fontosságának megismerése is e tanulási folyamat része.

Fontos – de legalábbis előnyös –, hogy a vállalatok kézzelfogható terméket, termékeket (is) produkáljanak, bár természetesen bármiféle szolgáltatással is foglalkozhatnak. A szolgáltatás persze kevésbé látványos. Egy pl. takarításra vagy kutyasétáltatásra szakosodó vállalkozás nem tudja a karácsonyi vásáron bemutatni tevékenységét... A vásárok a vállalkozások valódi piaci és egyben szakmai megméretését is jelentik, ahol a legjobbak – a legjobb reklám, termék, legsikeresebb üzlet stb. – díjakat, jutalmakat is kapnak. A díjak megszerzéséért a diákok leleményes üzleti fogásokat vonultatnak fel: legtöbbjük igényes, sokszor művészi standot épít, ahol egyenruhás eladók szolgálnak ki, és szellemes reklámokkal, kereskedelmi akciókkal csábítják vásárlásra a vevőt. Mindehhez persze jó minőségű és fantáziadús termék is kell.

Az elmúlt évek legsikeresebb Young Enterprise termékei: fülbevalók horgász villanókanálból, kézzel festett irattartók, fa-, bőr- és tészta(!)ékszerek, faragott fa és műkő virágtartók, kerámiák, iskolai jelvénnyel ellátott bögrék, poharak, tollak, reklámtasakok, nyújtott-csavart üvegvázák, rajzolt, festett, batikolt pólók, Magyarország- és Európa-puzzle (ahol az elemek a megyék, illetve az országok; 5-10 éveseknek nem csak játék, de tanulás is), néma biotamagocsi (ami tulajdonképpen egy cserép búza), szőttesek, kézimunkák stb. A szolgáltatások skálája is igen széles az egyszerű tanszer-kereskedelemtől a kérdőíves megkérdezésen, az iskolai tantárgyak, tanórák és tanári munka tetszési indexének elkészítésén át a tánctanfolyam szervezéséig.

Karácsony előtt a programban szereplő iskolák szerveznek helyi vásárokat, melyekre általában a többi iskola vállalatait is meghívják. Közös, minden vállalkozás számára bemutatkozási lehetőséget nyújtó országos vásárt az alapítvány az elmúlt két karácsonyon a budapesti Pólus Centerben rendezett. Tavaszonként is rendezünk országos vásárt, idén először ez sporttal, játékkal, kulturális programokkal összekötött kétnapos diáktalálkozó lesz.

A karácsony utáni holtszezonban a vállalkozások nemzetközi vásáron való szereplés jogáért versenghetnek. A Young Enterprise Europe Nemzetközi Vásárán való részvétel sok-sok előkészülettel jár. A pályázóknak részletes terveken kell bemutatniuk a nemzetközi piacra szánt termékeket, az ott alkalmazandó kereskedelmi fogásokat (reklámanyagok, vevőcsalogató akciók stb.). A nemzetközi vásár persze inkább az élmény- és tapasztalatszerzés, mint a profitgyűjtés eszköze. Így pl. 1996-ban Máltán a Lucifer nevű, „ördögien” leleményes termékeket (ördöklakatot és más logikai játékokat) árusító vállalkozás tagjai örökre megtanulták, hogy a külkereskedelemben nélkülözhetetlen a partnerország kultúrájának, szokásainak ismerete és figyelembevétele: a mélyen katolikus Máltán sikerült jelentős botrányt kelteni, újságokba és rádióba bekerülni azáltal, hogy a magyar csapat az „ördöggel cimborál...”. 1997-ben Walesbe utazó csapatunk mindezekből is tanulva Arany János A walesi bárdok c. versének műfordítását osztogatta a vásárlóknak ajándékul, a közönség nagy megelégedésére.

Európa-szerte a fiatalok megszerzett ismereteikből vizsgát is tehetnek. Ez az írásbeli vizsga nem a tanult ismereteket kéri számon, hanem azt méri, részt vettek-e, kellő gyakorlati tapasztalatot szereztek-e a fiatalok vállalkozásuk munkájában. A vizsga magyar nyelvű változatát a Young Enterprise Alapítvány szervezi, és sikeres teljesítéséről oklevelet ad a vizsgázóknak. Távlati terveink között szerepel az európai vizsgarendszerbe való bekapcsolódás is. (A YE Europe által szervezett nemzetközi vizsga megszerzéséről az Oxford University állít ki oklevelet.)

A tanév végeztével a vállalatok befejezik tevékenységüket: értékesítik készleteiket, majd felszámolják a vállalkozást; felosztják az eredményt, visszafizetik a befektetők pénzét, és – remélhetőleg – osztalékot is fizetnek részvénytulajdonosaiknak. A végelszámoláshoz kötődik a diákvállalkozások megmérettetésének utolsó állomása, a nyilvános közgyűlés. Éves munkájukról a vállalatoknak írásbeli összegzést, értékelést kell írniuk, ezután szóban is – egymás, nyilvános közönség (a részvényesek, tanácsadók, tanárok) előtt – be kell számolniuk tevékenységükről. Ez tulajdonképpen a részvénytulajdonosok éves zárszámadó közgyűlését helyettesítő esemény.

A közgyűlésre való tisztes felkészülés és az ott való szereplés önmagában is komoly feladat diákjaink számára. Fontos, hogy a diákvállalatok mindegyike összegezze egyéves működését, tevékenységét, feldolgozza sikereit vagy kudarcait, megértse azok okait. A vállalkozás során megszerzett tapasztalatok összegyűjtése, elemzése, a tanulságok levonása, a sikerelemek kiemelése vagy a hibák utólagos belátása így fog tudatosulni és a későbbiek során hasznosulni. A zárszámadó közgyűlés formája ehhez nyújt kereteket. Ezen túlmenően pedig komoly írásbeli és szóbeli „vizsgafeladatot” és technikai kihívást jelent az ifjú vállalkozók számára. (E feladattal azért a diákok legnagyobb része sikeresen megbirkózik.) Sok diákcsoport használ szóbeli beszámolójához diavetítőt, projektort, és a számítógépes bemutató sem ritka. A Young Enterprise Alapítvány az év végi beszámolókra építve rendezi meg a diákvállalatok Országos Versenyét.

A tanév a Young Enterprise Europe által szervezett Nemzetközi Vállalati Versennyel zárul, ahol minden tagország legjobb YE diákvállalata mérheti össze képességét, tudását versenytársaival. A verseny kiváló alkalmat teremt külföldi üzleti tapasztalatok (üzleti kultúra, szokások, stílus, divat stb.) megszerzésére és természetesen külföldi ismerősök, barátok, testvériskolai kapcsolatok szerzésére, nyelvgyakorlásra is.

A program tematikája (eseménynaptár)

A Young Enterprise programhoz szinte lehetetlen tantervet készíteni. Meg tudjuk határozni a diákvállalatok működése során nagy valószínűséggel bekövetkező eseményeket (ezek sorrendje azonban esetleges, elsősorban a diákok ötletei által meghatározott), meghatározhatunk néhány – az alapítvány által előírt – ellenőrzési pontot, határidőt, és meg tudjuk adni a program központi rendezvényeinek időpontját.

Hét/hónap Feladat Néhány, az adott feladat megoldása során fontos készség, képesség, ismeret 
1–3. hét A vállalati csoportok megalakulása.
A vállalati névsorok leadása a helyi YE összekötő tanárnak.
A tanulók céljainak kialakítása.
A lehetséges termékek és szolgáltatások, valamint a vállalat nevének megvitatása.
A rendszeres ülések idejének és helyének meghatározása.
Az alaptőke mértékének meghatározása. A részvények és a tanulói igazolványok kiállítása.
A vállalat nevének és „logo”-jának kitalálása.
A vezérigazgató és az igazgatók megválasztása.
A vállalat regisztrálása a Young Enterprise Alapítványnál. 
Adminisztráció
Csoportalkotás
Döntések
Gazdasági kalkuláció
Kommunikáció
Vezetői szerepek 
4. hét A lehetséges termék(ek) és szolgáltatás(ok) kiválasztása.
Az igazgatók feladatainak, felelősségének meghatározása. 
Felelősségvállalás
Munkamegosztás
Ötletbörze, ötletszelekció
Piacfelmérés, piacismeret
Üzleti tervezés 
5. hét A termék megvalósíthatósága:
– mintadarab
– gyártási terv
– piac
– fizetések
– árképzés
Munkavédelem. 
Áfa és számítása
Árkalkuláció
Kézügyesség
Munka-, baleset-, egészségvédelem
Piackutatás
Technikai ismeretek 
6. hét Az üzleti terv elkészítése.
A részvények eladásának befejezése.
A vállalat cégbejegyzése az alapítványnál. 
Írásbeliség
Pénzkezelés
Szövegszerkesztés
Üzleti tervezés 
7. hét Megkezdődhet a folyamatos termelés és az értékesítés. Anyaggazdálkodás
Arculattervezés, megjelenés
Design
Értékesítési technikák
Gazdaságossági számítások
Kommunikáció a vevőkkel
Látványtervezés
 
November Felkészülés a karácsonyi vásár(ok)ra. Marketingdöntések
Marketingstratégia
 
December Karácsonyi vásár(ok). Naplófőkönyv vezetése
Nyugta, számla
Reklám
Számviteli alapfogalmak
Technikai ismeretek 
Január Karácsony utáni változások a gyártásban, amennyiben szükséges.
Az áfa-jelentés megküldése és az áfa befizetése január 15-ig, valamint
a féléves jelentés megküldése az Alapítványnak.
Az üzletmenet áttekintése és jelentés készítése a félévi választásokhoz.
Félévi választások – tisztújító közgyűlés. 
Eredménykimutatás
Értékelés, önértékelés,
kritika
Mérleg
Siker/válságkezelés
Számviteli eredmény értelmezése 
Február Termelés, értékesítés, készülés a tavaszi vásárra.
Pályázat a Nemzetközi Vásáron való részvételért. 
Arculattervezés
Kivitelezés
Marketingdöntések
Megvalósíthatósági tanulmány
Prezentáció
Reklám 
Március A Magyarországi Young Enterprise Alapítvány vizsgája.
A Young Enterprise Europe Nemzetközi Vására. 
Értékelés
Tapasztalatok feldolgozása, absztrakció 
Április Tavaszi vásárok és az Országos YE Vásár megrendezése.
Az üzletmenet beszüntetése, felkészülés a végelszámolásra.
A raktárkészlet és vagyon elhelyezése. 
Nyereség, osztalék és kalkulációja
Piaci és marketingdöntések
Végelszámolás 
Május A végleges könyvviteli nyilvántartások elkészítése és könyvvizsgálat.
A végelszámolási jelentés elkészítése.
Zárszámadó közgyűlés – nyilvános beszámoló.
Köszönőlevelek a segítőknek, tanácsadóknak, támogatóknak.
YE vállalati verseny – kiállítás és beszámoló. 
Adatok szemléltetése
Közönség előtti beszámoló
Prezentáció
Statisztikai alapfogalmak
Szemléltető technikák (fólia, dia, slide show) alkalmazása
Üzleti beszámoló készítése
Üzleti eredmény értelmezése
Üzleti levelezés 
Július Young Enterprise Europe Nemzetközi Vállalati Verseny. Előadó-képesség
Idegennyelv-tudás 

A Young Enterprise program helye a középiskola nevelési-képzési rendszerében

A program gyakorlati tapasztalatokon keresztül segít elmélyíteni mindenfajta gazdasági, üzleti vagy vállalkozási tantárgy tanulása során megszerzett ismeretet. Gimnazistáknak ízelítőt ad a gazdálkodásból, a vállalkozásból; közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskolásoknak szakmai gyakorlóterepül szolgálhat; ipari szakközépiskolákban, szakmunkásképzésben, technikusképzésben a technikai képzést kiegészítve felvillantja az önálló vállalkozás lehetőségét, előnyeit, hátrányait. Ugyanakkor elméleti üzleti képzés előtt vagy e nélkül is megállja helyét. (Erre a legjobb bizonyíték: a program őshazájában, Nagy-Britanniában sok fiatal alig tizennégy éves korában, mindenféle elméleti közgazdaságtani vagy üzleti képzés nélkül vesz részt e programban – sikerrel. De hazai példákkal is tudjuk ugyanezt igazolni.)

A program pusztán hasznos időtöltésként, alternatív vagy fakultatív, szakköri vagy szabadidős diáktevékenységként is életképes. Módot ad a fiataloknak arra, hogy kipróbálják képességeiket olyan területen is, amit esetleg az iskola nem – vagy csak igen ritkán, akkor sem a tanulási folyamattal összefüggésben – igényel. Új oldalukról ismerhetjük meg diákjainkat, új, eddig nem látott képességeiket, tudásukat fedezhetjük fel. A diákvállalkozásokon belül gyakran megváltoznak a „jó diák – rossz diák” szerepek.

Hogyan értékelhető a diák?

A programban részt vevő diákokkal szemben támasztott legfőbb követelmény a folyamatos részvétel, a tapasztalatok megszerzése lehet. Értékelési lehetőséget adnak a vásárok – egy vállalkozás legfőbb értékmérője a piac –, a tanév végi nyilvános beszámoló, a Young Enterprise Europe Nemzetközi Vállalati Versenyen való szereplés. Az értékelés fontos állomása lehet az írásbeli vizsga (mely szintén az üzleti tapasztalatok megszerzését ellenőrzi, nem pedig definitív tudást vagy elsajátított készségeket kér számon). A diákok egymás munkáját hétről hétre, folyamatosan értékelik: kontrollálják az elvégzett feladatokat, és véleményt mondanak annak minőségéről. (Ami ebben a tanár szerepe: engedjünk ennek teret, de tartsuk kulturált mederben!) Az értékelés magának a tanulási folyamatnak a része; legtöbbször a tapasztalatok, a sikerek és kudarcok elemzése, feldolgozása.

Ne feledjük: egy YE diákvállalat nem elsősorban profitorientált vállalkozás, hanem egy – részben valós, részben szimulált gazdasági környezetben megvalósuló – üzleti játék gyakorlóterepe. A szerzett profit vagy a veszteség nem kizárólagos értékmérője a vállalkozásnak. Egy anyagilag sikeres vállalkozás működtetése során is előfordulhat, hogy diákjaink kevés üzleti tapasztalatot szereznek, másrészt egy veszteséges vállalkozásban való részvétel is szolgálhat fontos, felejthetetlen tanulságokkal (sőt: diákjaink a kudarcokból és nehézségekből többet tanulnak, mint a könnyen szerzett sikerekből.) A program főbb „ellenőrzési pontjai” – az egyéni vizsga és a vállalat záróbeszámolója – éppen e tanulságok, tapasztalatok feldolgozását, rögzülését célozzák.

Az egyéni vizsga a Young Enterprise Europe írásbeli vizsgájának mintájára épül. Ez a vizsga nem tanult ismereteket kér számon, hanem azt méri, részt vettek-e, kellő gyakorlati tapasztalatot szereztek-e a fiatalok vállalkozásuk munkájában.

A vizsga egy esettanulmány feldolgozása; egy – valós vagy kitalált – YE vállalat működésén keresztül keres választ arra, sikerült-e a programban részt vevő diáknak megismerkednie saját vállalkozása működésével. A vizsgasor általános – minden vizsgázó által megválaszolandó – és speciális, a diák vállalati feladataihoz illeszkedően választható kérdéseket tartalmaz.

A vizsga egységes értékeléséhez a Young Enterprise Alapítvány minden évben részletes javítási útmutatót mellékel.

Ha szükségesnek látjuk, osztályozhatjuk diákjaink teljesítményét félévenként; a program jellegének azonban jobban megfelel egy, a diákok véleményén és önértékelésén alapuló, pusztán megfelelést vagy meg nem felelést jelző értékelés.

Mi szükséges a Young Enterprise program iskolai működtetéséhez?

Tárgyi feltételek

A diákvállalatok gyűléséhez bármilyen helyiség – tanterem, klubszoba – megfelelő. (A nyugat-európai országokban gyakran előfordul, hogy a YE vállalat összejöveteleit valamelyik tanácsadó munkahelyén – irodájában, tárgyalójában, műhelyében – tartja.) Szerencsés esetben a diákok a vállalkozás tevékenységéhez igénybe tudják venni az iskola tanműhelyét; ennek híján szülők, rokonok vállalkozásának berendezéseit vagy a háztartásukban található gépeket, eszközöket fogják használni. (Bár már arra is van magyar példa, hogy az iskola a diákvállalkozása működéséhez önálló helyiséget biztosít. Van, ahol ez egy kis árusítópavilon, de olyan is előfordul, hogy az iskola vezetése egy kicsiny, de jól felszerelt, számítógépekkel, tervezőtáblával ellátott irodát bocsát a diákvállalat rendelkezésére!)

Taneszközök

A Magyarországi Young Enterprise Alapítvány minden résztvevőt ellát a vállalkozás beindításához szükséges kellékekkel (ez az ún. „Kezdd el csomag”), valamint a program alapvető „játékszabályait” és a minimálisan szükséges elméleti hátteret tartalmazó Útmutatóval. (Ez nem tankönyv, nem kell, nem érdemes megtanulni. Ismerni azonban szükséges, és célszerű a mindennapi munka során használni.)

Az alapítvány emellett minden bejegyzett cég részére biztosít egy kellékcsomagot. Ebben az igazgatók útmutatást kapnak mindennapos teendőikhez; a csomag továbbá különféle, a munka adminisztratív nyomon követéséhez és a pénzügyek kezeléséhez szükséges nyomtatványokat tartalmaz a vállalati találkozók jelenléti íveitől a nyugtatömbön át a naplófőkönyvig.

A Magyarországi Young Enterprise Alapítványhoz bármely nevelési-oktatási vagy közművelődési intézmény csatlakozhat, mely elfogadja a szervezet alapító okiratát, illetve a Young Enterprise program alapelveit, „játékszabályait”.

(A Young Enterprise Alapítvány címe: 1096 Budapest, Vendel u. 3.

Tel: (1-) 215-6219; e-mail: yehun@mail.poli.hu)

A Young Enterprise Alapítvány programjai 1997/98-ban:

Diákvállalkozások működtetése

(20 település, 30 középiskola, kb. 70 diákvállalat, 1200 diák)

– országos vásárok

– országos egyéni vizsga

– országos vállalati verseny

– nemzetközi vásáron és versenyen való részvétel

Tanári programok

– önképző műhely segítőtanároknak és tanácsadóknak

– vállalkozásoktatási tréningek

Nyári vállalkozási diáktábor

– leendő diákvállalkozók tábora

– öregdiák-tanácsadók felkészítő tábora

Magyarországi Young Enterprise Alapítvány

1096 Budapest, Vendel u. 3.

Tel.: 215-6219, 215-4900 Fax: 215-4906

e-mail: yehun@mail.poli.hu

http://www.poli.hu/~ye/index.htm