Bauer Béla
A vállalkozásoktatás és a vállalkozói tanácsadás hatékonysága1
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízta a Vállalkozásoktató Tanárok Országos Egyesületét (VOTOE) és az Életpálya Alapítványt, hogy folytasson kutatást a fiatalok vállalkozói képzésének hatékonyságáról, a fiatalok vállalkozóvá válásának útjáról. Ez a tanulmány a VOTOE és az Életpálya Alapítvány által folytatott kutatás alapján készült. Témáját két irányból közelítette meg. Egyfelől a középiskolai diákoknak, másfelől a fiatal vállalkozóknak a véleménye alapján adott képet a vállalkozásoktatás helyzetéről, hatásáról, megítéléséről. |
A vizsgálatról
A két kérdőíves, nem reprezentatív kutatás lefolyása
az alábbiak szerint alakult. A VOTOE a vizsgálat során amelyre az
199596-os tanévben került sor kéttípusú önkitöltős kérdőívet küldött
ki. Az egyik kérdőív, amelyből mintegy ezret küldtek ki budapesti
szakközépiskolákba és gimnáziumokba, a
Az Életpálya Alapítvány kérdőíves vizsgálatát 1996 februárjában
végeztük el, szintén önkitöltős kérdőív segítségével A felmérendők
körét az Életpálya Alapítványnál2
bejelentkezett és a bejelentkezés időpontjában 1830 év közötti
A kérdőíves felmérést egy
A teljes kutatási folyamat, illetve a részletes eredmények bemutatására a szűkre szabott terjedelem okán nincs lehetőségünk. Így csupán a legfontosabb kutatási eredmények és az esetleges további kutatások irányának bemutatására vállalkozhatunk.
A vállalkozás és a vállalkozók megítélése
Magyarország XX. századi történetében eddig két társadalmi konszolidáció zajlott le. Mindkét folyamat történelmi fordulópontokhoz kapcsolódott (1920, 1948, 1990). A végbement társadalmi változások megszakították az addig szokványos gondolkodási módot, újrafogalmazódtak a társadalmi folyamatok függvényében az egyes társadalmi rétegekkel kapcsolatos értékítéletek, az elvárások a különböző társadalmi csoportok, foglalkozások iránt. A társadalmi változást támogató és elfogadó csoportok értékrendszerére támaszkodott a hatalom, és ezen társadalmi csoportok mentén kialakult a társadalom új hétköznapi tudása. Az adott társadalmi rendszer a progresszív társadalmi csoportokon nyugodott, így tartva fent egy dinamikus egyensúlyi állapotot a hatalmon lévő elitcsoportok és a társadalom többi rétege között. Kibontakozhatott az a konszolidációs folyamat, amelyben a mértékadó társadalmi csoportok értékrendszere a döntő tényező: meghatározza a társadalmi értékítéleteket, a gazdasági szemléletet, a társadalmi mobilitást, azt, hogy adott társadalmi csoportok hogyan értékelik saját helyüket, szerepüket, valamint az intézményesített szocializáció legfontosabb eszközét, az oktatást.
A rendszerváltás hatása
Az 1990-es években lezajló rendszerváltozás, a hagyományos, régiótól függő nyugati-keleti fejlődési sajátosságokat is felerősítette. A térségi sajátosságok tudati leképezése is különböző fejlettségi szinteket mutat.
A társadalmi rendszerváltás hatására egy új, az előzőtől eltérő szerkezetű társadalmi rendszer alakul ki Magyarországon, mellyel párhuzamosan új társadalmi cselekvési tér formálódik. Ez a társadalmi rendszerváltás az értékek, a tulajdonhoz való viszony, az emberi kapcsolatok területén is korszakváltást hozott. Olyan új fogalmakat és jelenségeket kell értelmezni, illetve újraértékelni, mint például öntevékenység, autonómia, hatékonyság, pluralizmus, illetve tulajdon, érték, tudás, bűn, büntetés, bűnhődés. Felmerül a kérdés, hogy az értékrendváltozás hazánkban milyen horizontális, illetve vertikális folyamatokat fog át. A társadalmi rend változásával elinduló folyamatok horizontális hatására, a társadalom struktúraváltozásával egy időben egyes foglalkozási csoportok így a vállalkozók társadalmi státusa, illetve presztízse megváltozott. Az új struktúra következtében a társadalmi értékrend is átalakulóban van. Az értékrendi változások a társadalmi csoportok attitűdváltásával is együtt járnak, így egyes hagyományosan meghatározó társadalmi csoportok hatása és szerepe a társadalmi hierarchiában megváltozik. A magyar társadalom jelenlegi állapotát alapvetően e változási folyamat határozza meg.
A rendszerváltó folyamat meghatározó szereplője a vállalkozó volt. Az elmúlt időszak során azonban ehhez a fogalomhoz egyre több negatív felhang is tapadt. Így, aki ma saját erejéből, ügyességéből vállalkozóként kíván megélni, annak nem csupán a társadalmi-gazdasági környezettel, hanem egyfajta előítélettel is meg kell küzdenie.
A vállalkozóvá válást segítheti, hogy a közoktatásban a szakmai-elméleti tantárgyak mellett megjelent egy sajátos, a gyakorlati tevékenységre építő program, a vállalkozásoktatás, amely nemcsak a leendő vállalkozóknak segítség, hanem eloszlathatja a vállalkozók iránt táplált negatív előítéletek jelentős hányadát. Azokat pedig, akik önálló vállalkozásba nem kezdtek, a hatékonyabb munkaerő-piaci fellépésben segítheti.
Vizsgálati beszámolónk tehát arra keresi a választ, fontos-e a fiatalok számára a támogató háttér intézményes formája, a vállalkozói tanácsadás, a tervezett vagy éppen működő vállalkozás része-e a fiatal vállalkozó életstratégiájának, avagy társadalmi, családi stb. elvárás szülte kényszerlépés. Az intézményes képzés, ezen belül is kiemelten a gazdasági, vállalkozói jellegű képzés hogyan befolyásolja a fiatalok továbbtanulási, pályaválasztási szándékait. A gazdasági, vállalkozói jellegű életpálya választásában mekkora szerepe van az egyes tényezőknek: a képzésnek, a szülői háttérnek, a mikrokörnyezetnek és a makroszintű társadalmi értékeknek. A továbbiakban, nagyobb témák köré csoportosítva, a vizsgálat eddigi megállapításait mutatom be.
A fiatal vállalkozók a vállalkozásokról
A munkanélküliség jelentős probléma nemcsak Magyarországon, hanem
az Európai Unió országaiban is. A vállalkozóvá válás a munkanélküliség
kikerülésének egyik lehetősége, illetve esély a rendszerváltás kedvezményezettjeinek csoportjába
való bekerülésre.3 Ha ma egy fiatal a magánvállalkozás mellett dönt,
több komoly problémával is szembekerül. Ezek közül feltevésünk szerint
amit kutatásaink is alátámasztottak , a három legkomolyabb
A társadalmi értékrend, a vállalkozói képzés szempontjából is
meghatározó, hogy a már gyakorló
A vizsgálat alapján a fiatal vállalkozók
A vállalkozói ismeretekkel rendelkezők többsége a kereskedelemben, illetve a szolgáltatási ágazatban kíván működtetni, illetve működtet vállalkozást.
Az 1968 után születetteknél nagyobb a hajlandóság a speciális vállalkozói ismeretek megszerzésére.
A már működő vállalkozásoknál a szolgáltatásoknál a legmagasabb a szakmai végzettség aránya, míg a kereskedelemben a legalacsonyabb.
A kereskedelem és a szolgáltatás területén vállalkozók a szakmai végzettség mellett a vállalkozói ismeretek elsajátítását is elengedhetetlennek tartják.
A vállalkozást működtetők körében a főállásban vállalkozók vannak jelentős többségben.
A vállalkozások jogi formáját tekintve az egyéni vállalkozást működtetők vannak többségben.
A vállalkozást folytató fiatalok5 többsége
A személyes indíttatás kutatása során az általunk megkérdezett fiatalok leginkább a családi hátteret, a szűk családot szülők, testvérek tartották említésre érdemesnek a vállakozásuk segítése és saját szempontjaik alapján. Figyelemre méltó azonban, hogy a vállalkozásban részt vevők, főleg a kisebb településen élők, a rokonságot és a nagyszülőket is a családi háttérhez tartozónak vallják. Számukra rendkívül fontos a családi indíttatás, a megkérdezettek szűkebb vagy tágabb családjában mindenhol találni vállalkozót. Érdekes felfigyelni arra a jelenségre, hogy többeknél nem a szülők, hanem a nagyszülők, esetleg a dédszülők voltak vállalkozók, és a létező szocializmus alatt sem sorvadt el a családban az önállósulás iránti vágy, hanem mintegy családi hagyaték, ereklye hagyomány megmaradt, tovább élt. Ebből az a következtetés is levonható, hogy a családok kulturális tradíciói között fennmaradhatnak olyanok is, amelyek az adott körülmények között nem működhetnek, de amennyiben értékként rögzültek a családban, családi tradícióként tovább élnek.
A családi kötődéseken kívül a megkérdezettek között kiemelkedő
a vállalkozást segítő tényezők, az
A vállalkozói indíttatásnál meghatározó szempont lehet a fiatal
vállalkozó
A
Vállalkozásoktatás a középiskolákban
A fiatalok vállalkozásról kialakított képe, illetve a középiskolás diákok mérsékelt érdeklődése a vállalkozói pálya iránt különösen élesen veti fel a vállalkozói képzés helyét és minőségét a szakképzés rendszerében. A képzés kezdetén ugyanis a vállalkozások világa a középiskolásoktól távol álló világ, ezért igen nehéz feladat hárul a tanárra, amikor azt közelebb kívánja vinni a tanulókhoz.
Magyarországon jelenleg kb. 200 középiskolában folyik
Felmerül a kérdés milyen hatékonysággal működik, milyen forrásokból merít ez az oktatás? Milyen gondokkal küszködik?
Az iskolák, illetve az oktató tanárok részére kiküldött és hozzánk visszaérkezett kérdőívek alapján megállapítható, hogy a vállalkozásoktatással foglalkozó iskolák döntő többsége valamilyen szakközépiskola, illetve vegyes (szakközépiskola és szakmunkásképző vagy szakközépiskola és gimnázium) középiskola-típushoz tartozik. A fenti jellemzők figyelembevételével szükséges volt meghatározni, hogy milyen céllal folyik a vállalkozásoktatás.
Az iskolák a négy lehetséges
1. A különböző iskoláknak, iskolatípusoknak, nincs napi kapcsolatuk a munkaerőpiaccal, így nem érzékelik valós veszélyként a munkanélküli-termelést.
2. A vállalkozásoktatást bevezető iskolák ezzel a lépésükkel is az intézmény rugalmasságát bizonyították, ezért nem merül fel az ott oktatókban a kikerülő fiatalok elhelyezkedésének problémája.
3. Az általános műveltség mint a vállalkozásoktatás egyik fontos célja azt is tükrözheti, hogy a képzést folytató intézmények és az abban oktató tanárok számára maga a vállalkozás nem gondolkodásmódnak, hanem egy elsajátítandó és értékelendő tananyagnak minősül.
Problémának érzi | |
a vállalkozói diáktevékenységek jogi rendezetlensége | 73,5% |
nem kellő saját felkészültség | 67,6% |
tankönyv hiánya | 38,2% |
tanterv hiánya | 35,3% |
kollégák hozzáállása | 32,4% |
nincs kivel megbeszélni a problémákat | 32,4% |
iskolavezetés hozzáállása | 29,4% |
Az oktatók legsúlyosabb gondként a vállalkozói diáktevékenységek jogi rendezetlenségét emelték ki. A következő probléma a saját felkészültség hiánya, a felkészületlenség. Magyarországon ma nincs vállalkozás oktatására képző felsőoktatási intézmény. Így a vállalkozási ismereteket a határtárgyakat oktató tanárok tanítják, elsősorban a közgazdasági, kereskedelmi, számviteli tárgyak oktatói. Sajnálatos, hogy néhány középiskolára még ez sem mondható el, hiszen nincs ilyen irányú képzettséggel rendelkező tanár sem. Ezeken a helyeken a vállalkozásoktatást olyan tanárok végzik, akik kellő elhivatottságot éreznek rá, illetve akik úgy látják, hogy a jelenlegi szakukra a jövőben csökkenő kereslettel kell számolniuk, tartanak tehát az elbocsátástól, munkanélküliségtől. A tanárok azon érzése, hogy nem megfelelő a felkészültségük szintje, összefügghet azzal is, hogy a tárgyat oktatók csupán 15%-a részese valamilyen vállalkozásnak.
A felkészültség hiánya mást is jelenthet. A vállalkozásoktatás
A diákvállalkozás7
A jelenlegi oktatási rendszerben a középfokú oktatásban részt vevő diákoknak igen kevés lehetőségük van arra, hogy a tanórákon elsajátított ismereteket egy időben a gyakorlatban is kipróbálhassák. Erre a vállalkozásoktatás keretén belül is nagy szükség lenne, hiszen a gyakorlati képzés legkézenfekvőbb és legátfogóbb megvalósítása a diákvállalkozás lehet.
A diákvállalkozás egy, a valós gazdasági környezethez közel
álló, szimulált közegben megalakított gazdasági társulás. Tagjai általában
a diákok, illetve a felügyelő tanár(ok). Legfontosabb
Előnyei ellenére a vizsgált iskolák közül mindössze nyolcban
működik a gazdasági tevékenységek széles skáláját felölelő diákvállalkozás.
A
Egy
A vállalkozásoktatás a középiskolákban a tanterv részévé vált, így alapvető, hogy a 1418 év közöttiek is részt vehessenek benne.
Ahhoz, hogy minden diák megfelelő módon elsajátítsa a gyakorlati ismereteket, 4-5 tanulónak kellene egy vállalkozásban dolgoznia.
Az alaptőke az ilyen vállalkozásoknál alacsony, mivel sem a diákoktól, sem az iskolától nem várható el nagyobb összeg elkülönítése.
A tanulókat nem terhelheti semmiféle fizetési felelősség a vállalkozás fizetésképtelensége esetén, a tagok tehát korlátolt felelősséggel bírnak.
Mindezekkel együtt biztosítani kellene az ilyen társaságok számlaképességét, vagyis azt, hogy legálisan folytathassanak gazdasági tevékenységet.
A vállalkozásoktatáshoz szükséges gyakorlati képzésre
A vállalkozás és a vállalkozók a fiatalok értékítéleteiben
A középiskolában tanulók által említett, a vállalkozáshoz, illetve annak beindításához szükséges feltételek roppant széles skálán mozogtak; mi itt a kilenc leggyakrabban említett tényezőt mutatjuk be gyakorisági sorrendben: tőke, kapcsolat, szaktudás, érzék, ötlet, vállalkozói ismeretek, üzleti terv, önbizalom, kitartás.
Az általunk vizsgált fiataloknak mind a két csoportjában a tőke, a kapcsolat (családi háttér) és a szaktudás a vállalkozó iránt támasztott három legfontosabb követelmény.
Azt, hogy a szükséges kezdő
Külön kiemelendő az
Figyelemre méltó az ötlet fontosságának kihangsúlyozása. Bár az említési gyakoriság szerint csak az ötödik legfontosabbnak tűnik, azok közül, akik megemlítették, majdnem mindenki első helyen tette ezt.
A
A válaszadó diákok úgy vélik, nem elegendő megszerezni, teljesíteni az összes külső feltételt, a sikeres vállalkozó, véleményük szerint, születik erre a tevékenységre.
Érdemes megemlíteni, hogy azok a diákok, akiknek nincs kapcsolatuk a vállalkozói szférával, rendre kisebb arányban említettek meg egy-egy dolgot a kilenc legfontosabb közül. Ez azt mutatja, hogy a vállalkozással közvetlen kapcsolatba nem került fiataloknak nincs határozott elképzelésük egy vállalkozás gyakorlati kivitelezéséről.
A
A vállalkozásoktatásban részt vevő tanulók
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a mai középiskolások
álmai szigorúan a
A vállalkozóvá válás tehát nem jelenik meg komoly alternatívaként a középiskolás tanulók jövőképében, még a gazdasági, illetve vállalkozásoktatással foglalkozó intézményekben tanulók között sem. Ennek a jelenségnek okai a társadalmi körülményekre vezethetők vissza.
A válaszadó fiatal vállalkozók körében érdekes szóródás tapasztalható. Míg a vizsgálat időpontjában a vállalkozást működtető fiatalok a társadalmi környezet szempontjából pozitívnak mondható értékeket tartják meghatározónak, addig a középiskolások többsége a jó és a rossz vállalkozó jellemző tulajdonságait fogalmazta meg. Ezek az általános tulajdonságokkal keveredve eléggé eltorzítják a képet, s csak egy hozzávetőleges elemzést tesznek lehetővé. Ezen túl a megfogalmazott tulajdonságok listája roppant hosszú, itt csak a leggyakrabban említettek felsorolására vállalkozhatunk.
A vállalkozó leggyakrabban említett tulajdonságai a
pozitív tulajdonságok:
magabiztosság
céltudatosság
tájékozottság
ötletgazdagság
szervezőkészség
negatív tulajdonságok:
szakértelem hiánya
időhiány (magánélet elhanyagolása)
számítás, gátlástalanság
agresszivitás
Mint látható, a felsorolt tulajdonságok a közéletben tapasztalható,
megszokott sztereotípiákat tartalmazzák, nem térnek el a társadalmi
megítéléstől, elképzeléstől. A
A
A
A vizsgálat eddigi eredményeinek összegzése
A fiatalok vállalkozásai főleg a kis- és középvállalkozásokhoz tartoznak.10 E kategorizálásnál fontos tisztáznunk, mit is értenek e fogalmon Európában, illetve Amerikában. A kategorizálás az iparban az alkalmazottak száma szerint, a kereskedelemben a forgalom alapján történik. Ilyen kategorizálás azonban csak akkor alkalmazható, ha megbízható információk állnak rendelkezésünkre a vállalkozásokról. A mai magyar statisztika azonban jelenleg nem képes olyan adatokat regisztrálni, amelyek lehetővé tennék mérettáblázat kidolgozását, alkalmazását. Így a fiatalok által működtetett vállalkozásoknál azokat a magyar sajátosságokat kell figyelembe venni, melyek alapján a magyarországi vállalkozások 97%-a tizenegy főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A nemzetközi összehasonlítás e típust a mikrovállalkozások kategóriájába sorolja. Ahhoz, hogy érthetőbb és elhelyezhetőbb legyen e probléma, a magyar társadalom történelmi előzményeihez kell visszanyúlni. Magyarországon a második világháború után majd harminc évig nem beszélhettünk magánvállalkozásról. A gazdasági reform megkezdése után sem nyert teret a magánvállalkozás, bár a magyar mezőgazdaság a 60-as, 70-es években elért kimagasló eredményei mögött a magángazdaság hallgatólagos elfogadása is meghúzódott. A gazdasági munkaközösségek (gmk, vgmk) megjelenése alapvetően változtatta meg ezt az állapotot. Erre az időpontra tehető a mai vállalkozói-gazdasági szokások kialakulása. A 90-es évek végére a 80-as évek gyermekei felnőttekké értek, és szüleik vállalkozói attitűdjét követve válhattak néhányan vállalkozóvá. A gazdasági munkaközösségekben részt vett rétegek gyermekei számára a 90-es évek végén nem tartható fent a létező szocializmus életszínvonala, biztonsága. Számukra a vállalkozás ugyanolyan kényszer, mint a 80-as évek elején szüleiknek volt a gmk. Életszínvonaluk megőrzése, növelése érdekében azonban vállalják a pluszterheket. Közvetlen kapcsolat természetesen nem állhat a két helyzet között, de a mai állapotok előzményeként számba kell vennünk a majd két évtizede történteket.
A
A vizsgálat érdekes tanulságokkal szolgált a
Bár a vállalkozásoktatás gondokkal küzd, az
Az eddigi vizsgálatok alapján a következőkre érdemes hangsúlyozott
A vizsgálat eddigi adatai arra mutatnak, hogy a fiatalok útkeresésében a magyar társadalom kiútkeresése jelenik meg.