Neuwirth Gábor
Esélykülönbségek a magyar középiskolákban
A tanulmány az oktatási esélyegyenlőtlenségek egyik régóta ismert, ám kevéssé publikus jelenségével foglalkozik: a középiskolák közötti színvonalbeli különbségek problémájával. A szerző az országos tanulmányi, illetve szakmai versenyeken és nemzetközi diákolimpiákon elért helyezések, valamint a magas presztízsű felsőoktatási intézményekbe való bejutás mutatói alapján egy évtized adatbázisát elemezve arra a következtetésre jut, hogy a középiskoláknak egy viszonylag szűk csoportja képes igazán a minőségi képzést biztosítani diákjainak. |
Az elmúlt két évben az egyes középiskolák eredményeinek intenzív összehasonlítását végeztük objektív mutatószámok alapján. Ennek eredményeit valamennyi középiskola megismerhette az év elején, és a közvélemény is tájékoztatást kapott az iskolák kialakult sorrendjéről.
Négy szempontból vizsgáltuk a középiskolákat:
az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (továbbiakban OKTV),
az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (továbbiakban OSZTV),
a középiskolások számára szervezett egyéb versenyeken elért helyezések és
a felsőoktatási felvételek eredményei alapján.
A vizsgálat általában az 19861996 közötti időszakra terjedt ki, és közel 200 mutatószám és iskolasorrend képzéséhez vezetett. E vizsgálat mintegy melléktermékként lehetővé tette azt is, hogy szemügyre vegyük az iskolák egyes csoportjait is, és részleges válaszokat kapjunk a következő kérdésekre: Milyenek az egyes középiskolai csoportokban tanulók esélyei a tananyag színvonalas elsajátítására, illetőleg a felsőoktatásba való bejutásra? Milyen különbségek mutatkoznak ebben a tekintetben?
Az ezekre a kérdésekre vonatkozó adatokat és válaszokat kívánjuk
közreadni a következőkben. A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az
esélyeket mérlegeljük a legjobb eredményeket elérő tanulók továbbiakban
Az
A középiskolás tanulók esélyeinek alakulását a magasabb szintű tudás megszerzésére, a felsőoktatásban való továbbtanulásra az összegyűlt adatbázis
egyes meghatározott iskolacsoportok,
településtípusok (főváros, nagyvárosok, közepes városok, kisvárosok, kistelepülések),
megyék, fővárosi kerületek szintjein teszi lehetővé.
Az OKTV-k eredményei
Évenként 20 tantárgyi verseny (32 versenykategória) 262297 helyezettjének és 279713 megdicsértjének, a 11 év alatt összesen 2966 helyezettnek és 5318 dicséretben részesítettnek, együttesen 8284 középiskolásnak adatait vizsgáltuk.
Az évenkénti helyezéseket, dicséreteket elért iskolák száma a következő:Helyezések, dicséretek száma (db) | Az iskolák száma | ||||||||||
1986 | 1987 | 1988 | 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | |
511 | 3 | 4 | 1 | 3 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 |
34 | 3 | 2 | 9 | 4 | 3 | 7 | 3 | 8 | 6 | 8 | |
2 | 11 | 4 | 5 | 8 | 1 | 4 | 6 | 7 | 8 | 10 | 11 |
1 | 33 | 40 | 37 | 37 | 39 | 39 | 33 | 44 | 39 | 37 | 36 |
410. helyezés, dicséret | 147 | 147 | 169 | 166 | 178 | 158 | 110 | 110 | 125 | 126 | 132 |
összesen | 197 | 197 | 221 | 218 | 222 | 209 | 157 | 166 | 181 | 181 | 189 |
az összes iskola száma | 561 | 587 | 608 | 645 | 675 | 727 | 780 | 824 | 866 | 887 | 936 |
A helyezések és dicséretek aránya tehát a következő (%-ban)
1986 | 1987 | 1988 | 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | |
13. helyezést ért el | 8,91 | 8,52 | 8,55 | 8,06 | 6,52 | 6,19 | 6,03 | 6,67 | 6,47 | 6,20 | 6,09 |
410. helyezések, dicséretek | 26,20 | 25,04 | 27,80 | 25,74 | 26,37 | 21,73 | 14,10 | 13,35 | 14,43 | 14,21 | 14,10 |
összesen | 35,12 | 33,56 | 36,35 | 33,80 | 32,89 | 27,92 | 20,13 | 20,02 | 20,90 | 20,41 | 20,19 |
1. ábra Az évenkénti helyezéseket, dícséreteket elért iskolák aránya
Az adatok alapján két következtetés vonható le. Miközben a középiskolák száma a tizenegy év alatt 66,84%-kal növekedett, az OKTV-helyezéseket elért iskolák száma az 19861990 közötti emelkedés után némileg csökkent, azaz az OKTV-n sikeresen szereplő középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentősen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egyötödére). Az OKTV-n dobogós helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorlógimnázium kiemelkedő eredményeket ért el, és megszerezte az elérhető dobogós helyezések 13%-át. 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 46%-a. Egy viszonylag szűk csoport 47 iskola szerezte meg a dobogós helyek több mint kétharmadát. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy ebben a 47 iskolában háromszoros a kiválóvá válás esélye, mint az iskolák másik 95 százalékában. Az OSZTV-n elért helyezések tantárgyankénti vizsgálata áttekintést ad arról, hogy mely iskolacsoportokban képzik az egyes szakterületek legkiválóbb diákjait.
Az egyes tantárgyakból 13. helyezést elért iskolák száma a vizsgált tizenegy évben a következő volt:A tárgyakból helyezéseket (dicséreteket) elért iskolák száma | |||||||||||||||
13. hely | angol | biológia | fizika | francia | földrajz | kémia | latin | matematika | magyar irod. | magyar nyelv | német | orosz | olasz | spanyol | történelem |
10 | 1 | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
59 | 3 | 2 | 2 | 2 | 2 | 3 | 1 | 1 | 1 | 0 | 3 | 0 | 1 | 0 | 0 |
34 | 1 | 6 | 3 | 2 | 3 | 7 | 4 | 5 | 1 | 2 | 3 | 5 | 3 | 1 | 0 |
2 | 7 | 4 | 10 | 3 | 2 | 2 | 2 | 12 | 4 | 5 | 8 | 11 | 6 | 4 | 7 |
1 | 29 | 12 | 33 | 18 | 11 | 19 | 11 | 40 | 17 | 15 | 19 | 44 | 6 | 4 | 19 |
össz. | 40 | 25 | 50 | 27 | 18 | 31 | 18 | 59 | 23 | 22 | 33 | 60 | 16 | 9 | 26 |
a további helyezéseket és dicséreteket elért iskolák száma:
96 | 121 | 117 | 58 | 86 | 104 | 37 | 166 | 99 | 51 | 128 | 145 | 27 | 12 | 114 |
a helyezéseket és dicséreteket elért iskolák együttes száma:
136 | 146 | 167 | 85 | 104 | 135 | 55 | 225 | 122 | 73 | 161 | 205 | 43 | 21 | 140 |
A tantárgyankénti helyezések és dicséretek számára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy
az egyes tantárgyi OKTV-ken átlagosan csak az iskolák 1015%-a ért el eredményeket. Az átlagot meghaladó számú iskolának vannak helyezettjei a matematika (24%), az orosz (21,9%), a fizika (17,8%) és a német (17,2) OKTV-ken;
a tantárgyak egy részében vannak kiemelkedő iskolák, amelyek szinte évente kitermelnek egy-egy dobogós helyre alkalmas fiatalt. Ilyen a matematika (Fazekas), a biológia (Fazekas), a fizika (Fazekas és Apáczai), a francia (Piarista és a szegedi Ságvári), a német (soproni Széchenyi), a spanyol (Szilágyi E.) és az olasz (Berzsenyi). A tantárgyak más részében vannak ugyan kiemelkedő iskolák, de azok távolsága az őket követőktől nem jelentős; ilyen az angol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte évenként más-más iskola viszi el a pálmát.
Az egyes megyékben az OKTV-k helyezettjeinek száma tízezer lakosra vonatkoztatva:Megye | Iskolák száma | 13. hely | 410. hely | Dicséret |
Baranya | 17 | 1,18 | 2,46 | 4,76 |
Bács | 28 | 0,65 | 1,48 | 4,54 |
Békés | 20 | 0,60 | 0,87 | 3,62 |
Borsod | 28 | 0,54 | 1,21 | 3,50 |
Csongrád | 18 | 1,30 | 3,58 | 7,84 |
Fejér | 16 | 0,47 | 1,27 | 3,62 |
Győr | 24 | 1,25 | 3,31 | 8,65 |
Hajdú | 25 | 0,97 | 2,08 | 5,77 |
Heves | 13 | 0,52 | 1,28 | 3,79 |
Komárom | 14 | 0,58 | 1,93 | 5,08 |
Nógrád | 7 | 0,41 | 0,63 | 2,58 |
Pest | 27 | 0,47 | 0,99 | 2,95 |
Somogy | 15 | 0,45 | 0,95 | 4,59 |
Szabolcs | 19 | 0,12 | 0,68 | 2,34 |
Szolnok | 25 | 0,60 | 1,48 | 4,63 |
Tolna | 14 | 0,57 | 1,82 | 6,82 |
Vas | 14 | 0,55 | 1,59 | 4,48 |
Veszprém | 19 | 0,64 | 1,72 | 4,61 |
Zala | 12 | 0,90 | 1,80 | 5,45 |
Budapest | 97 | 2,43 | 5,06 | 9,51 |
Összesen | 452 | 0,99 | 2,24 | 5,45 |
Látható, hogy igen jelentős az eltérés a megyék között. A főváros adatai kiemelkedőek, hiszen itt van az a néhány középiskola, amelyekben az összes helyezett nyolcada tanult. Csongrád vagy Győr-Sopron megyében a tízezer lakosra eső helyezettek száma négyszer annyi, mint Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár megyében.
2. ábra A megyénkénti esélykülönbségek:Vizsgálható településtípusonként is az OKTV-n helyezettek számának alakulása. A következő táblázat a településeket a középiskoláik száma szerint csoportosítja. Minden első helyezés 10, második 9, ..., kilencedik 2, tizedik 1, dicséret 0,5 pont.
Helységtípus | Település szám | iskola | 13. | 410. | Dics. | Pont | pont/ iskola |
Budapest | 1 | 202 | 412 | 871 | 1719 | 8114 | 40,17 |
Nagyváros* | 4 | 96 | 146 | 352 | 919 | 3166 | 32,98 |
1019 iskola/helység** | 13 | 182 | 167 | 360 | 1120 | 3517 | 19,65 |
59 iskola/helység | 19 | 119 | 63 | 148 | 492 | 1391 | 11,69 |
34 iskola/helység | 28 | 98 | 99 | 246 | 892 | 2323 | 23,70 |
12 iskola/helység | 145 | 196 | 24 | 91 | 192 | 664 | 3,39 |
ÖSSZES | 210 | 893 | 911 | 2068 | 5334 | 19175 | 21,54 |
* Miskolc (27), Debrecen (25), Szeged (23), Győr (21)
** Pécs (19), Kecskemét (17), Nyíregyháza (17), Kaposvár (16), Székesfehérvár
(16), Szombathely (15), Békéscsaba (14), Szolnok (14), Eger (12),
Sopron (11), Zalaegerszeg (11), Vác (10), Veszprém (10).
Az egy középiskolára eső pontok a fővárosban (a néhány kiemelkedő iskola jóvoltából) igen magasak. Figyelemre méltó azonban, hogy tízszeres az esélykülönbség a kistelepülések és a nagyvárosok középiskolái között a kiváló tudás megszerzésére.
Helység- típus | 1986 | 1991 | 1996 | ||||||||||||
13. | 410. | Dics. | Pont | pont/isk. | 13. | 410. | Dics. | Pont | pont/isk. | 13. | 410. | Dics. | Pont | pont/isk. | |
Budapest | 37 | 83 | 213 | 775 | 3,84 | 39 | 75 | 204 | 749 | 3,71 | 37 | 76 | 114 | 722 | 3,57 |
Nagyváros | 13 | 38 | 112 | 338 | 3,52 | 12 | 27 | 97 | 269 | 2,80 | 17 | 26 | 53 | 285 | 2,97 |
1019 isk./h. | 19 | 29 | 130 | 351 | 1,96 | 14 | 33 | 127 | 316 | 1,77 | 19 | 41 | 68 | 350 | 1,96 |
59 isk./h. | 5 | 15 | 62 | 136 | 1,14 | 2 | 12 | 48 | 99 | 0,83 | 7 | 19 | 29 | 159 | 1,34 |
34 isk./h. | 7 | 20 | 114 | 194 | 1,98 | 8 | 26 | 97 | 226 | 2,31 | 10 | 23 | 50 | 214 | 2,18 |
12 isk./h. | 0 | 4 | 17 | 16 | 0,08 | 3 | 9 | 23 | 72 | 0,37 | 5 | 16 | 20 | 115 | 0,59 |
ÖSSZES | 81 | 189 | 648 | 1809 | 2,03 | 78 | 182 | 596 | 1729 | 1,94 | 95 | 201 | 334 | 1844 | 2,07 |
Az egy iskolára eső pontok számának ötévenkénti alakulásából csekély nivellálódásra következtethetünk, hiszen a főváros előnye is és a kistelepülések hátránya is némiképp csökken.
Az OSZTV-k eredményei
Míg az OKTV-k helyezettjeinek többségét a gimnáziumok és csak kisebb részét a szakközépiskolák tanulói szerzik meg, az OSZTV-k teljes egészében a szakközépiskolák teljesítményeit mérik. Az OSZTV tantárgyi versenyei a könnyebb áttekintés céljából az alábbi négy csoportra oszthatók.
agrárversenyek,
gazdasági versenyek,
műszaki versenyek,
egyéb OSZTV-k.
Az egyes csoportokban a helyezettek és dicséretben részesültek évenkénti száma a következő:Csoport | 1986 | 1987 | 1988 | 1989 | 1990 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | ÖSSZES |
agrárversenyek | 53 | 53 | 58 | 155 | 101 | 14 | 14 | 63 | 15 | 108 | 634 |
gazdasági versenyek | 36 | 63 | 64 | 67 | 64 | 151 | 164 | 138 | 199 | 946 | |
műszaki versenyek | 143 | 166 | 144 | 144 | 164 | 333 | 349 | 6 | 384 | 334 | 2167 |
egyéb versenyek | 40 | 40 | 39 | 74 | 76 | 48 | 26 | 10 | 107 | 95 | 555 |
Összesen | 272 | 322 | 305 | 440 | 405 | 546 | 553 | 79 | 644 | 736 | 4302 |
(Sajnos az 1991. és 1994. évi versenyek adatait az adatbázis
nem tartalmazza. A jelenlegi összegyűjtött adatállomány emiatt csak
76,8%-a a lehetségesnek)
Mint látható, évenként a 65 tantárgyi verseny 270501 helyezettjének és 1235 megdicsértjének, a 11 év alatt összesen 3254 helyezettnek és 1048 dicséretben részesítettnek, összesen 4302 középiskolásnak adatait értékelte a vizsgálat.
Az 13. helyezetteket tanító iskolák száma a következő:A helyezetteket tanító iskolák száma | |||||
13. helyezettek száma | Agrárversenyek | Gazdasági versenyek | Műszaki versenyek | Egyéb versenyek | Összes verseny |
20 felett | 1 | 1 | 3 | ||
1019 | 8 | 3 | 18 | 1 | 33 |
59 | 15 | 13 | 26 | 4 | 61 |
4 | 2 | 7 | 14 | 4 | 26* |
3 | 8 | 10 | 15 | 9 | 37* |
2 | 8 | 18 | 24 | 17 | 48* |
1 | 28 | 24 | 42 | 19 | 84* |
0 | 28 | 36 | 183 | 47 | 142* |
ÖSSZES | 98 | 102 | 223 | 101 | 434* |
* Az összes versenyen helyezést elért iskolák száma
nem egyenlő az egyes csoportokban helyezést elért iskolák számának
összegével, mert néhány iskola tanulója több versenycsoportban is
ért el helyezést.
@SZÖVEGTÖRZS = Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált 11 évben a szakközépiskolák kétharmadában értek el a tanulók az OSZTV-n helyezést vagy dicséretet, azaz több mint kétszázra tehető azoknak a szakközépiskoláknak a száma, amelyekben egy teljes évtizedig egyetlen tanulónak sem volt az OSZTV-n számon tartható eredménye, más szóval ezekben a kiválóvá válás esélye egyenlő a nullával. Az OSZTV-n dobogós helyezést az összes magyar szakközépiskola 45,5%-ban értek el egy évtized alatt. Ezen belül három fővárosi szakközépiskola (Hunfalvy, Gundel, Vági) ért el kiemelkedő eredményeket, és megszerezte az elérhető dobogós helyezések 7,2 %-át. A magyar szakközépiskolák kevesebb mint 10%-ának (61 iskolának) a birtokában van az ilyen helyezések 53,5%-a. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy ebben a 61 iskolában kétszeres a kiválóvá válás esélye, mint az iskolák másik 90 százalékában.
Az egyes megyékben az OSZTV-k helyezettjeinek száma tízezer lakosra vonatkoztatva:Megye | 13 | 410 | Dicséret | Pont |
Baranya | 1,01 | 1,20 | 0,83 | 14,10 |
Bács | 0,96 | 1,59 | 0,8 | 16,10 |
Békés | 1,50 | 1,60 | 0,57 | 21,07 |
Borsod | 0,90 | 2,11 | 1,23 | 17,33 |
Csongrád | 1,46 | 2,52 | 1,44 | 24,99 |
Fejér | 0,78 | 1,41 | 0,89 | 13,23 |
Győr | 2,98 | 3,41 | 1,9 | 43,18 |
Hajdú | 1,55 | 2,52 | 1,26 | 24,81 |
Heves | 0,67 | 1,47 | 0,98 | 13,69 |
Komárom | 0,84 | 1,06 | 0,61 | 11,52 |
Nógrád | 0,23 | 0,77 | 0,72 | 4,89 |
Pest | 0,45 | 0,55 | 0,26 | 6,90 |
Somogy | 0,69 | 1,16 | 0,89 | 11,74 |
Szabolcs | 0,73 | 1,33 | 0,61 | 11,77 |
Szolnok | 1,03 | 1,77 | 1,19 | 18,16 |
Tolna | 0,69 | 1,13 | 0,52 | 12,15 |
Vas | 2,63 | 4,11 | 1,85 | 43,49 |
Veszprém | 1,01 | 2,23 | 1,27 | 19,04 |
Zala | 1,34 | 2,21 | 1,24 | 23,06 |
Budapest | 2,04 | 2,48 | 1,08 | 29,72 |
Összesen | 1,26 | 1,87 | 0,98 | 19,96 |
4. ábra A megyénkénti esélyek:
Az eltérés a megyék között még nagyobb, mint az OKTV-k esetében. Vas vagy Győr-Sopron megyében a tízezer lakosra eső helyezések száma a kiválóvá válás esélye csaknem tízszer akkora, mint Nógrád megyében.
Az OSZTV-helyezések településtípusonkénti számát mutatja a következő táblázat, melyben a pontozás módja és a helységtípusok azonosak az OKTV-ével:Helységtípus | Településszám | Szakközép iskola* | 13. | 410. | Dics. | Pont | pont/ iskola |
Budapest | 1 | 110 | 386 | 467 | 203 | 5626 | 51,15 |
Nagyváros | 4 | 64 | 216 | 372 | 213 | 3616 | 56,50 |
1019 iskola/helység | 13 | 121 | 307 | 495 | 247 | 5287 | 43,69 |
59 iskola/helység | 19 | 96 | 150 | 293 | 154 | 2684 | 27,96 |
34 iskola/helység | 28 | 75 | 102 | 134 | 78 | 1539 | 20,52 |
12 iskola/helység | 145 | 121 | 120 | 144 | 110 | 1745 | 14,42 |
ÖSSZES | 210 | 587 | 1281 | 1905 | 1005 | 20497 | 34,92 |
* Szakközépiskolák és vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai
osztályokat tartalmazó) iskolák együtt.
Az egy iskolára jutó pontok száma négyszer akkora a nagyvárosok középiskoláiban, mint a kistelepülésekében.
5. ábra A 10 000 főre jutó helyezettek arányaAz egyéb versenyek eredményei
Az egyéb versenyek igen eltérőek mind profil, mind színvonal tekintetében. Jelenleg 57 tantárgyi verseny 5381 helyezettjének és 601 dicséretben részesítettjének, összesen 5982 középiskolásnak adata található az adatbázisban. E versenyeket heterogenitásuk miatt nem célszerű összegezni. A részt vevő középiskolák tekintetében hasonló vonásokat mutatnak az OKTV-kel és az OSZTV-kel. Közülük azonban a nemzetközi versenyeken részt vevők összetétele nagyon tanulságos.
A vizsgált tizenegy évben a nemzetközi versenyeken (tantárgyi
diákolimpiák, országok közötti egyéb tantárgyi versenyek)
A felsőoktatási felvételek
Az OKTV, OSZTV és az egyéb versenyek tanulságai az elitképzés helyzetére utalnak. A felsőoktatási felvételek adataiból levonható következtetések az általános képzést jellemzik.
A felsőoktatási felvételek 19861996 évekre vonatkozó 866 ezer adata többféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti átlagosan nyolcvanezer adat olyan nagyszámú középiskolás teljesítményére vonatkozik, amely alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire.
A számos felvételi mutatóból két csoportot vegyünk figyelembe a következőkben. Ezek:
a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (továbbiakban F/L mutató),
a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlagai.
A következőkben az 1991. és az 1996. év adatait elemezzük és hasonlítjuk össze egymással.
1991-ben
A felvettek aránya tehát 1991-ben
Felvételi arány | 1991 | 1996 | ||||||||||
Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | |||||||
iskola | % | fő | % | fő | % | iskola | % | fő | % | fő | % | |
8085,6 | 5 | 0,57 | 370 | 0,49 | 262 | 1,15 | ||||||
7079,9 | 6 | 0,92 | 446 | 0,79 | 331 | 2,56 | 26 | 2,97 | 3789 | 4,98 | 2675 | 11,70 |
6069,9 | 10 | 1,53 | 1328 | 2,34 | 857 | 6,62 | 28 | 3,20 | 3628 | 4,77 | 2119 | 9,27 |
5059,9 | 22 | 3,37 | 3272 | 5,76 | 1831 | 14,14 | 68 | 7,77 | 7411 | 9,74 | 3572 | 15,62 |
4049,9 | 42 | 6,43 | 4271 | 7,52 | 1897 | 14,66 | 77 | 8,80 | 8011 | 10,53 | 3180 | 13,91 |
3039,9 | 59 | 9,04 | 5989 | 10,54 | 2042 | 15,77 | 108 | 12,34 | 11686 | 15,36 | 3635 | 15,90 |
2029,9 | 134 | 20,52 | 12992 | 22,87 | 3167 | 24,47 | 143 | 16,34 | 13816 | 18,16 | 3060 | 13,38 |
1019,9 | 157 | 24,04 | 13234 | 23,30 | 1938 | 14,97 | 176 | 20,11 | 16580 | 21,79 | 2331 | 10,19 |
0,59,9 | 182 | 27,87 | 14799 | 26,05 | 881 | 6,81 | 167 | 19,09 | 9997 | 13,14 | 1997 | 8,73 |
00,5 | 41 | 6,28 | 470 | 0,83 | 0 | 0 | 77 | 8,80 | 1448 | 1,90 | 37 | 0,16 |
6. ábra Az egyes középiskolák és tanulóik aránya a felvételi arány alapján képzett csoportok szerint, 1991, 1996
Az adatokból leolvasható, hogy a felsőoktatásba felvettek 38%-át 1991-ben az iskolák 12,25%-ból vették fel, ezekben a diákok 16,41%-a tanult, 1996-ban az iskolák 14,51%-ból vették fel, ezekben a diákok 19,98%-a tanult; a felsőoktatásba felvettek 80%-át 1991-ben az iskolák 65,85%-ból vették fel, ezekben a diákok 73,12%-a tanult, 1996-ban az iskolák 72,10%-ból vették fel, ezekben a diákok 85,82%-a tanult. Ugyanakkor csak minden tizedik vagy annál kevesebb tanulót vettek fel a felsőoktatásba 1991-ben az iskolák 34,05%-ából, ahová a diákok 26,88%-a járt, 1996-ban az iskolák 27,89%-ából, ahová a diákok 15,04%-a járt.
A második tanulság, hogy az iskolák viszonylag kis hányadából
Ha azokat az egyetemeket vizsgáljuk, ahol a jelentkezési arány a legmagasabb, és a felvételi vizsgakövetelmények a legszigorúbbak (tudomány-, gazdaságtudományi, orvostudományi és műszaki egyetemek), akkor a középiskolák felsőoktatási felvételi arányai az alábbiak szerint alakulnak:
Felvételi arány | 1991 | 1996 | ||||||||||
Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | |||||||
iskola | % | fő | % | fő | % | iskola | % | fő | % | fő | % | |
6079,9 | 1 | 0,16 | 72 | 0,13 | 53 | 1,50 | ||||||
5059,9 | 1 | 0,16 | 15 | 0,03 | 10 | 0,28 | 5 | 0,62 | 494 | 0,65 | 258 | 4,11 |
4049,9 | 1 | 0,16 | 38 | 0,07 | 21 | 0,59 | 16 | 1,98 | 2148 | 2,82 | 973 | 15,48 |
3039,9 | 16 | 2,55 | 1954 | 3,44 | 735 | 20,77 | 33 | 4,07 | 2997 | 3,94 | 1019 | 16,22 |
2029,9 | 20 | 3,18 | 2786 | 4,90 | 666 | 18,82 | 45 | 5,56 | 5449 | 7,16 | 1353 | 21,53 |
1019,9 | 59 | 9,39 | 6609 | 11,63 | 927 | 26,20 | 93 | 11,48 | 10460 | 13,75 | 1506 | 23,97 |
0,19,9 | 268 | 42,68 | 28155 | 49,54 | 1126 | 31,83 | 314 | 38,77 | 32076 | 42,16 | 1175 | 18,70 |
0 | 262 | 41,72 | 17208 | 30,28 | 0 | 0,00 | 304 | 37,53 | 22466 | 29,53 | 0 | 0,00 |
A táblázatból kitűnik, hogy ezekre az egyetemekre 1991-ben az iskolák 6,21%-ából (a diákok 8,57%-ából) vették fel a tanulók 41,96%-át; 1996-ban az iskolák 6,67%-ából (a diákok 7,41%-ából) vették fel a tanulók 35,81%-át; ugyanakkor egyetlen diák sem kerülhetett be ezekbe a felsőoktatási intézményekbe 1991-ben az iskolák 41,72%-ából (ezekben a magyar diákok 30,28%-a tanult), 1996-ban az iskolák 37,53%-ából (ezekben a magyar diákok 29,53%-a tanult).
A harmadik tanulság, hogy az elit egyetemek tanulóinak 3540%-a
19-21 középiskolából kerül ki, és
A műszaki és agráregyetemek presztízse kisebb a tovább tanulni kívánók között, a felvételi követelmények is kisebbek. Ezeken az egyetemeken a középiskolák felvételi arányai a következők szerint alakultak:
Felvételi arány | 1991 | 1996 | ||||||||||
Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | |||||||
iskola | % | fő | % | fő | % | iskola | % | fő | % | fő | % | |
4049,9 | 1 | 0,16 | 34 | 0,06 | 14 | 0,62 | 1 | 0,12 | 52 | 0,07 | 21 | 0,47 |
3039,9 | 0 | 0,00 | 0 | 0,00 | 0 | 0,00 | 6 | 0,73 | 501 | 0,65 | 159 | 3,57 |
2029,9 | 4 | 0,64 | 356 | 0,63 | 83 | 3,65 | 11 | 1,34 | 1048 | 1,36 | 247 | 5,54 |
1019,9 | 47 | 7,48 | 5149 | 9,06 | 714 | 31,41 | 138 | 16,85 | 14317 | 18,62 | 1994 | 44,71 |
0,59,9 | 355 | 56,53 | 35733 | 62,87 | 1462 | 64,32 | 456 | 55,68 | 46895 | 60,98 | 2039 | 45,72 |
0 | 221 | 35,19 | 15565 | 27,39 | 0 | 0,00 | 207 | 25,27 | 14093 | 18,32 | 0 | 0,00 |
Összes | 628 | 100,0 | 56837 | 100,0 | 2273 | 100,0 | 819 | 100,0 | 76906 | 100,0 | 4460 | 100,0 |
A táblázatból kitűnik, hogy ezekre az egyetemekre 1991-ben az iskolák 8,28%-ából (a diákok 9,75%-ából) vették fel a tanulók 35,68%-át, 1996-ban az iskolák 19,04%-ából (a diákok 20,70%-ából) vették fel a tanulók 54,99%-át; ugyanakkor egyetlen diák sem kerülhetett be ezekbe a felsőoktatási intézményekbe. 1991-ben az iskolák 35,19%-ából (ezekben a magyar diákok 27,39%-a tanult), 1996-ban az iskolák 25,27%-ából (ezekben a magyar diákok 18,32%-a tanult).
A negyedik tanulság, hogy ezekre az egyetemekre a felvettek
35%-a közel 50 középiskolából kerül ki, és
Felvételi arány | 1991 | 1996 | ||||||||||
Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | Iskolaszám | Oszt. létsz. | Felvett létsz. | |||||||
iskola | % | fő | % | fő | % | iskola | % | fő | % | fő | % | |
5059,9 | 1 | 0,16 | 39 | 0,07 | 21 | 0,30 | 2 | 0,25 | 155 | 0,20 | 81 | 0,67 |
4049,9 | 3 | 0,48 | 280 | 0,49 | 132 | 1,86 | 9 | 1,11 | 738 | 0,97 | 324 | 2,67 |
3039,9 | 14 | 2,23 | 1141 | 2,01 | 382 | 5,37 | 58 | 7,17 | 6241 | 8,21 | 2112 | 17,42 |
2029,9 | 87 | 13,85 | 9231 | 16,24 | 2184 | 30,72 | 168 | 20,77 | 17581 | 23,12 | 4145 | 34,19 |
1019,9 | 239 | 38,06 | 23492 | 41,33 | 3298 | 46,39 | 279 | 34,49 | 28566 | 37,57 | 4286 | 35,36 |
0,59,9 | 250 | 39,81 | 21022 | 36,99 | 1092 | 15,36 | 265 | 32,76 | 21690 | 28,52 | 1175 | 9,70 |
0 | 34 | 5,41 | 1632 | 2,87 | 0 | 0,00 | 28 | 3,46 | 1072 | 1,41 | 0 | 0,00 |
A táblázatból kitűnik, hogy 20% feletti volt a felvételi arány. 1991-ben az iskolák 16,75%-ából (a diákok 18,81%-ából) felvették a tanulók 38,25%-át, 1996-ban az iskolák 29,30%-ából (a diákok 32,50%-ából) felvették a tanulók 54,95%-át; ugyanakkor csak minden tizedik vagy annál kevesebb tanulót vettek fel a felsőoktatásba 1991-ben az iskolák 45,22%-ából (ezekben a magyar diákok 39,86%-a tanult), 1996-ban az iskolák 36,22%-ából (ezekben a magyar diákok 29,93%-a tanult).
A felsőoktatásba való bekerülés megyénkénti esélyei a következők voltak:Megye | Gimnáziumok | Vegyes iskolák | Szakközépiskolák | Összesen | ||||||||
isk. arány | átlag % | sorrend | isk. arány | átlag % | sorrend | isk. arány | átlag % | sorrend | isk. arány | átlag % | sorrend | |
Baranya | 4,4 | 35,3 | 13 | 3,0 | 23,3 | 9 | 3,1 | 11,5 | 19 | 3,5 | 23,3 | 12 |
Bács | 6,3 | 39,1 | 8 | 2,2 | 26,7 | 3 | 5,6 | 17,3 | 5 | 5,2 | 26,44 | 1 |
Békés | 3,9 | 35,9 | 12 | 5,3 | 21,1 | 11 | 4,7 | 17,1 | 6 | 4,6 | 23,7 | 8 |
Borsod | 5,3 | 41,7 | 6 | 6,8 | 24,4 | 7 | 5,9 | 15,7 | 11 | 5,9 | 25,1 | 4 |
Csongrád | 2,9 | 49,5 | 1 | 6,8 | 20,3 | 12 | 5,6 | 16,2 | 10 | 5,0 | 23,4 | 11 |
Fejér | 1,9 | 38,0 | 10 | 4,5 | 19,5 | 14 | 4,3 | 16,8 | 7 | 3,7 | 21,0 | 16 |
Győr | 4,4 | 42,0 | 5 | 4,5 | 18,0 | 18 | 5,9 | 18,1 | 3 | 5,2 | 24,4 | 6 |
Hajdú | 6,8 | 32,2 | 16 | 3,0 | 20,0 | 13 | 3,8 | 19,1 | 2 | 4,5 | 25,3 | 3 |
Heves | 1,5 | 43,3 | 4 | 3,8 | 31,2 | 2 | 3,8 | 17,8 | 4 | 3,1 | 25,0 | 5 |
Komárom | 3,4 | 32,0 | 17 | 5,3 | 18,4 | 16 | 3,8 | 12,8 | 17 | 3,9 | 19,5 | 19 |
Nógrád | 1,9 | 31,5 | 19 | 1,5 | 19,0 | 15 | 2,5 | 12,0 | 18 | 2,1 | 18,6 | 20 |
Pest | 4,4 | 29,1 | 20 | 7,5 | 24,0 | 8 | 5,9 | 13,7 | 14 | 5,8 | 20,1 | 17 |
Somogy | 1,9 | 36,3 | 11 | 5,3 | 25,9 | 5 | 4,1 | 14,2 | 12 | 3,7 | 21,3 | 15 |
Szabolcs | 7,3 | 31,7 | 18 | 4,5 | 23,0 | 10 | 4,1 | 21,1 | 1 | 5,2 | 26,1 | 2 |
Szolnok | 2,9 | 46,5 | 2 | 10,5 | 18,4 | 17 | 3,1 | 16,2 | 9 | 4,5 | 23,3 | 13 |
Tolna | 3,4 | 33,0 | 15 | 0,7 | 400 | 1 | 3,8 | 16,6 | 8 | 3,0 | 23,5 | 10 |
Vas | 3,4 | 44,6 | 3 | 1,5 | 15,0 | 19 | 4,1 | 13,7 | 13 | 3,3 | 23,6 | 9 |
Veszprém | 3,4 | 38,4 | 9 | 4,5 | 24,8 | 6 | 4,1 | 13,5 | 15 | 3,9 | 22,7 | 14 |
Zala | 2,4 | 40,0 | 7 | 3,8 | 26,2 | 4 | 2,5 | 13,1 | 16 | 2,7 | 24,2 | 7 |
Budapest | 28,2 | 34,9 | 14 | 15,0 | 8,3 | 20 | 19,3 | 9,1 | 20 | 21,2 | 19,7 | 18 |
Összesen | 100,0 | 36,52 | 100,0 | 20,19 | 100,0 | 14,51 | 100,0 | 22,6 |
Valamennyi középiskola-típust együttesen vizsgálva, 26% feletti eredményt Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár megye ért el, az elsőben a vegyes, a másodikban a szakközépiskolák jó eredményei révén. 25% feletti Hajdú, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Nem érik viszont el a 20%-ot a főváros, Komárom és Nógrád megye iskolái. Csak a gimnáziumokat tekintve Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megye iskolái kerültek dobogós helyekre, és Nógrád és Pest megye az utolsó. A szakközépiskolák tekintetében Szabolcs-Szatmár, Hajdú és Győr-Sopron megye vezet, és Nógrád, Baranya, valamint Budapest iskolái a sereghajtók. A vegyes iskolák között Tolna, Heves és Bács-Kiskun megye adatai a legjobbak és Győr-Sopron, Vas megyéé, valamint Budapesté a legrosszabbak.
Az ötödik tanulság, hogy
Lakos (ezer fő) | 1991 | 1996 | ||||||||
Telep.-szám | Iskolaszám | Jelentkező | Felvett | Felvételi arány | Telep.-szám | Iskolaszám | Jelentkező | Felvett | Felvételi arány | |
Budapest | 1 | 127 | 14392 | 2727 | 18,94 | 1 | 185 | 19214 | 4843 | 25,20 |
100200 ezer | 8 | 123 | 13608 | 3744 | 27,51 | 8 | 153 | 17602 | 6335 | 35,99 |
5099 ezer | 12 | 101 | 8921 | 2206 | 24,73 | 12 | 114 | 11736 | 3816 | 32,51 |
1050 ezer | 106 | 210 | 16213 | 3622 | 22,34 | 107 | 264 | 22132 | 6618 | 29,90 |
10 ezer alatt | 62 | 67 | 3703 | 644 | 17,39 | 70 | 82 | 4914 | 1255 | 25,53 |
Összes | 189 | 628 | 56837 | 12943 | 22,77 | 198 | 798 | 75598 | 22867 | 30,24 |
Hatodik tanulság, hogy a továbbtanulás esélyei a négy nagyváros (Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr) középiskoláiban a legjobbak és a tízezer lakosú településeken a legrosszabbak. A különbség e két településfajta között 10%, és az elmúlt hat évben e különbség nem változott.
Külön vizsgáltuk a főváros felvételi adatait, mivel itt a továbbtanulás esélyei átlagosan a legrosszabbak annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények igen nagy arányban Budapesten találhatók.
A főváros kerületeiben a továbbtanulók aránya:Kerület | Létszám | Felvett | Arány |
XII. | 643 | 253 | 39,35 |
V. | 802 | 307 | 38,26 |
I. | 940 | 351 | 37,37 |
III. | 836 | 306 | 36,61 |
II. | 884 | 289 | 32,69 |
XIV. | 1532 | 432 | 28,19 |
VIII. | 1498 | 407 | 27,18 |
VII. | 932 | 252 | 27,04 |
VI. | 900 | 239 | 26,55 |
XI. | 1324 | 344 | 25,99 |
XX. | 529 | 137 | 25,90 |
XIX. | 514 | 132 | 25,69 |
folytatás
Kerület | Létszám | Felvett | Arány |
XVIII. | 589 | 140 | 23,75 |
XIII. | 1299 | 297 | 22,85 |
XVI. | 319 | 70 | 21,99 |
IX. | 1482 | 261 | 17,59 |
X. | 982 | 169 | 17,21 |
XV. | 520 | 85 | 16,35 |
XXII. | 270 | 44 | 16,32 |
XVII. | 223 | 34 | 15,25 |
IV. | 1402 | 206 | 14,70 |
XXI. | 617 | 73 | 11,81 |
Összes | 19037 | 4828 | 25,36 |
Hetedik tanulság: A főváros XII. és V. kerületének középiskoláiban tanulók esélyei több mint háromszorosa a XXI. kerületben tanulókénál. A 20 magyar gimnáziumból, ahol az utolsó évben kevesebb, mint minden ötödik diák kerülhetett felsőoktatási intézménybe, a legtöbb a fővárosban van. Abból a tizenhét szakközépiskolából, ahol ugyanebben az időszakban kevesebb, mint minden huszadik diák tanulhatott tovább, 13 Budapesten található.
Az 19921996 közötti időszakban az adott évben érettségiző tanulók évente átlagosan 55 ezer, összesen 273 911 közös és központi írásbeli felvételi dolgozatot írtak meg. Ezeket 15 fokú skálán értékelték.
A dolgozat-pontátlagokhoz tartozó középiskolák száma az azokból dolgozatokat író tanulók száma (fő) és aránya a következő volt:Dolgozatok pontátlaga | ÖSSZES | 1992 | 1993 | ||||||
isk. | fő | % | isk. | fő | % | isk. | fő | % | |
11 felett | 6 | 1985 | 1,14 | 4 | 194 | 0,60 | 30 | 2964 | 8,67 |
10,0010,99 | 26 | 19886 | 11,46 | 17 | 1794 | 5,53 | 81 | 7345 | 21,48 |
9,009,99 | 91 | 44800 | 25,82 | 60 | 6656 | 20,52 | 137 | 9897 | 28,94 |
8,008,99 | 152 | 49555 | 28,56 | 114 | 9188 | 28,33 | 137 | 6976 | 20,40 |
7,007,99 | 190 | 34003 | 19,60 | 131 | 7273 | 22,42 | 126 | 4026 | 11,77 |
6,006,99 | 161 | 13309 | 7,67 | 129 | 4537 | 13,99 | 84 | 1728 | 5,05 |
5,005,99 | 133 | 7256 | 4,18 | 77 | 1482 | 4,57 | 51 | 759 | 2,22 |
4,004,99 | 56 | 2426 | 1,40 | 48 | 635 | 1,96 | 33 | 385 | 1,13 |
3,003,99 | 20 | 273 | 0,16 | 50 | 544 | 1,68 | 14 | 98 | 0,29 |
0,002,99 | 4 | 19 | 0,01 | 20 | 132 | 0,41 | 5 | 19 | 0,06 |
Összes | 839 | 173512 | 650 | 32435 | 688 | 34197 |
Dolgozatok pontátlaga | 1994 | 1995 | 1996 | ||||||
isk. | fő | % | isk. | fő | % | isk. | fő | % | |
11 felett | 16 | 1519 | 4,75 | 23 | 1305 | 3,99 | 14 | 614 | 1,45 |
10,0010,99 | 38 | 3813 | 11,92 | 50 | 5192 | 15,87 | 26 | 2871 | 6,78 |
9,009,99 | 94 | 7645 | 23,91 | 117 | 8497 | 25,97 | 73 | 9675 | 22,85 |
8,008,99 | 137 | 8215 | 25,69 | 144 | 7587 | 23,19 | 142 | 12898 | 30,46 |
7,007,99 | 157 | 6256 | 19,56 | 131 | 4900 | 14,98 | 165 | 9019 | 21,30 |
6,006,99 | 118 | 2502 | 7,82 | 115 | 2648 | 8,09 | 128 | 3985 | 9,41 |
5,005,99 | 74 | 1265 | 3,96 | 102 | 1503 | 4,59 | 114 | 2117 | 5,00 |
4,004,99 | 47 | 530 | 1,66 | 62 | 843 | 2,58 | 76 | 859 | 2,03 |
3,003,99 | 18 | 177 | 0,55 | 29 | 189 | 0,58 | 35 | 239 | 0,56 |
0,002,99 | 12 | 56 | 0,18 | 13 | 53 | 0,16 | 16 | 62 | 0,15 |
Összes | 711 | 31978 | 786 | 32717 | 789 | 42339 |
A táblázatból kitűnik, hogy mindössze 32 olyan iskola van, amelynek (az iskolák 3,8%-a) tanulói átlagosan 10 pont feletti dolgozatátlagot tudtak produkálni, ezekben a dolgozatírók 12,6%-a tanul. Ugyanakkor 213 iskola (az iskolák 25,4%-a) olyan, hogy tanulóik átlagosan 6 pont alatti dolgozatátlagot értek el, ezekből került ki a dolgozatírók 5,75%-a.
E két számsorból kiderül, hogy a legjobb középiskolákból viszonylag sokan írnak kiváló dolgozatokat és a magyar iskolák negyed részét kitevő iskolacsoportból igen kevés diák felvételizik, és ők is igen gyenge dolgozatokat írnak. Tudni kell, hogy 6 pont alatti dolgozatokkal a felsőoktatási intézményekbe való bekerüléshez szükséges minimális pontszámot alig lehet elérni. A településtípusonkénti vizsgálatok nem mutatnak jelentős eltérést a dolgozatok átlagpontszámait illetően.