Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 február > Mire jó?

Mire jó?

Napjainkban, amikor az iskolák új feladattal, helyi pedagógiai dokumentumaik elkészítésével küszködnek, az elmélet és a gyakorlat szerencsés találkozásából sokak érdeklődésére számot tartó könyv született. A helyi tanterv készítésétől a tanítási óráig címmel, másodikként a Budapesti Tanítóképző Főiskola Továbbképző Központjának továbbképző füzetei sorában.

A tanítókra, tanárokra váró szokatlan pedagógiai feladat arra is jó, hogy szorításában – mint a szerkesztők a kötet bevezetőjében törekvésükről írják – „pallót vessünk a pedagógiai tervezés elméletét és gyakorlatát egyelőre még elválasztó szakadék fölé”.

A kézikönyv bepillantást enged egy modellértékű, helyitanterv-készítő, intenzív pedagógus-továbbképző tanfolyam műhelymunkájába is, hiszen tartalma annak folyamatában formálódott. A benne foglalt írások részint a tanfolyamon elhangzott előadásokból készült tanulmányok, részint a hallgatóknak a kurzus eredményes elvégzését igazoló munkái. A Budapesti Tanítóképző Főiskola továbbképző tanfolyama példát mutat arra, hogy gyakorlati pedagógiai feladatok megoldásához igényes szaktudományos alapokról érdemes közelíteni, s a hatékonyság fontos feltétele a résztvevők aktivitása, intenzív együttműködése. Az előadók és hallgatók felismerték és a megjelent kötettel bizonyították is, hogy az új tartalmi szabályozás kulcsa az elméletet és gyakorlatot magába ötvöző tudás. Így kapcsolódott össze a tervezés témakörében a neveléstörténet, a tantervelmélet, a didaktika a tantárgy-pedagógiával.

A neveléstudomány ismert szakembereinek, tantervelméleti kutatóknak (Ballér Endre, M. Nádasi Mária, Mátrai Zsuzsa, Hunyady Györgyné) és a főiskola tantárgypedagógusainak a tartalmi szabályozás dokumentumaival és a helyi tervezés különböző szintjeivel foglalkozó tanulmányaival indul a kötet. Segítségükkel korrekt ismeretekhez juthat az olvasó a pedagógiai programokról és a NAT-ról, a tantervek szabályozó szerepéről, a helyi tantervről és a tananyag-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéb tervezési szintekről és típusokról. A könyv és az alapjául szolgáló továbbképzés értéke, hogy a témát történetiségében vizsgálja. Kelemen Elemér most is remek kalauz a neveléstörténet útvesztőiben. Tanulmánya a tanterv szerepét elemzi a magyar oktatásügy történetében, Bollókné Panyik Ilona pedig áttekintést ad az iskolai kezdő szakasz állami tanterveiről. Külön fejezetbe foglalták a tanfolyami hallgatók gyakorlati munkáinak legjobbjait. Ezek között találunk pedagógiai programváltozatokat, helyi tantervi elképzeléseket, tantervi témák feldolgozásához készült folyamatterveket.

A könyv egy sikeres, műhelymunka jellegű pedagógustréning értékeinek felmutatása mellett fontos munkaeszköz az iskolák számára, mert segítséget, ötleteket ad gyakorló pedagógusoknak, munkaközösségeknek és iskolavezetőknek helyi tantervi dokumentumaik megalkotásához, a tudatosabb tervezőmunkához.

A helyi tanterv készítésétől a tanítási óráig. Szerk.: Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária. Budapest, 1996.

Szilágyi Imréné