Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 október > Tájékoztató az alapműveltségi vizsgaszabályzat kiadásáról

Tájékoztató az alapműveltségi vizsgaszabályzat kiadásáról

A közoktatásról szóló, többször módosított törvény 94. paragrafusa értelmében megjelent az alapműveltségi vizsgát szabályozó végrehajtási rendelet. A kimeneti szabályozás új dokumentuma a közoktatási intézményekben, a miniszteri hatáskörnek megfelelően a döntés utáni helyzetet tükrözi.

A rendelet előkészítése és szakmai kidolgozása olyan szakértői feladat volt, amelyet kutatóhelyeken szakértői körnek kellett elvégeznie. Az Országos Közoktatási Intézet szegedi részlegében, az Alapműveltségi Vizsgaközpontban elkészített szakmai tervezetek, javaslatok a szakmai közvélemény számára is publikussá váltak. A pedagógusok kérdőíves megkeresése, tapasztalatainak feldolgozása és a szakmai szervezetek konferenciája egyaránt segítette a döntéselőkészítést. (Az Új Pedagógiai Szemlében, a Köznevelésben és szakmai tanácskozások keretében közreadott anyagok a tervezés folyamatát, változásait is tükrözik.)

Államigazgatási feladat volt az átfogalmazás jogi nyelvre, a rendelettervezet elfogadásának előkészítése, a törvényben előírt egyeztetések lebonyolítása, a miniszter szakértői testületeiben (Köznevelési Tanács, Közoktatás-politikai Tanács) a szakanyag megvitatása és a vélemények alapján a folyamatos javítás és korrekció.

A Magyar Közlöny 1997. 49. számában közreadott 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet az intézmények számára fontos dokumentum a helyi tanterv készítésekor.

Szükségesnek látjuk a rendelet megismerésekor a rendeletalkotók szándékát egyértelművé tenni néhány alapkérdésben.

Az általános rendelkezések az alapműveltségi vizsga funkciójára irányítják az alkalmazók figyelmét. A törvény szellemében a vizsga követelményeit figyelembe kell venni a helyi tanterv elkészítésekor. Ugyanis a vizsga letétele után kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó készségek, képességek elsajátítását igazolja. Feltétel a jogszabályban meghatározott módon a szakképzésbe való bekapcsolódásra, bizonyos munkakörök betöltésére. A szakmatanulásban akkor biztosít azonos esélyeket, ha a gyermekekkel szemben támasztott követelmények a fogyatékosság szerint külön nevelőintézményekben is teljesíthetőek.

Nem kötelező az alapműveltségi vizsga, de szeretnénk, ha minél többen le tudnák tenni ezt az állami vizsgát a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után. Mindezzel összefügg, hogy a vizsgakövetelményekben kiemelt figyelmet fordítottunk a tanulmányok folytatásához elengedhetetlen ismeretek alsó szintjére, az alapvető jártasságokra, készségekre és képességekre.

Sokan vitatták, hogy milyen keretek között történjen a vizsga. Ellentmondásként értékelték, hogy a NAT műveltségterületein meghatározott követelmények vizsgatárgyként és vizsgarészként jelennek meg. A rendelet valóban kötelező vizsgatárgyakról szól, hiszen a gyakorlatban a NAT-ban előírt követelményeket az intézmények is tantárgyakba lebontva tervezik meg. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a kötelező tartalmakon felül az iskola helyi tantervében meghatározottak is értékelhetők legyenek. A kötelező vizsgatárgyakról való számadás azonban a NAT követelményeire épít, alkalmazási helyzetekben a vizsga funkciója szerint vizsgálja a jelölt tudását. Ezért mindegy, hogy milyen tantárgyi keretek között készül fel a vizsgázó, az eredményesség mérésekor a részterületek követelményire épülő tartalom alapján minősül a teljesítménye.

A három kötelező vizsgatárgy mellett önálló döntési lehetőség a három kötelezően választható vizsgatárgy és a szabadon választható tárgyak közötti választás.

A nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai oktatásban részesülő vizsgázó számára új lehetőség, hogy a népismeret körébe tartozó ismeretekből, a történelem és állampolgári ismeretekből és a földünk és környezetük önálló vizsgatárgyból a nemzetiség nyelvén vizsgázhat. Az anyanyelv (a nemzetiség nyelve) és irodalma kötelező vizsga.

*

Hogyan szerepelhet a helyi tantervben található tárgy a választható vizsgatárgyak között?

A rendeletben széles körű szakmai egyetértés szerint az akkreditáció a megoldás. Akkreditált vizsgatantárgy lehet bármely olyan vizsgatárgy, amely a helyi tantervben található ismeretekre épül és az akkreditált követelmények szerint értékeli a vizsgázó tudását. Fontos feltétele az akkreditációnak, hogy legalább kétszer év végi osztályzat legyen az adott tantárgyból. Nyilvánvaló, hogy az akkreditációs eljárásban is azt kell vizsgálni, hogy a követelmények összhangban állnak-e a NAT és a kiadott irányelvek szellemével.

*

A végrehajtási rendelet minden részletében szabályozza a vizsga lebonyolítását.

Meghatározza a vizsgáztatási eljárást, az abban részt vevők jogait és kötelezettségeit, a vizsga általános követelményeit és arányait.

A központilag kiadott, standardizált vizsgakövetelményeknek legalább 50%-ban a NAT minimális teljesítményeire kell épülniük.

*

Egyszerűsítette a rendelet a szakmai előkészítők értékelésre vonatkozó javaslatát. A rendeletben megállapított minősítő eljárás ponthatárokhoz köti az osztályzatok megállapítását. Minden vizsgarészt 0–10 pontos skálán kell értékelni. Az érdemjegy megállapítása átlagolással és öttizedtől felfelé kerekítéssel történik. A teljesítmény osztályzattá alakítása csak a 0–2 pont esetén lehet elégtelen. Alapvetően a minimális teljesítmény is sikeres vizsgát eredményezhet.

Messzemenően érvényesíti a rendelet a vizsga nyilvánosságát, rögzíti a vizsgaeredményekbe való betekintés lehetőségét és szabályait. Például a szaktanári értékelésre a vizsgázó észrevételeket tehet írásban is. Ha a vizsgázó észrevétele jogos, ezt az észrevételt kivizsgáló jegyzőkönyvben rögzíti, ezek után a vizsgabizottság elnöke kezdeményezheti az értékelés módosítását.

A vizsgáztatásban a szakmai és a társadalmi kontroll egyaránt érvényesül. A vizsga bevezetését csak azoktól az évfolyamoktól kezdődően lehet elrendelni, amelyek a NAT alapján végzik tanulmányaikat. Először azok vizsgázhatnak majd, akik az 1998/99-es tanévben kezdik meg tanulmányaikat a hetedik évfolyamon.