Oldalak: 446 447 448 449 450 451 452 453
Magyar eredetű tükörfordítások a szlovák nyelvben. III. *
1. A) A szlovák nyelv magyar eredetű tükörfordításainak különböző eseteit és típusait vizsgálva (l. StudSl. 32: 31-48; 34: 132-4; Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. Bp., 1989. 180-8. = NyDt.; MNy. 1993: 189-95; 1999: 195-203) szép példákat találunk e jelenségre az adózással kapcsolatos kifejezések és szerkezetek között is. Röviden már rámutattam, hogy a szlovák daňový 'adó-' melléknév olyan magyar szerkezetek adó- előtagjának a mintájára keletkezett, mint például az adóhivatal 'Steuerbehörde' Ž szlovák daňový úrad 'ua.' (Kálal 87; SlSJ. 1: 231), míg a daňovník 'Steuerzahler' (uo.; Linguistica Slovaca. Bratislava 1-6 [1939-48]. 1-2: 283. = LS.) a magyar adózó 'ua.' (1536: NySz. 1: 17), a daňova 'Steuer zahlen' (Kálal 87; SlSJ. 1: 231) a magyar adózik 'ua.' (1585: EWUng. 1: 7), a daňovanie 'Steuerzahlung' (MatSl. 301) a magyar adózás 'ua.' (1585: EWUng. 1: 7) származékszavak tükörfordításai. Az adózik Ž szlovák daňova ige helyett ugyanis a szláv nyelvekben általában az adót fizet, ad 'Steuer zahlen, geben' típusú szerkezet járja (l. Gregor: StudSl. 32: 32).
A magyar mintára keletkezett újabb keletű daňovník 'Steuerzahler' helyett a régebbi korokból azonban danník képződmény idézhető, melyre korábban csupán a XIX. századból hoztam példákat (l. uo.), de vö. 1598: "panem na nassich gruntech nebol, nez tolko danikom aneb waldburgarem" (Historický slovník slovenského jazyka. Vedecký redaktor Milan Majtán. Bratislava, 1991-. 1: 229. = HSSJ.), 1690: " danniczy brawoweho dawagy spolecne" (uo.). A ritkán jelentkező szlovák régi danník tehát nem szótárírói alkotás (ennek lehetőségére l. Gregor: StudSl. 32: 32), mivel azonban a csehben nincs meg, ezért feltehető, hogy a régi szlovákban esetleg ukrán vagy lengyel jövevényszó (a szlovák nyelv lengyel és ukrán eredetű elemeinek kérdésére l. Ján DoruL a, Slováci v dejinách jazykových vzahov. Bratislava, 1977. 47-60), vö. óukrán
B) Az egykori magyar vet 'auf(er)legen' igének igekötős kivet 'ua.' alakja napjainkban is általánosan használatos, vö. 1572: " Adot most eo k Nem vetnek " (SzT. 1: 100), 1574: Adôt vetę (NySz. 3: 1131), 1681: "Ha mikor peniglen reajok bort vetnek ki ... mindenik falura..." (SzT. 6: 1114), adót, bírságot, büntetést stb. vet ki valakire (l. ÉrtSz. 4: 253) stb.
A magyar kivet 'auf(er)legen' pontos lefordítása a szlovák hodi 'dob, vet, hajít' és vrha, vrhnú 'dob, dobál, hajít, hajigál, vet' igéknek igekötős származékai, például szlovák régi navrhnú, navrha 'auf(er)legen', vö. 1550 k.: "Item opiet navrhli na nas devat syrov kozich... [= ... kivetettek ránk kilenc kecskesajtot]" (Rudolf Krajč ovič , Textová príručka k dejinám slovenského jazyka. Bratislava, 1979. 31), "Item navrhali na nas ... tyristo penis... [= kivetettek ránk négyszáz pénzt is]" (uo.), illetve ( roz-, u-, vy-, za- ) hodi 'ua.', amely a szlovák jogi, közigazgatási szóhasználat elemeként még a közelmúltból is idézhető, vö. 1683: "Meve pak Pručane a Bohuničane mnohem veti i lepi role, na tych ma neco vic uhodit [= ... sokkal nagyobb és jobb földjeik lévén, rájuk valamivel többet vessen ki ...]" (Richard Marsina - Michal Kuík, Urbáre feudálnych panstiev na Slovensku. 1-2. Bratislava, 1959. 2: 345. = Urbáre), 1799: "...na tých podobne taxu zahodili , gjch poraubili [= rájuk hasonlóan taksát vetettek ki , megrótták őket]" (HSSJ. 4: 130. porubi alatt), 1848: adót vetni valamire, valakire, na porcie hore vzja , porcie zahoďi (Jancs. 1: 3), adókivetés, zahoďeňja daňe (uo.), 1876/1958: " Na Slovensko vyhodená je daň na vye dvoch miliónov [= Szlovákiára két millión felüli adót [446] vetettek ki ]" (Samuel Tomáik, Baovci na Muránskom zámku. Edične pripravil... Jozef Ninanský. Bratislava, 1958. 174), daň vyhodi [= adót kivet] helytelen (Tvrdý 2 78; l. még Gregor: StudSl. 32: 32). A többi szláv nyelvben a kivet ige ilyen szerkezetben, illetve jelentésben nem használatos.
2. A tág értelemben vett 'adó' fogalmának kifejezésére a régebbi időkben a szlovákban egyebek közt a belső származású daň (1462: HSSJ. 1: 228), dávka (1555: uo. 236), porub (1541: Jazykovedné túdie. Bratislava, 1-. [1956-]. 6: 262 = J.), povrub (1455: HSSJ. 4: 226), az ófn. eredetű čin (1569: uo. 1: 217; eredetére l. Machek, EtSlČ 2 . 103 čine a.; Josef Holub - Stanislav Lyer, Stručný etymologický slovník jazyka českého... Praha, 1967. 118. = SESJČ.), a latin eredetű kontribúcia (1663: HSSJ. 2: 94), taxa (1799: uo. 4: 130. porubi a.) mellett általánosan használatos volt a magyarból meghonosodott rová is (az eredet kérdésére l. Király: StudSl. 3: 100; Machek, EtSlČSl. 411, uő., EtSlČ 2 . 503-4; Habovtiaková: StudSl. 25: 175; stb.).
A történelmi Magyarországon a közigazgatási számvitelben, az adózásban, s általában a nyilvántartás legkülönbözőbb területein komoly szerepe volt a rovás (szn. 1392?; hn. 1394; kn. 1508: EWUng. 2: 1273) származékszónak, amely főként 'Kerbholz; Aufschreibung; Steuer; Liste' (MSzFgrE. 3: 533) jelentésben élt. Ugyanígy van ez - egyebek közt - a szlovákban is. Gyakoriságára és elterjedt használatára most csak néhány példát idézek: rová 1. 'Kerbholz; (eingeritztes) Zeichen, Kennzeichen; Register': 1543: "A czo se restu dotycze, czo na tabuli w piwnyczy stogy, y tez czo na/ robassy ..." (J. 6: 263). - 2. 'Steuer, Abgabe': 1566: "pan hrosnowsky Rubyl na haysku drczawu porub veczu Sumu fl 3 d 32 sse prw Rowass Bol" (LS. 1-2: 321). - 3. 'Kredit': 1588: "Ponaiprwey Hans Weida odal geden rowass , czo se panom ... za geho vradu v Tenuski piwo wselo..." (Vincent Blanár, Zo slovenskej historickej lexikológie. Bratislava, 1961. 36. = Blanár). - 4. 'Quantität, Quantum': 1617: "Lowásowi na den dwa Rowasse chleba" (Magyar Országos Levéltár Budapest. Batthyány család körmendi levéltára. Illésházy család iratai. Rsz. 70. Lad. 27. Fasc. 10: 94). - 5. 'Konto; Schuld; Schuldner': 1789/1966: "...preto sa k ním největí hríníci s velkýma rovái zbíhali" (Bernolákovské polemiky. I. Anti-Fándly. II. Bajzove epigramy. Edične pripravil ... Imrich Kotvan. Bratislava, 1966. 48. = BernPol.); stb.
Magyarországon a XIX. század végéig megmaradt az az ősi szokás, hogy számszerű adatok és tények nyilvántartását botra vagy pálcára vésett bizonyos jelekkel oldották meg, azaz "egy fapálcikába jobbról balra haladva számjegyeknek megfelelő bevágásokat tettek, rovásokat metszettek. A fapálcikát azután kettéhasították, és a rovás egyik felét az tartotta meg, akinek tartoztak, a másik felét pedig az, aki tartozott" (O. Nagy 3 , Mi fán terem? 405-6; l. még Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., 1977-1982. 4: 375-6. = MNL.). A bevágásoknak ugyanis teljesen meg kellett egyezniük, a rovásokkal megjelölt mennyiség csak így volt hitelesnek mondható. A rováspálca vagy rovásbot ilyen jellegére és használatára szemléletes példákat idézhetünk a szlovák nyelvi anyagból is, vö. 1648: "podle rowasse osciepaneho [= a széthasított rovás(bot) szerint]" (StudSl. 1: 218, 114. jegyzet), XVII. század első fele: "aby ... z poddanych jeden kady svuj vrub neb rová tepany mal [= hogy ... hasított rovása legyen]" (Slovenský národopis. Bratislava, 1- [1953-]. 3: 19, 37. jegyzet), 1658: "a rowae ma take afar dreti tepane s krčmarmi [= a sáfár is tartson a kocsmárossal hasított rovást ...]" (Urbáre 2: 285), 1768/1771: "aby... kady rowass nech ge na dwoge rosstepeny , s ktereho polowjca ma stat u rychtara polowjca pak u gazdu [= mindegyik rovás(bot) legyen kettéhasítva , s egyik felük a bírónál, a másik felük pedig a gazdánál maradjon]" (Udvari István, A Mária Terézia-féle úrbérrendezés szlovák nyelvű dokumentumai. Nyíregyháza, 1991. 312) stb. [447]
A magyarban az 'adót kivet; Steuer, Abgabe auferlegen' fogalmat gyakran a (meg)ró (XV. sz.: TESz; EWUng.), a szlovákban a rubi (eredetére l. Machek, EtSlČSl. 426, uő., EtSlČ 2 . 522) ige és különböző igekötős származékai fejezték ki, vö. 1455: "kterak wassie wsy k wam (Bardejovčanom) przislussegiczie powrubeny od pana Talaffusowich gsu a gednu gsu sluebniczy pana meho powrubili " (HSSJ. 4: 227), 1535: "na tento czas byl j[es]t poddany muy a ya sem je porubyl , yakoz v uherskey zemy pravo j[es]t" (Branislav Varsík, Slovenské listy a listiny z XV. a XVI. storočia. Bratislava, 1956. 168. = Varsík), XVI. sz. közepe: "Item zarubali pani na vidiek pre ryby na Tisu..." (P. Horváth, Listy poddaných z rokov 1530-1848. Bratislava, 1955. 34. = Listy), XVI. sz. közepe: "Item gdy demu rubili ..." (uo. 35), 1566: "snamo czinim cze pan hrosnowsky Rubyl na haysku drczawu porub..." (LS. 1-2: 321), 1625: "V oddavani ryb tento spuosob se ma zachovati: Toti jeden kady rybar sam bude povinovat, co zarubeno , na Byttču bud jinde prinaeti..." (Urbáre 2: 230), 1649: " Rubeno jest toto mesto skrze panuv rubcich..." (uo. 253), porubi daň (Kálal 504), rubi ritkán (SlSJ. 3: 887), dane vyrubi, vyrubova (Tvrdý 2 718; SlSJ. 5: 286); stb.
Ha azonban valamit (adót, kötelezettséget, büntetést stb.) nyilvántartás céljából a rovásbotra véstek fel, azaz felróttak - vö. 1573: "... azt Twgia hogi fely Zette volt az adot es Nem Rotta volt fely , hanem Maganak tartotta volt, Az Rokonsaginak Marhaiokat penig Igazan Nem rotta volt fely " (SzT. 3: 1050), 1573: "Az falw adayat fely zette es kewesbet rot fel az Rowasra" (uo.), 1636: "Esztendő által penig a mennyi gabona belőlük jut, azt felrójja a molnár is s maga [a tiszttartó] is, fele rovása egyiknél, s a fele másiknál állván" (OklSz. 272) - esetleg metszettek fel , vö. 1651: "... hogy azt rouassara feöl meczuén , tudjon relatiot á my uranak jarando dezmaiarul" (Úriszék 165) - vagy arról véstek, faragtak le, azaz leróttak , vö. 1626: "Jer, rójuk-le a ravásrúl adósságunkat" (NySz. 2: 1443) -, adott esetben róttak hozzá, akkor azt a régi szlovákban gyakran az általánosan használt reza 'vág, metsz' igével és származékaival nevezték meg. Bizonyára azért, mert a reza terminológiailag nem kötődött szorosan a rubi igéhez és származékaihoz. Csak néhány példa a sok közül: XVI. sz. közepe: "Item gdy demu rubili teda na kadeho chudeho človeka prirezovali po luknu sboia, ovsa neb jačmenia [= ...minden szegény emberre egy-egy mérő gabonát, zabot vagy árpát róttak fel ]" (Listy 35), 1592: "Lubeta dopustila prerezati Martinowy na geho rowa cztwrt basstowsku [= ...megengedte Mártonnak átróni a saját rovásbotjára...]" (HSSJ. 4: 395), 1597: "Kowač pol kwentina zeme hnedki dal na swuog rowass prerezati [= fél negyed földet azonnal a saját rovásbotjára rovatott át ]" (uo.), 1609: "(role) tak potrhane byli, e se nemohli z rowasse prerezawati [= (a földek) annyira szét voltak szedve, hogy nem lehetett őket a rovásbotról átróni ]" (uo.), 1610: "...aby agdlom maslo brala a na/rowass rezala [= ...hogy meszellyel vajat vigyen és a rovásbotra felrója ]" (Pramene k dejinám slovenčiny. Zostavili Milan Majtán a Jana Skladaná. Bratislava, 1992. 18. = PDS.), XVII. sz. első fele: "aby ... z poddanych jeden kady svuj vrub neb rova tepany mal a kdy chtet bude drivi na prodaj nesti, dal hore narezati... jestli by se ktery u richtare neohlasil a na rova nedal narezat a drevo ven vezol... [= ...ha fát akar eladásra vinni, azt rovassa fel ... ha valaki a bírónál nem jelentkezne és a rovásra nem rovatná fel és a fát elvinné ...]" (SN. 3: 19, 37. jegyzet), 1668: "kdy diewka ... prissla pro wyno ke čtjrom holbam patu prirezala [= ...amikor a lány borért jött, a négy iccéhez hozzárótta az ötödiket]" (HSSJ. 4: 488), 1682: "(vrchnost) s porti zrezala a na bohatssu wes narezala [= ... lerótta és a gazdagabb falura rótta fel ]" (HSSJ. 2: 447), 1683: "aby dvorsky s frumentariusom to, co se naspatek prinese, zasej z rovau dolu zrezal , a tak jenem tolko, co spravedlivo jest, do počtu aby poloil [= ...amit visszahoznak, azt a rovásbotról rója le ...] (Urbáre 2: 342), 1716: "...ma [448] se na rowass narezat [= fölrovandó a rovásbotra]" (HSSJ. 2: 447), 1775 k.: "Rovátolom, Na rowa reem, Incidendo" (StudSl. 3: 100); stb.
Valószínűnek látszik, hogy az ilyen esetekben a szlovák kifejezési mód a magyar felró, leró és társainak indukáló hatására alakult ki. Különösen a hore nareza és a dolu zreza (l. fent) típusú megoldások támogatják a tükörfordítás feltételezésének a jogosságát. Itt ugyanis a na- 'rá-, fel-' és z- 'le-' igekötős alakok mellett a hore és dolu adverbiumok segítségével a magyar fel és le még külön is hangsúlyozva van (erre a jelenségre l. Gregor: StudSl. 38: 78-81).
3. A feudális Magyarországon az egy portára, azaz kapura fizetett adóra vonatkozott többek között a kapu rováspénz (1573: OklSz. 453) vagy röviden a rováspénz (1589: MNy. 1912: 418) megnevezés. Ez a régi szlovákba részfordítással rováové peniaze 'ua.' formában került át, vö. 1775 k.: "Rovás pénz, Rowassowe Penjze , Pecunia vectigalis" (StudSl. 3: 100). Pillanatnyilag ugyan több adatom nincs rá, tekintettel azonban a rová gazdag jelentéstartalmára és általános használatára is, nem biztos, hogy a rováové peniaze alkalmi előfordulásnak minősítendő.
4. A) Ha egykoron valakinek komoly anyagi tartozása volt, vagyis sok volt neki felróva a rovásboton, azaz a rováson, akkor joggal mondták, hogy sok van a rovásán . Idővel a sok van a rováson - régebben hosszú vagy nagy rovása van (O. Nagy, SzólKm. 582) - szerkezet átvitt értelmet kapott és 'valakinek sok mindenről számot kell adnia' (l. O. Nagy, Mi fán terem? 3 406) jelentésben szólássá lett, amely azonban keletkezését illetően független az azonos jelentésű német er hat zu viel auf dem Kerbholz (l. uo.; Kertész, Szok. 2 163) és a cseh ten má u mne vroubek (és változatai) 'valami rosszat tett nekem, ezt nem felejtem el neki, ezért még megfizetek stb.' (Jaroslav Zaorálek, Lidová rčení. Praha, 1963 2 . 429), mít u někoho vrub 'vétkesként számon van tartva' (SlSJČ. 4: 161) szólásoktól.
A rovás jelentése ez esetben 'jegyzék, lista; hitel; kontó', ehhez vö. 1544: "Az meszaros rauasra hordot hust" (OklSz. 817), 1575/1981: "És ollyan szükségbe vala ezért, hogy a budai mészárosoktól rovásra hordottanak húst minden nap az ő konyhájára" (Heltai Gáspár, Krónika az magyaroknak dolgairól. Sajtó alá rendezte Kulcsár Margit. Magyar Helikon, Bp., 1981. 447-8), 1579: "credito et ad tesseram vulgo rawasra " (László Hadrovics, Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Bp., 1985. 438); stb. Mai szóhasználattal élve: sok van (már) a számláján.
A gyakran emlegetett magyar sok van a rováson , régebben nagy rovása van szólást átvette, illetve lefordította a szlovák, vö. nép- és köznyelvi ma (u niekoho, niečo, toho, hodne) na rovái 'ua.' (SlSJ. 3: 765), ma u niekoho (vežký, hodný) rová 'ua.' (uo.), Kesztölc: moz je na rovái 'ua.' (StudSl. 13: 13), Pilisszántó: mnoho má na rovái 'ua.' (uo.), Tótkomlós: i je veža ~ má veža na rovái 'ua.' (uo.), ten má u mňa na rovái (Blanár 270) stb. Korábbi példák: 1789/1966: "...preto sa k ním největí hríníci s velkýma rovái zbíhali [= ezért a legnagyobb bűnösök nagy rovással szaladtak össze hozzájuk]" (BernPol. 48), 1896: Uz má u mňa vežký rová [= Már nagy rovásod van nálam]" (A. P. Záturecký, Slovenská přísloví, pořekadla a úsloví. V Praze, 1896. 255. = Zát.), sok van a rovásán, má mnoho na rovái (Hvozdzik 2: 741) stb.
Figyelmet érdemel, hogy a belső keletkezésű vrub 'rovásbot, rováspálca' (SlSJ. 5: 178) segítségével sokkal korlátozottabb mértékben használatos ez a szólás. Míg a ma (niečo) na rovái, ma (vežký, hodný) rová és változataik közkeletű szólásformák mind az irodalmi, mind a nép- és köznyelvben (l. még: Isačenko, SRPSl. 2: 257; Blanár 270; E. Smieková - Simáné Havas Éva, Szlovák-magyar frazeológiai szótár. Bratislava, [449] 1981. 105), ezzel szemben a da, pripísa, zaznači atď. na vrub 'valakinek a rovására ír', ma na vrube 'rovásán lenni' (l. SlSJ. 5: 178; Blanár 270) inkább csak az irodalmi nyelvben van jelen. Mindez arra enged következtetni, hogy a ma na rovái, ma u niekoho rová típusú szólás mind a történelmi háttér, mind a rová szó széles körű jelenléte, mind a magyarral való pontos tartalmi és formai azonosság okán magyar eredetre mutat (l. még: Juhász: NyF. 79. sz. 10; Gregor: StudSl. 13: 13).
B) Ha valaki valamit hitelben vett vagy fogyasztott, akkor azt a hitelező a rovásbotra rótta fel, ily módon a vásárlás, fogyasztás ténylegesen rovásra történt, mégpedig vagy a sajátjára, vagy a máséra. Ennek alapján azután a rovásra vagy valakinek; valaminek a rovására átvitt értelemben 'valakinek a számlájára, terhére, kárára' (l. Ballagi 2: 488; ÉrtSz. 5: 1080) jelentésben általánosan használt fordulat lett.
Mindez hasonló módon fejeződik ki a szlovák nyelvben is, vö. 1795/1978: "Dobre pili na jeho rová [= jól ittak a rovására]" (Jozef Ignác Bajza, Veselé príbehy a výroky. Translation and epilogue Jozef Minárik. Bratislava, 1978. 134), 1848: mások rovására, na cudzí rová (Jancs. 1: 356), 1896: "Na druhého rová to urobil [= Más rovására tette]" (Zát. 136), "To vetko pôjde na tvoj rová [= Ez mind a te rovásodra megy]" (uo. 257), zabávali sa na môj rová [= az én kontómra szórakoztak/mulattak] (Kálal 577), pije na môj rová , az én rovásomra iszik (Hvozdzik 1: 1110), régi pi, bra, kupova ap. na rová 'rovásra, hitelbe iszik, vesz, vásárol stb.' (SlSJ. 3: 765), régi na rová niekoho 'valakinek a rovására, kontójára' (uo.) stb. Ezek a szlovák használati módok aligha lehetnek függetlenek a rovás szóval képletesen használt azonos jelentésű magyar szerkezetektől (l. Kertész, Szok. 164 is).
Ugyanez érvényes a szerbhorvát nyelv azonos jellegű szólásformáira is, vö. XIX. sz.: na rovau 'valakinek a rovásán, kontóján' (Hadrovics, UngElSkr. 438), mai mnogo mu je na rabou , sok van a rovásán (Palich Emil, Magyar-szerbhorvát kéziszótár. Bp. 2 , 1971. 763).
5. A) A feudalizmusban jellegzetes adóféleség volt a jobbágyságra kirótt füstpénz , latin nevén fumagium (Bartal 285). A füstpénz összetétel füst előtagja a 'háztartás mint adózó egység a feudális korszakban' (Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. 1-2. Bp., 1989. 1: 152. = MTF.) jelentés hordozója. Egykori használatára vö. 1240: "Item statuimus, quod iidem populi - nec bovem nec Fystpénz solvant" (TESz. 1: 1004 füst alatt), 1600: " Fwst penzt is adnak" (OklSz. 285), 1621: "Császár adója füst pénz f: 45..." (uo. 1155), 1640: "...eghaztol kit fwstpenznek hinak d. 25..." (SzT. 4: 476) stb. A füstpénz tehát a 'házadó' korabeli megnevezése; ez valójában "több adófajta neve a középkorban, melyek valamilyen kapcsolatban álltak a FÜSTtel (háztartással)" (MTF. 1: 152).
A magyar kifejezés pontos megfelelése a szlovák dymové peniaze szerkezet, melynek jelzői tagja a szlovák (szláv) nyelv szabályainak megfelelően főnevesülve önállósult is, vö. 1599-1600: dymowych penezy [= füstpénz] (HSSJ. 1: 337), 1616: " dimoweho nebudem powynen dawati [= füstpénzt nem leszek köteles adni]" (uo.).
A füstpénz megfelelője azonos jelentésben kimutatható az ócsehből is, vö. dimní halér (Jan Gebauer, Slovník staročeský. 1-2. Praha, 1903-1916. 1: 371. = Geb.) - ez bizonyára az ónémet rauchhaller tükörfordítása (uo.) -, főnévként dymné 'ua.' (uo.), ill. podymné 'ua.' (Jungmann) alakban adatolható. S úgyszintén a lengyelből is: XVII. sz.: podymne 'ua.' (St. Reczek, Podręczny słownik dawnej polszczyzny. Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1968. 339).
Tekintettel a magyar füstpénz korai jelentkezésére, valamint arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy az egykori Magyarországon a közigazgatási eljárások, az adózási kötelezettségek az egész országban egyformán érvényesültek, ezért nagyon valószínűnek [450] látszik, hogy a szlovák dymové peniaze szerkezet létrejöttéhez a magyar füstpénz szolgált kiindulási mintául. A dym alapszó ugyanis 'ház, háztartás' jelentésben a szlovákból nincs kimutatva (HSSJ. 1: 337), az adatok tanúsága szerint azonban annak dymové származéka ezen adófajtával kapcsolatosan használatos volt. Továbbá: az ócsehtől eltérően nem a halier 'fillér' (1520: HSSJ. 1: 393), átvitt értelemben 'pénz' (1569: uo.) főnév a magyar pénz utótag azonosa, mint az ócsehben, hanem annak pontos szlovák megfelelése, a peniaze . Mindezért megalapozottnak látszik a vélekedés, hogy a dymové peniaze a magyar füstpénz tükörfordítása, s nem önálló, független alakulás.
B) A magyar egy füst alatt 'egy fáradsággal, egyúttal' (1851: Margalits Ede, Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Bp., 1900 2 . 270) szólás keletkezését szokták a régi adózási rendszerrel összefüggésbe hozni (l. Kertész, Szok. 212-3; Gyapay-Megyer-Ritoók, Ki mondta? Miért mondta? Minerva, Bp., 1989. 88-94), O. Nagy Gábor szerint azonban inkább az egykori lakás, illetve főzési körülményekben rejlik a helyes magyarázat: "Ha ugyanis a házban való tüzelés, különösen a főzés régen azzal járt, hogy sok füstöt kellett a háziasszonynak nyelnie, és mert a modern tűzgyújtó szerszámok hiányában sok bajjal járt a tűzgyújtás is, érthető, hogy a régi idők parasztasszonya iparkodott többféle főznivalóját lehetőleg egy füst alatt , azaz 'egy bajjal, egy fáradsággal' elvégezni. Emellett jelenthette az egy füst alatt természetesen azt is, hogy 'egy konyhán', különösen abban az esetben, ha több háziasszony konyhájáról volt szó..." (O. Nagy, Mi fán terem? 3 190). Megjegyzi még: "...sem az egy füst alatt szólás, sem pedig a füst szó régi 'háztartás' jelentése nem sajátosan magyar alakulat, hasonló szólásra, hasonló átvitt jelentésre van példa a szlovákban, a németben, a középkori latinban és a finn nyelvben is" (uo. 191). Nos, mint láttuk, a szlovák dym szónak a szlovákból 'háztartás' jelentése nincs kimutatva, az egy füst alatt szólás megfelelője azonban mégis él a szlovák népnyelvben, részben teljesen azonos módon a magyarral, részben egy füst mellett, egy füstnél , illetve egy kémény alatt formában, vö. 1896: "Dve svatby ť pri jednom dyme Ť odbavi [= két menyegzőt egy füst alatt elintéz]" (Zát. 91), " Pod jenným komínom odbavil dve starosci [= Egy kémény alatt két gondot elintézett]" (uo.), Tótkomlós: Pod enin dimon 'egy füst alatt' (saját gyűjtés), Nagybánhegyes: Pod enim keďíkom 'ua.' (saját gyűjtés). A keďík diminutivum az irodalmi kad 'füst, korom' (SlSJ. 1: 659; Machek, EtSlČSl. 156: kaditi a.) nyelvjárási változata. Hvozdzik (2: 256) szerint az egy füst alatt szólást a szlovák csupán pod jedným - szó szerint: egy alatt - szerkezettel fejezi ki. A SlSJ. azonban ezt a megoldást nem közli. A szokásos használati mód a jeden 'egy' szóhoz kapcsolódik: jedným vrzom ~ na jeden vrz 'egyszerre, egy csapásra, egy időben' (SlSJ. 5: 180), jedným ahom 'egyszerre, megszakítás nélkül' (uo. 1: 648) stb. A nyelvjárási pod jenným komínom változatban a komín 'kémény' szó ez esetben átvitt értelemben szerepel, s megegyezik a dym -mel, noha a komín ilyen jelentésben szintén nincs számon tartva. Vö. azonban cseh jedním komínem [dvě věci] hnát 'egyszerre [szó szerint egy kémény alatt ] csinál valamit' (Lidrč. 170).
Juhász János (NyF. 79. sz. 12) a szlovák szólást helyesen a magyar átvételének tartja. Záturecký adatát azonban pontatlanul, Pod jednym dyme alakban idézi.
6. A feudális korban a jobbágyok természetbeni szolgáltatásának a magyarban élés volt a neve (l. Úriszék 1002). Ez a kifejezés korán honos lett a szlovák nyelvben is, vö. 1478: "...a ten plat a illess dluny su daty na Swat[eho] Gyura a Sw[ateho] Michala [= azt a fizetséget és élést kötelesek Szent György és Szent Mihály napra adni]" (t. Kniezsa, Stredoveké české listiny - Középkori cseh oklevelek. Bp., 1952. 28. = SČL.), 1520: "Dluhy y Ilesse , aby take napoly se dielili [= hogy az adósságok és az élések szintén el legyenek felezve]" (uo. 109), 1610: " Illesse pssenjczne, kde kolwek poddanj su [451] dlunj, aby ciste wyberal [= a búza élést, bárhol adósak vele a jobbágyok, tisztán beszedje]" (PDS. 17) stb. (l. még NyK. 68: 405; DoruL a 68; HSSJ. 1: 491).
Az élés különböző fajtáit az ilený, ileový, ileský képződmények segítségével határozták meg, vö. 1569: " ylessneho (ovsa) bilo cub. 50 [= élészab 50 köb. volt]" (HSSJ. 1: 491), 1610: " illésny yeczmen cub. 1/2 [= élésárpa 1/2 köb.]" (PDS. 61), 1611: Woly illessne... Telcze illessne... [= élésökrök... élésborjak... ] (J. 2: 281), 1625: " Obili illeove aneb osypy [= Élésgabona avagy...]" (Urbáre 2: 136), 1754: owsa illeskeho [= élészab ] (HSSJ 1: 491); stb.
Adott esetben ezt a fajta szolgáltatást a jobbágyok pénzben fizethették meg, az ilyen "váltságdíjat éléspénznek nevezik" (Úriszék 1002). Vö. 1538: "Az war élés pénz Kapw tartomanban" (OklSz. 175), 1608: "Vaar eles penztt ... adnak f. 4." (Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk. Maksay Ferenc. Bp., 1959. 112); stb. A fentiek alapján várható volna, hogy ez a magyar terminus a szlovákban tükörfordítással ilené peniaze formában jelentkezik. Annál is inkább, mivel a pénz szó felhasználásával keletkezett számos adózáshoz kapcsolódó magyar kifejezés a szlovák nyelvben is a peniaze segítségével fejeződik ki. A már említett füstpénz, rováspénz esetein kívül l. még például magyar adópénz 'Geldsteuer' (1416u./1466: NySz. 2: 1268) - szlovák daňové ~ dánkové ~ činové ~ porubné peniaze 'ua.', vö. 1624: danowe penize (HSSJ. 1: 228), 1712: dostalo se čzinzowych penezy (uo. 217), 1763: dánkowy penjz (uo. 229), 1767: Porubnich penez zl. 142 d. 05 1/2 (Udvari István, Szlovák mezővárosok népélete Mária Terézia korában. Adatok Pozsony vármegye XVIII. századi történetéhez. Nyíregyháza, 1994. 38), 1768: "...dati porubnjch penez , to gest domownj čins d. 64..." (uo. 82; téves fordítással: "írtáspénzt": uo.) stb.; magyar ártánypénz 'Barch-, Schweingeld' (1437: OklSz. 31) - szlovák bravové peniaze , főnevesülve: bravové 'ua.', vö. 1658: " Bravoveho společne davaji fl. 3" (Urbáre 2: 291), 1690: "dannicy brawoweho dawagy spolecne" (HSSJ. 1: 229 danník a.); magyar kunapénz 'Mardersteuer, -geld' (1564: OklSz. 556) ~ nyestpénz 'ua.' (1648: Urbáriumok 529) - szlovák kunové peniaze 'ua.', vö. 1690: " kunowich penezy dawagy spolecne" (HSSJ. 2: 160); stb. Ez aligha jelenti minden esetben azt, hogy ezen szlovák kifejezések keletkezését a magyar megnevezés indukálta, kétségtelen azonban, hogy alkalomadtán ezzel a lehetőséggel is számolni kell.
Érdekes azonban, hogy mindennek ellenére a feltételezhető ilené (~ ileové ~ ileské) peniaze helyett az 'éléspénz' fogalma a szlovákban körülírással fejeződik ki, vö. 1625: "na kravy illene fl. 12 d. 39 1/2 ..., na sol illenu fl. 3 d. 21 1/2 ..., za chmel illeny [dávajú] fl. 11 d. 78 [= élésmarhákra 12. fl. 39 1/2 d.-t ..., éléssóra 3 fl. 21 1/2 d.-t..., éléskomlóért 11 fl. 78 d.-t adnak]" (Urbáre 2: 155), 1658: "Za ileoveho brava dava společne fl. 4. [= éléssertésért közösen 4. fl.-t ad]" (uo. 302), 1673: "za illjene telce platime ... [= élésborjakért fizetünk...]" (Listy 63) stb. Mindazonáltal feltehető, hogy a továbbiak során a nyelvtörténeti anyag gazdagodásával az * ilené peniaze is fölbukkan majd.
7. A most bemutatott anyagból is egyértelműen kiderül, hogy a korábbi évszázadokban a szoros együttélés és a közös államiság következményeként a magyar nyelvnek szembeötlő hatása volt az egykori szlovák jogi, közigazgatási szóhasználat formálódására. E nyelvi hatás nyomai azonban a későbbiek során nagy mértékben elhalványultak, el is törlődtek. Napjainkig inkább már csak az állandósult szókapcsolatok, szólások vagy szólásszerű fordulatok őrződtek meg. Ilyen jellegű tükörfordításokra - egyebek közt - példák sokasága idézhető nemcsak a nyelvtörténeti anyagból, de az élő nyelvből is. További feladat ezek számbavétele és elemző bemutatása.
* A II. számú közleményt l. MNy. 1999: 195-203 .
Gregor Ferenc [452]
Loan translations of Hungarian origin in Slovak. Part 3
A natural consequence of long centuries of close Hungarian-Slovakian social and economic contacts has been a mutual influence of the two languages on one another. Investigating the impact of Hungarian on Slovak against the backdrop of those historical considerations, one can conclude that, along with numerous Hungarian loanwords occurring in various layers of the Slovak word stock, quite a few calques and semi-calques of Hungarian origin can also be found there. The present paper points out some loan translations having to do with taxation. Slovak cognates of adózik pay tax', adót kivet assess taxes', adót kiró levy tax (on sg)' etc. are dealt with on the basis of historical material. Furthermore, with respect to rová account', a Hungarian loanword in Slovak, a number of concrete and figurative expressions like fölró score; blame (sy for sg)', leró pay off; carry out (obligation)', sok van a rovásán have much to answer for', valakinak/valaminek a rovására at the expense of sy/sg', etc. are discussed. Of former tax categories, Slovak cognates of rováspénz rates', füstpénz hearth-tax', as well as the set phrase egy füst alatt at one go; lit. under the same smoke' are mentioned. Finally, some Slovak phrases connected with former tax categories like éléspénz excise tax' are discussed.
Ferenc Gregor