A Szent István székesegyház Bécsben.


A Szent István székesegyház Bécsben.

Épitészeti remekekkel hazánkban nem igen dicsekhetünk; – a mik voltak is, elsodorták az idők pusztitásai. A tiszteletreméltó ős kassai Erzsébet-templom rajzát már közöltük e lapokban, s bemutatjuk folytonosan azon nevezetesebb épitményeket, mellyeket a béke szelidebb korszakaiban azóta emelt hazánkban a vallásosság és hitbuzgalom. Ha csupán összehasonlitás kedveért is, lássuk, mivel birnak e részben másutt.

Németország több a középkorban épült nagyszerü egyházat tud felmutatni, mellyek a góth épitészetnek megannyi remek példányai. Ezeknek a bécsi sz. István székesegyház nemcsak első sorában, de sok tekintetben fölötte áll.

Ez épület Bécs legnagyobb nevezetessége; de büszke is rá a bécsi mondhatlanul és szeret vele dicsekedni. Ki Bécsről életében hallott valamit, lehetlen hogy előtte az egyház neve ismeretlen volna; mert ki Bécsben volt valamikor, alig emlékezhetik oda vissza, anélkül, hogy a szt. István egyházról és tornyáról elő ne hozakodnék.

Alföldünkön a tornyot a falu nyelének hivják, az István toronyról ép ugy elmondhatni, hogy Bécsnek nyele. Magasan emelkedik ki a végtelen háztömeg közül; az utazó első tekintetre azt gondolja: be alacsony lehet az a város, hogy a templom annyira kilátszik belőle. Pedig nem a város alacsony ott, hanem a templom igen magas.

E roppant egyház első épitőmesterét, ki remek tervét is készité, Wenzelnek hivták; alapkövét, melly az akkor még jelentéktelen Bécs falain kivül esett, II. Henrik határgróf tette le 1144-ik esztendőben és kétszáz évnél tovább épült, mert ugy mint most áll, csak 1363-ban lett kész, IV. Rudolf császár alatt. A tornyot csak 1360-ban kezdték épiteni s nem egészen száz év mulva, 1420-ban Brachaditz János épitőmester fejezé be. Eredetileg két torony volt tervezve, de csak a déli egész, az északi pedig, miután 160 lábnyira emelkedett, félben maradt s mint képünkön látható, mai napig csonkán áll.

Hunyadi Mátyás 1485-ben bevevén Bécset, kedves emberét Dóczi Orbánt tette meg e székesegyház püspökének s miután lakását is Bécsbe tette át, müvészetpártolásából önként következtethetni, hogy az egyház másik tornyát is kiépitette volna – ha tovább él.

Az István torony Bécsnek nemcsak diszére, hanem sokszor nagy szolgálatára is volt. Valahányszor ostromló sereg vette körül a várost, a hadvezérek az ő csucsáról kémlelték az ellenséget. Ki is volt téve nagy veszélynek. Midőn 1683-ban a törökök másodszor vették ostrom alá a várost, 200,000 emberrel, Karamustafa nagyvezér csak azon feltét alatt igéré lövésektől megkimélni a tornyot, ha a félholdat kitüzik rá. De e megalázásért elégtételt nyert az által, hogy a töröktől ez ostrom alatt elfoglalt ágyukból I. József császár 1711-ben harangot öntetett számára, melly 13 mázsás szivével együtt 367 mázsát nyom. 1782-ben VI. Pius római pápa misézett ez egyházban s erkélyéről osztá áldásait. Ez II. József császár alatt történt azon alkalommal, midőn ő ujitásait megkezdve, Bécsben egyszerre 10 kolostort szüntetett meg.

A kiállott sok ostrom alatt, valamint 1809-ben is, midőn a francziák a város elhagyásával a sánczokat fölvetteték, az egyház sok rázkódást szenvedett s nem csuda, hogy később a torony csucsa 3 1/2 lábnyira kihajolva függélyes állásából, félregörbült. Ez okból 1839-ben 63 lábnyit leszedtek belőle. Az ujan épitett részt, egy 203 mázsás kovácsolt vasból készült váz tartja össze. Ebbe van beillesztve azon 8 oszlop, melly a toronycsucs loborának (pyramis) oldalait képezi. A torony csucsán a gomb felett egy kétfejü sas, e felett pedig a kereszt látható.

Az egyház alatt két emeletes kripta van, mellyben látható a császári sirbolt, hová a felséges Császári családból elhunytaknak belrészei tétetnek, szivük és holttetemeik máshová vitetvén. Az egyház hossza 171, szélessége 117 lépés, magasság 76 láb. Van benne 38 márványoltár. Czifrázott teteje tarka üvegcseréppel van fedve.

A torony 72 és fél öl magas s belöl több mint 700 lépcső vezet fel. Mi terjedelmét illeti, Európában minden tornyok közt legvastagabb. Mind a tornyot mind az egyházat igen megviselte már az idő s mennyire a költség engedi, folynak is a javitások.

(J. L.)