Tárogató.

x* Ő csász. kir. Fensége Albert főherczeg kormányzó ur máj. 27-én este Budáról Erdélybe utazott.

x* A magas tanügy minisztérium megengedte, hogy a joghallgatók negyedik évök utolsó hat hetében az első, vagy mint magyarországi avagy határtartományi hivataljelöltek, hatodik félévök (semester) utolsó hat hetében a második államvizsgát letehetik.

x* Május 26-án d. u. 2 óra tájban Óbudán és környékén ollyan felhőszakadás volt, mellynek – hir szerint – több emberélet lőn áldozata. Kiterjedt e felhőszakadás a budai hegyek nyugat-északi részére is, s azon károkat, mellyeket okozott a mindenfelől sebes rohammal összeömlő esőviz, sejteni lehet azon nagy szikladarabokról, mellyeket magával ragadva a budai császárfürdőn fölül eső utczákba sepert. Ugyanott lehetet látni három kővel rakodott fuvaros szekeret is, mellyeket szintén a hirtelen keletkezett esővizpatak hozott magával.

x* Aradon május 21-én egy 1100 darab kősóval terhelt hajó a híd alatt el akart evezni; de a folyvást növekedésben levő Maros sebes hullámai olly erővel sodorták a hajót egy hidoszlopnak, hogy a hajó megrepedt, s a rajta levő 15 emberrel együtt elsülyedt. a rögtön érkezett segélynek sikerült 12 ember életét megmenteni, három azonban belehalt a vizbe. Forgács János nevü hajós bátorságának köszönhetni, hogy a hajón levő 1000 pftnyi pénztár egyéb szerekkel együtt meg lőn mentve. –  Ugyanaznap, miután több hajó szerencsésen átsikamlott a híd alatt, délután ismét egy kincstári hajó 800 mázsa sóval, az előbbi sorsára jutott, azon különbséggel, hogy vele egy emberélet sem lőn feláldozva. Igen sok erélylyel intézkedtek Horváth Ádám polgármester és Riesz Károly biztosigazgató urak mind a két szerencsétlenség alkalmával. A három vizbehalt hajós közül egyik erdélyi volt, kinek felesége, gyermekei s minden vagyona a hajón lévén, családja ugyan megmenekült, de csekély vagyona mind odaveszvén, most a legszomorubb jövőnek van kitéve a kenyérkeresőjét vesztett árva család.

x* A pesti vásár május 30-án élénk előjelekkel megkezdődött. Mind a szolnoki és szegedi vasutvonalak, mind az aldunai gőzösök sok idegent hoztak már eddig is, kiket a vásári iparosok mind meg annyi vevőnek tekintnek jó eleve feltárt raktáraikból. Annyi bizonyos, hogy az árusok sok szép reményt kötnek e vásárhoz, majd meglátjuk végével, képesek lesznek-e a vasutivonatok és gőzösök ollyan jó vásárt hozni egyéb iparosoknak, minőt a pesti üvegeseknek hozott a jégeső.

x* A nemzeti szinházat látogató közönség között sürüen lehet látni vidékieket, kik mindannyian meglepetéssel legeltetik szemeiket az uj feldiszités által történt meglepő csinosbuláson.

x* A szeged–temesvári vasutvonalról azt irják, hogy a töltésmunkálatok rövid idő jártával elkészülnek, a miből ugyan nem nagy haszon háramlik a közlekedésre, míg a Tiszahid fel nem épül, melly pedig még elhatározva sincs.

x* Az ebadó szép előmenettel kecsegtet. hir szerint már Pesten is számba vették előleges becsü utján a kutyákat, mellyek kerek száma 4000-et tenne. Csak 1500 találtatott ollyan ordinári kutyának, a mellynek hasznát veszi gazdája, tehát ezek 2 pftosak lennének; a többi 2500 mind afféle nemes faju hasznavehetlen állat, minőket csupa kedvtelésből tart a ki szereti, s mellyektől 5 pft adó járván, 15,000 pft kerülne évenként ebadó fejében a városi pénztárba. Ha egész Magyarországon adót vetnének a heverő kutyákra, a jövedelemmel legalább 4–500 kisdedóvó intézetet fel lehetne tartani, a mi nagy előmenetel lenne népnevelésünk ügyében, s ollyanok hozzájárultával történnék, kik jobban szeretik az ölebecskéket, mint a kis gyermekeket.

x* A N. Kanizsa és Mohrin közötti uton helyre állott a közlekedés az által, hogy a Csernabarán a m. kormány által rendelt híd teljesen felépült.

x* Krajczár–egylet. A „Pesti Napló” azt a hirt közli, hogy több pesti iparos az ugynevezett „krajczáregylet”et szándékozik alapitani, mellyből ügyefogyott szegényebb iparosok apró öszvegeket törvényes kamat mellett kölcsön vehetnének. Ez nagyon czélszerü vállalat lehetne a munkás szegények gyámolitására, s lassankint nyakát szeghetné annak a felettébb elterjedt bajnak, hogy a szegény ember, ha nagyon megszorul, utolsó darabka ruhájával is a zsibvásárra jut, s vagy eladja potom áron, vagy elzálogitja egy garas kamattal forintjától hetenként, a mint t. i. kisebb vagy sürgetőbb szükségben látja a megszorultat kis-zálogos uram.

x* „Kritikai lapok” az irodalom és művészet köréből. Illy czimü munkára hirdet Brassai Samu sokoldalu irodalmi termékeiről ismert tudós hazánkfia. – A programmot igy kezdi meg; „Ne tegye azt!!!” azaz hogy igy szólott hozzá minden ismerőse és barátja, midőn szándékát kinyilatkoztatta; mert nálunk az illyen szorosabb értelemben vett tudományos vállalatok sorsa: kora halál. De Brassai mégis teszi, s hogy tenni meri, azon véleményre vezet, miszerint maga is meg van győződve azon egészséges birálói tehetségről s éles belátásról, mellyet kitünően erős oldalául ismer el az irodalmi közönség. Hogy nagy szükségünk van ollyan kézbelire, a hol igazán megolvashassuk a napi sajtó uj termékeiről, mellyik érdemes a megvevésre s mellyik nem érdemes arra az időre, mellyet elolvasására forditnánk, azt nagyon érezzük. Illyet szándékozik Brassai a magyar közönség kezébe nyujtani, részrehajlatlan s élénk eléadásu megitélését igérvén az irodalmi és művészeti termékeknek, s a mit ő megigér, azt meg szokta tartani. – Munkája időhöz nem kötött nagy 8-ad rétü 4, 5, 6 ives füzetekben fog megjelenni. Négy füzet teend egy kötetet. Egy füzet ára 30 kr: Az első füzet átvételekor meg kell a 2-ik árát is fizetni, ellenben a 4-ik ingyen fog kiadatni. Az első füzet mindenesetre meg fog jelenni, a többi az előfizetők elegendő számától függ; miért is t. cz. olvasóink kellő figyelmébe ajánljuk e derék vállalatot, ne sajnálják tőle azt a 30 krt mert könnyen megtörténhetik, hogy az ő utasitása szerint sokkal drágább, haszontalan könyvtől fogják megkimélni a pénzt, és igazán jó munkákra forditandják, a mi csakugyan jó gyümölcsöt hozó kamat lenne.

x* Pest. Bárhova fordul az ember, nem lát egyebet, mint összezuzott ablakokat, és legsürübben foly a beszélgetés a jégesőről, melly máj. 29-én esti 7 óra után olly hirtelen beköszöntött. Megelőzte azt, nem mondhatni forró nyári, de mégis bizonyos tikkasztó hőség, s még utána is szembetünően meleg volt a lég, melly későbben 9–10 óra táján már érzékenyen meghidegült. Amint esni kezdett, tüstént olly sürüen hullott a jég, hogy pár percz mulva már fehérlettek az utczák, mellyeken folyvást pengtek az észak felé néző ablakok töredékei. Mikor elállott a zápor, akkor kezdtük csak bámulni a lehullott jég sokaságát, nagyságát és alakját. Milly sürüen esett, lehet abból következtetni, hogy a nemzeti szánházban, hol épen a „Szevillai borbélyt” adták, egy időre félben kelle hagyni az éneklést, olly erősen kopogván a jégeső a szinház fedelére, miszerint nem lehetett tőle az éneket jól hallani. Mennyi hullott le, azt meg abból gyanitsa az olvasó, hogy még éjfél után is lapátolni lehetett több utczán, hova az eső víz folyása erősebben szolgált. Mi a nagyságot illeti, erről azt mondhatni, hogy nagy részben dió nagyságu volt, de sürün vegyitve tojásnyi, sőt itt ott alma nagyságu darabokkal is, mellyeknek alakjok nagyon eltért egymástól. Lehetett sok hosszukás tojás forma darabot látni, de sokkal több volt ollyan, melly 15–20, vagy ennél is több darabból összeforrva némikép valami teljes virághoz, majd bibircsós krumplihoz, s csicsókához hasonlitott. – Egy tudós hazánkfia azt állitja, hogy a városligetben lehullott jég többnyire olly sima volt mint a puskagolyó. – Érkezett a terhes felhő nyugat-észak felől, s délkeletnek tartva természetes, hogy az észak felé néző ablakok lettek áldozata. Mennyi lehet ez ablakok száma, nem tudjuk; de azt hallottuk, hogy mindjárt a jégeső után egy előkelő pesti üveges 50,000 ablaktáblát rendelt Bécsből telegraf által, egy másikról azt irja a P. Ll. hogy már másnap reggel 1/2 8 órakor 5000 tábla volt nála megrendelve, s míg Pest egyéb részeit igy paskolta a jégeső, addig a Ferencz külvárosra szépen sütött a nap. Az a hire, hogy a Budapest vidéki szőlőhegyeken nem igen tett kárt, annyi bizonyos, hogy a pesti kőbányai szőlőket nem érinté; de annál több a pesti kertészek kára, kiknek kertjeik a város közelében vannak.

x* Ungvárról rosz utakról panaszkodnak s azt irják, hogy a pünkösdheti folytonos esőzés miatt ismét elhagyta medrét a Tisza, több hidat összerontott, s egyéb károkat is okozott, mellyek azonban nem felettébb érzékenyek.

x* A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél biztositott f. évi máj. 24-ikig összesen 225 fél 477,490 pft. értéket.

Ah a hir szárnyal, hogy a legutóbbi napokban több pesti háziur tudakozódott, lehetne-e ablakokat is biztositani ezen társulatnál?

x* Bulyovszky Lilla, közkedvességü nemzeti szinésznőnk, jelenti, hogy kolosvári vendégjátékai következtében Pestről távol lévén, t. cz. gyüjtői közül többeknek csak most küldhetett előfizetési iveket, s ez okból kénytelen az ivek beküldésének határidejét f. évi junius 20-ig meghosszabbitani, melly idő alatt a novellák nyomatása teljesen elkészülend.

x* S–r–on Pest közelében az a nevezetes dolog történt rövid idő előtt, hogy a réteken millió meg millió méh nagyságu hernyó mutatkozván, s egészen kopaszra pusztitván azokat: nehogy még jobban elszaporodjanak, a helység birája dobszó mellett kihirdetteté azon határozatát, miszerint a lakosság csépekkel felfegyverezve vonuljon ki ezen elszaporodott ellenség megsemmisitésére. Azért tartottuk szükségesnek e rendkivüli eseményt közölni, hogy a s–r–i határon keresztül utazó vidékiek, ha netalán látnának egy-egy csapatot mint páholja cséphadarójával a füvet, ne gondolják, hogy rétjeiket csépelik, hanem tudják meg, hogy – hernyókat pusztitnak.