Tárogató.

x* Az Albrecht cs. k. Főhg. Ő Fenségének veszélyes betegségéről elterjedt aggodalmas hireket egészen megszüntették a legujabb hiteles tudósitások, mellyek szerint Ő cs. k. Fensége nemcsak beteg ágyát, de Jakobenyt is elhagyandja, nehány nap mulva Beszterczére (Erdélyben) utazandó. Illy utazás a magas beteg előbbi egészségi állapotára helyre állásának biztos és örvendetes záloga.

x* Egy pesti lapnak parisi levelezője többek közt ezt irja: „Egy barátunk fiát, kinek fényes házasságáról már tettem emlitést, minap Jordán vizzel keresztelték meg, melly kétszeresen szent vizet egy vallásos rokona hozá épen e czélra.” Azt hisszük, hogy a keresztelési lakoma ha még olly fényes volt is az, aligha került annyiba, mint az a kevés tiszta viz.

A pestbudai hangászegyleti zenede növendékeinek beiratásuk az oct. 2-án kezdendő uj tanévre sept. 18-től kezdve 28-ikig mindenkor délután 3 órakor a zenede termében megy végbe. – Közli Mátray Gábor, zenedei igazgató.

x* A ki nem esmeri Magyarország és Erdély földrajzát, menjen Londonba, ott megtanulja a Morn. Cronicle szerkesztő hivatalában. Mutatványul pár sorral szolgálunk egyik legujabb száma után: „Az osztrák sereg négy ponton lépett át; ugymond a M. Cron. az oláhföldre: „Prediala-Bocza, Bistricz, Rothen, és Thurmnál.” A prediala-bocza, bizonyosan azon Predial nevü hegyből, melly Felső Tömös és az oláh határ közt van, s a bozai szorosból származott; Rothen és Thurm ujdonszületett nevezetes hadi pontok pedig Verestoronyból, mellynek neve németül Rother Thurm. Továbbá azt irja még ugyan azon lap, hogy: „Magyarországon Timisch városában légtelegrafot állitottak fel, a melly összeköttetésbe jő a Bécshermani villanysodronyokkal.” Az a Timisch városa aligha nem az imént emlitett F. Tömös, Erdély határszélén, a bécshermani sodrony meg ugyanaz lesz, melly N. Szeben (Hermanstadt) és Bécs között nyulik el.

x* Szaporodni kezdenek az eredeti szinmüvek. Nem rég Székely József „Kármán és Fanni” czimü eredeti drámáját emlegették dicsérettel a pesti lapok, most ismét olvassuk, hogy Feleki M. derék szinészünk szándékozik „Balassa Borbála” czimü uj drámáját beadni a biráló választmánynak.

d. A nemzeti muzeumnak a berlini muzeum közelebbről husz darab gypsz-lenyomatot küldött, mellyek részint római részint bizanczi eredeti régiségekről nyomattak. A berlini muzeum már előbb is meglepte nemzeti intézetünket több első (kő) korbeli nevezetességekkel, mit egyedül azon körülménynek köszönhetünk, hogy Kubinyi Ágoston k. tan. s muzeumi igazgató ur tudományos utazását arra is felhasználta, miszerint nemzeti muzeumunk, s a nevezetes ritkaságokban dús gazdag berlini kir. muzeum között barátságos csereviszonyt léptessen életbe.

x* A ,pesti napló’hoz nehány kegyes ur a fölötti neheztelését küldé be, hogy a főegyházat boltokkal épiték körül a melyekben mindenféle világi dolgokat árulnak. Egy ismerősünk azon megjegyzést tevé e jámbor neheztelésre, hogy ő legalább a pékeket és mészárosokat mind a templom tövébe rendelné, mert ugy hiszi, hogy minél közelebb éreznék magokat az igaz biróhoz, annál jobban borzadna hátul, valahányszor nagyot billenne az ingatag mérő.

x* A helybeli lapok kiváltképen a Gazd. lap mint rendkivüli ritka esetet emlité, hogy Szontagh G. szenvedélyes dinnyész t. hazánkfiának egy gyökényen egy magról 41 dinnyére termett. Mi hozzá teszszük e hirhez, hogy a 41 dinnye érésközben még egygyel felszaporodott 42-re, s e mai napig jóformán meg is ért mind, mert már a mult vasárnapig 13 hijával mind az avatott dinnyészek fogaira szállának. Azért komolyan figyelmeztetjük mind azon dinnyebirálóikat, kik tiszteletpéldányban ohajtnak részesülni, hogy siessenek az ígéret földére, a termesztő urról pedig bizton felteszszük, hogy az elkésettek számára mindenesetre megtakaritand egypár szemet a magvából.

d. Azon szorgalmas, a korral haladni törekvő mezei gazdáknak, kik olly nagyon ismerik és kedvelik azokat a Vidácsféle vasekékét, hogy messze földről is eljőnek értök, vagy meghozatják azokat, bizonyára kedves hirt mondunk midőn tudtokra adjuk, hogy Vidács István nagyhirü iparos hazánkfia sehogy sem tudván megférni – nem bőrében – hanem abban a két házban, mellyet eddig üzlete számára bérben tartott, s lehet, hogy valamellyikben nagyon felakarták csigázni a házbért, kapta magát, és olly Hausherre tett szert, a ki soha életében sem fogja megstajgerozni, az az hogy vett két telket a Kétnyulutczában, s az egyiket már körül is keritette egy emeletes házzal, a másikon hasonlóképen szépen látszanak a vasszorgalmu iparos honpolgár előkészületei, s azokon a mezei gazdákon, kik mindenféle gazdasági gépek s eszközök sürü megrendelésével csaknem ki fogtak gépgyárán, mellyben mintegy 100 szorgalmas munkás sürög forog, most majd Vidacs ur foghat ki olly formán, hogy sokkal tágosabb uj gyárában, munkásai számát is tetemesen szaporithatja, és lesz eke, vető, arató, morzsaló, s a jó isten tudja hány és miféle gép annyi, hogy csak ugy válogathat bennök a jóravaló gazda ember. Az illyen gyarapodásnak nem lehet eléggé örülni, egy részt az okból, hogy örömmel látjuk a derék iparos polgár szorgalmát jutalmazva: másrészt, mert ez csalhatatlan jele annak, hogy a mezei gazdák közől napról napra többen vannak, kik fölül emelkedtek már az öregbéres-faragta ekében. És ezt annál biztosabban állithatjuk; mert Vidacs mellett többi gépészeink sem hevernek, sőt mindnyájan ugyancsak el vannak látva megbizásokkal.

x* Több vagyonos oláhországi családot láthatni néhány nap óta Pesten, kik azon lényeges változások következtében, mellyek nehány hét folytán honukban történtek, hosszas távol lét után haza térnek.