Még néhány szó a kőszénről.

Mai időben a kőszén egyik nevezetes ágát teszi a világkereskedelemnek. Mi a kőszén mai időben? Kincsforrás, melly országok virágzását, s jólétét idézi elő; egy erős híd, mellyen a tudomány karöltve a müvészettel halad előre, felütvén az ipar s munkásság zászlóját.

Hazánk a kőszéntelepekben igen gazdag. Fájdalom! alig nehány éve ébredtünk fel arra, hogy a kőszénnek az ipar, s hatalmas tényezőjének dus, raktára hazánk. És most, midőn e tekintetben is eljött ébredésünk korszaka, nem igen sietünk kifejteni tevékenységünket, előállitásra e megbecsülhetlen jó anyagnak.

Emlitve volt már e lapokban, miszerint a kőszeneket ugy értsék, mint bizonyos életmüves testek megkövülését (petrificatio.) Arra azonban, hogy ez átalakulás, e megkövesedés létrejöhetett: több ezredév szükségeltetett.

Legnagyobb mennyisében jön elő a kőszén Nyugot-Europában és Észak-Amerikában – – Afrika, Dél-Amerika, és Ázsiában aligalig találhatók nyomai.

Tulajdonaikra nézve a kőszenek: homályosan átlátszók, feketék, vagy barnák, zsirfényüek, igen könnyen gyulékonyak, s elégés után kellemetlen szagot hagynak hátra. – A kőszénnek több faját különböztetjük meg, a mint azok beltartalmuk szerint kevesebb vagy több szénenyt tartanak, mit elégésüknél fedezhetünk fel.

Első állam, melly a kőszenek alkalmazását nagyban kezdé a műiparban, (a világitó gáz előállitásánál; a gőzhajók s számtalan gőzerőművek használatánál) Anglia, a világra kiterjedő kereskedői szellemü Anglia volt. – Mióta Fulton a gőzerőt előteremté, Anglia használatba vette kereskedői szellemét, s kipuhatolta, hogy a gőz, e nagyszerü hatalom előállitására-, legczélszerübb a kőszén.

E gazdálkodási nézet más államba is átjött, természetesen, nem olly nagy alkalmazással, mint Angliában, miután a műipar mindenütt csekélyebb terjedelemmel, s csekélyebb érdekkel hat.

Az évenkénti előállitott kőszénmennyiségből Szabó József tanár ur „Jegyzetei” után kitünik, mennyivel többet fogyaszt és termel Anglia más államoknál – például:

1. Anglia termel     35,000,000 tonnát     Egy tonna
2. Belgium     5,000,000 tonnát     20 angol má-
3. Francziaország     4,150,000 tonnát     zsa. Egy an-
4. Éjszakamerikai egyesült státusok     4,000,000 tonnát     gol mázsa 1/4
5. Poroszország     3,500,000 tonnát     résszel kevesebb mint a
6. Austria     1,000,000 tonnát     mi mázsánk
7. Spanyolország     550,000 tonnát     (75 font)

Innét kilátszik, milly óriási a különbség a termelés, és fogyasztásra nézve Anglia és más államok között.

Azon kiszámithatlan haszon, mellyet a kőszén ad, eszünkbe juttatja: mi oka hogy egyedül Anglia tüntet fel annyi szeretetet a kőszén iránt? Erre röviden, igy válaszolhatunk: Angliának fiai már az anyatejbe oltva szivják magokba a kereskedői szellemet; Angliának lordjai, státusférfiai mind megannyi kereskedők; Angliának fiai égnek az örökös vágytól, valami ujjat jeleset találhatni fel, mi a haza előnyére, a nemzet boldogságára, és hiuságára lenne áldozat; szóval: mig más országokban a kereskedelem, műipar, s minden tárgy, mi a gazdálkodás alapköve, még bölcsőjében szenderg: Angliában elérte nagykoruságát. – Ezért Anglia a haladás, s jólét közt fut, mintegy gúnyolva az után-törekvőket.

Anglia a bentermelt 32,000,000 tonna kőszenet nem használja mind fel, hanem egy részét kihordja a német tartományokba, Francziaországba, Oroszországba (most azonban bizonyos okoknál fogva felhagyott vele) és több világ részekbe.

Millyen kereskedést űzhetnénk mi is kőszenünkkel, ha volna egyén, ki ez ügynek lelkesen állana élére!

Dr. Nendtvich ur fáradalminak köszönhetjük, hogy honunk kőszeneinek eddig 32 faját ismerjük.

Átalakulása a mi kőszeneinknek sokkal fiatalabb mint Angliáé, elannyira, hogy nem is hasonlithatjuk össze – de gyakorlati használata szintolly czélszerü, mint az.

Mennyi drága kincs hever parlagon! még ember is alig akad, ki szót emeljen érte!

Számos kőszén-fajaink közül fölemlitem a krassói ugynevezett „zsugorodó” kőszenet. – Ez, mind azon tulajdonainál fogva, mellyet a legtisztább elsőrendű kőszenet jellemzik, bátran oda állitható Anglia bármellyik illyen fajta kőszeneihez. Semmi tekintetben nem áll hátrább! És mig Anglia legfőbb örömét élvezi az illy kőszénnek látásánál s használatánál, addig mi hidegen elmenve mellett, legfeljebb e megjegyzést tesszük: „Ez is jeles kőszéntelep ám!” s magyar szokásként – abba hagyjuk a dolgot.

Ugyan mért nem vagyunk mi ipar, s gazdálkodás tekintetében – az angolokhoz hasonlóbbak?

A kőszenek több fajaiból emlitésre méltó:

1. a szénle (anthracit) kitünő tisztaságu, korom’s láng nélkül ég; nehezen gyujtható; –

2. a tulajdonképeni kőszenek. – Ezeknek több átváltozatai vannak –

a) Fekete szén. – Minden szénfajok közt legtisztább és legrégibb; – elégvén csekély hamu-maradványa lesz. – Nálunk a Bánátban jeles minőségü jön elő.

b) Barna szén. – Barna szine által feltünő. – Tüzelni nem olly czélszerü mint a fekete szén; – sok hamut hagy hátra; igen világos lánggal ég. Hazánkban Pécs, és Esztergomnál jön elő.

c) Ásványfa szén. – Könnyen ég, nem igen sok hamut hagy hátra. – Együtt találtatik a barna szénnel; minden ásványszenek közt legifjabb, legtisztátalanabb, s igy legcsekélyebb értékü is.

Mesterségesen is állitanak elő kőszenet, a coaks-ot, melly igen tiszta és igen jó tüzelőszer.

A kőszenek alkalmazását szükségtelen mondanom! Látjuk a gőzkocsit mesés terhével olly villám sebesen haladni, hogy az ember rajta feledi képzeletét: ugyan mi viszi e sok terhet? kevés idő mulva rájön, hogy a kocsit, a gőz roppant ereje röpiti – s hogy ez erő a kőszénnek köszöni lételét. – A világitó gázt, – mellyre nálunk mindössze csak Pesten a nemzeti szinháznak van szüksége, a kőszén eredményezi. (Temesvárt szinte gázzal világitják – tán!) – Pedig nem ártana, sőt kellene is, hogy a főváros utczáin, London, Páris, Bécs mintájára, gázvilágitás lépne életbe. – Továbbá vas, és más számtalan gyárakba milly nagy haszna s alkalmazása van a kőszénnek, vizgőz előállitására!

De jó volna, ha keletkeznék nehány magyar-angol, – levenné legalább rólunk azon bűnt, mellyet mi a természet áldása ellen elkövetünk önmagunk, s hazánk hátrányára!

Kürthy Lajos.