Tárogató.

– Jégverés elleni biztositás. Isten keze mindnyájunkkal szabad! hazámfiai. Eddig is számos esetei hallhatók a jégverés által okozott szerencsétlenségeknek. Siessünk magunkat biztositani. Eddigelé a kölcsönbiztositó társulatnál közel hatszázezer pengőnyi érték van biztositva. Alig század része a földön álló terméknek. Tanuljunk a más kárán, mig van idő; a biztositás nem drága és mennyire megnyugtató. A kinek száz forint ára burgonyája, répája van, biztosithatja 30 krajczárért, ugyanannyi értékü búza, árpa stb. két forinttal biztositva van, a veszedelemnek legjobban kitett szőlőnek száz forintnyi termése öt forinttal meg van mentve. Többet ér ám egy biztositó czédula a zsebben minden babonánál, s jobban biztosit ez, mint meghuzni a harangot a garabonczás diák előtt. Gondoljunk magunkkal.

– Babonák az uri rendben. Minapi számjainkban irtunk valamit a köznép babonás szokásairól. Most még kénytelenek vagyunk a miveltebb osztályokat róni meg egy eset miatt, melly arra mutat, miszerint a divatosan öltözködő osztályoknak sem volna felesleges valamivel több ismeretet szerezni a természettudományokból. E napokban városszerte el volt terjedve a hire, hogy egy leglátogatottabb budai fördőben valami rettenetes csoda-állat jelent meg, s ott egy asszonyt agyon harapott, egy férfit pedig ugy megijesztett, hogy ez azon módon, a hogy a fördőben volt, elszaladt az utczán és megháborodott bele, s azóta is, ha kérdik mitől ijedt meg, nyavalyatöréshez hasonló láz között mondja el, hogy őt egy csunya állat megakarta ölni; feje ollyan volt mint az oroszláné, szőre fehér és szemei tüzveresek. – És Budapesten ezer meg ezer hivője akadt ennek a mesének, s nem szégyenlették mivelt emberek ezt, mint való dolgot odább adni, s ijesztgették egymást a rézórru bagolylyal. Pedig az egész esemény nem igaz és nem lehetséges. Ollyan állat a minőt elakarnak hitetni, eddig sem létezett, ezután sem fog előállani; ha léteznék is, abban a forró vizben, melly a hegyekből kijön, nem lakhatnék, mert 52 foku forró vizben semmi teremtett állat nem él; s ha még ollyan nagyon élne is, hogy jönne az egy vékony csapon keresztül azzal a nagy oroszlányfejével, a mivel az embereket megeszi? Ezt az egész mesét ollyan emberek találhatták ki, a kik a fördőbérlőnek kárát akarják. Mi pedig az által, hogy hitelt adunk neki, nehogy alkalmat szolgáltassunk valami csufondáros poétának a „köcsmei sárkány” mintájára szindarabot irni a „budai tengeri oroszlán”ról, a mi aztán millyen nagy szégyen lenne majd Budapestre!

– A jolsvai proféta meg van elégedve, hogy junius hónap eleje ugy ütött ki, a mint megjövendölte. Ugyanő irja, hogy hó és fagy a mostani században junius hónapban csak háromszor volt, ugymint 1800, 1816 és 1854-ben. Ide tartozik azonban az 1844-ik év is, mellyben még rendkivülibb volt az időjárás, ugy hogy azon évben julius 18-án a Helpa feletti hegylánczon (a felsővidéki karpáti lánczolatban) 7 ló fagyott meg. Az idén junius 6-tól 10-ig olly napok jártak, mellyek novemberbe is beillettek volna. A zólyomi havasokon (s alkalmasint másutt is) folyvást hózivatarok voltak, s a hegyláncz hóba volt boritva csucsától töveig. Vernár faluban a Garam mellett, megfagyott a víz és a hó lábnyi magasságra boritotta a földet. E napokban az utasnak a korcsmákban mindenütt fütött szobákat lehetett találni, mellyekre valóban szükség is volt. Miután a búza épen virágjában volt, még a mélyebb fekvésü vidékeken is fehér, azaz fagyott kalászokat lehet észrevenni. E tudósitásból egyszersmind némelly magasabban fekvő hazai pontok földirati magasságát tudjuk meg. Az emlitett Vernár falu a tenger szine felett 2428 lábnyira fekszik, Csorba Liptóban 2583, Telgárt 2757, Sumjatz 2803, Murányvára 2973, Tátrakiesd fürdő (Smeksz) 3150, Kohut havas 4481, Királyhegy 6115, a lomniczi csucs 8304 lábnyira.

– A Bánságból irják, hogy ott a vetés állapota többnyire mindenütt kielégitő, sőt Temesvár vidékén s a felső Maros mentiben a legdusabb aratásra van kilátás. Arad és Békésmegyében is a tavalinál jobb termést remélnek a földmivesek, kukoriczavetéseik pedig nagyobbak a bánságiaknál, de itt ott nem teljes életzöldek a levelek, hanem sárgás beteg szinüek. A jégkár ellen e vidéken is eddig többnyire csak a nagyobb birtokosok biztositottak magokat. A kereskedők azt tartják: a jég szegény embert csinál, de drágaságot nem! – mert csapása csak egyes dülőket ér, mellyeknek birtokosait tönkre teszi, de hiszen épen azért kellene a kisebb birtokosoknak biztositaniok magokat. – Erdélyben általános drágaságról folyik a panasz, minek oka egyébiránt nem más, mint hogy a nagy szükséglet a gazdák tárait már nagy részben kiüritette s készleteiket nagyobbára már eladták, más részről pedig a jövő termés nem nagy reményekkel kecsegteti őket.

– Mult vasárnap Pesten a nemzeti szinházban a „Szökött katonát” adták. Ritkán adják már e darabokat, de a közönség most is szivesen nézi meg régi kedvenczét. Különösen sürün szokott megtelni illyenkor a karzat, melly örömest elszomorkodik a szerencsétlen Gergely sorsán. Mult vasárnap megható kimenetele lett e szomorkodásnak. Egy tisztességesen öltözött nő (nem tudjuk: leány-e vagy asszony?) a siralomházi jelenet alatt hirtelen nagyot sikoltva elájult; gyorsan akadt segitsége, vizet locsoltak rá s a nő magához tért s tovább nézte a darabot. De egy másik jelenetnél ujra erősebben tört ki rajta az indulat, eszén kivül kiáltozva („Vigyetek a Dunába!” – ezek voltak ismételve kimondott szavai), a segiteni akarókat magától eltaszitva, ütve, a tébolyodás világos jelei között voltak kénytelenek ők a szinházból kivinni, s kocsin egyenesen a Rókus-kórházba szállitani.

– A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél biztositott folyó é. junius 10-ig 568 fél 538,580 pengő forint értéket; junius 11-kétől 16-ig 113 fél 232,090 p.ft. értéket, öszvesen 681 fél biztositott 770,670 p.ft. értéket.