Két császár rokonsága.

A franczia császár és török szultán most nem csak jó egyetértésben vannak egymással, hanem már azt is kisütötték, hogy a két fejedelem vérségi rokonságban is áll egymáshoz. Ez kissé regényes eseményen alapul, melly hogy érthetőbb legyen, nehány történeti adatot kell előre bocsátanunk. Tudva van ugyanis, hogy a mostani franczia császár, III. Napoleon, nagyanyja I. Napoleon első neje, Josephine császárné volt. E császárnénak első házasságából származott Hortense, ki különös kedvencze volt I. Napoleonnak s ennek világosan kifejezett kivánatára ment nőül öcscséhez, Bonaparte Lajoshoz, melly házasságból eredt aztán Lajos Napoleon vagyis a mostani III. Napoleon császár.

Az emlitett Josephine császárné 1766 született Martinique szigeten. E sziget régi franczia telepitvényeken tekintélyes és gazdag franczia családok laktak, s egy illyenből származott Josephine is, hogy későbbi időkben a franczia császári trónt diszitse. De a sziget egy másik, szintén első rangu családjából eredt Abdul Medsik török szultán nagyanyja is. Ezt még kalandosabb események juttatták trónra, mire nézve a következő adatok jutottak eddig köztudomásra. Martinique sziget egyik legrégibb s legtekintélyesebb családainak egyike a Dubuc de Rivery család. Itt jött világra Dubuc Aimée kisasszony, ugyanazon évben, mellyben Josephine császárnő, azaz: 1766. Aimée kisasszony 9–10 éves volt, midőn szülei, hogy hozzáillőbb nevelésben részesitsék, Francziaországba küldték. Arczképét, mellyet ekkor készittettek, még most is birja a család. Senki sem hitte ekkor, hogy a távozó leány hazáját és kedveseit többé viszon nem látandja. S mégis ugy történt. A fiatal leány Francziaországba érve, a Nantes városi apácza-kolostorba adatott, s itt az akkori idők kivánataihoz mért kitünő nevelést nyert. Az apáczák nem győzték eléggé dicsérni a szülékhez irt leveleikben növendéköknek mind növekedő szépségét, mind észtehetségeit. Végre a nevelési pálya bevégeztetvén, a szülék 1784-ben, midőn 18. évét érte volna el Aimée kisasszony, haza hivatták leányukat.

Azonban a bájos szüz nem omolhatott többé szülei karjaiba, nem láthatta viszont szigethazáját. A hajó, melly haza volt őt szállitandó, utközben sérülést szenvedett, s az utasok legnagyobb veszélyben forogtak, midőn egy Majorca sziget felé vitorlázó hajó épen jókor érkezett oda, hogy magába fogadja őket. S ez uj hajón már-már a kitüzött kikötőbe értek, midőn uj és veszélyesebb baj környékezte őket. Akkori időkben még napirenden valának a tengeri rablások s a nagyhatalmasságok tengeri rendőrsége még nem tartá féken az emberek barbár vágyait. Épen azon pillanatban, midőn a hajó a kikötőbe volt evezendő, egy algiri kalózhajó fogta körül s tulerővel birván, a rajta levő utasokat, köztük Dubuc kisasszonyt is, foglyok gyanánt hurczolta el. A szép hölgy e szerencsétlensége azonban nem sokára ritka szerencsének lön forrása. Algirba vitték, hol nem sokára a fejedelem figyelmét vonván magára, ez pénzen megvásárlá s ajándékul küldé a szép rableányt a török szultánnak. Bármennyi szenvedéseken mehetett is keresztül e fiatal kebel, míg helyzetét valódilag ismerhetné meg, rendkivüli szépségnek s tehetségeinek a serail számos rabnői között nem sok fáradságába kerülhetett, az akkor szultán Abdul Hamed figyelmét lekötni. Ez nem sokára kedvencz szultánnővé emelé. Igy történt, hogy a Martinique szigetből, franczia családból származó Dubuc Aimée kisasszony II. Mahmud nagyanyja lőn. Miveltségénél fogva igen nagy része van azon reformokban, mellyeket később II. Mahmud Törökország polgáriasodását igyekezett előmozditani. Ő adta fiának azon nevelést, ő csepegtette belé azon elfogulatlanabb világnézeteket, mellyek által a korábbi szultán annak idejében Európa figyelmét és méltánylatát érdemelte ki. – Az anya szultánnő (valideh) 1817-ben halt meg s fia ekkor pontos adatokat igyekezett szerezni anyja származása felől Martinique szigetén. Miután pedig e szigeten minden előkelőbb családnál kisebb nagyobb rokonságban áll egymással, a mostani franczia és török császárnak nagyanyai részrőli rokonsága is bizonyos, legalább felette valószinü.

×