MINŐSÉG ÉS MÉRÉSÜGY
 

A mérések szerepe a frekvenciagazdálkodásban
II. rész

  A Közlemények előző 65. számában általános tájékoztatást kapott az olvasó a frekvenciagazdálkodási szervezet felépítéséről, ezen belül különösen a mérőszolgálati rendszer elemeiről, azok feladatairól  és tevékenységi köréről. Ezt követően most értelmezzük a méréseknek a frekvenciagazdálkodáshoz kapcsolt folyamatát, majd azokat a jellemzőket vesszük sorra, amelyeknek a mérésére sor kerül  a mérőszolgálati rendszer működtetése során.  
   

A mérések kapcsolódása a frekvenciagazdálkodási munkafolyamathoz

A mérések kapcsolódása a frekvenciagazdálkodási munkafolyamatokhoz általában kérdés - felelet formában történik a rendelkezésre álló eszközök (műszerek) és az alkalmazott mérési eljárások fejlettségi fokától függően. Azt is mondhatnánk, hogy a méréssel mindig egy kérdésre keressük a választ. A mérőszolgálat hatékonysága a válaszadás gyorsaságával egyenesen arányos, következésképpen akkor a leghatékonyabb, amikor a kérdés feltevésekor azonnal képes válaszolni, vagy amikor már a kérdés feltevés előtt rendelkezik a válaszadáshoz szükséges adatokkal. A frekvenciagazdálkodási  kérdések mindig a frekvencia használatára vonatkoznak, a tervezés, a szabályzás és az engedélyezés döntéshozatalt megelőző, előkészítő szakaszában.  

1.ábra. A mérések és a frekvenciagazdálkodás kapcsolatrendszere

A  mérőszolgálati rendszernek tehát olyan felépítésűnek kell lennie, hogy a tartomány folyamatos mérésével, megfigyelésével létrehozzon egy „élő adatbázist”, amely az azonnali válaszadás forrása lehet. Ennek birtokában - a hozzáférés biztosításával -lehetséges az azonnali válasz, vagy akár a kérdésfeltevés megelőzése is.

Az 1. ábra szemléletesen mutatja be az együttműködés rendszerét, melyben helyet kap a frekvenciagazdálkodási folyamathoz tartozó mérési tevékenység a hitelesített mérőeszközökkel és az adatbázissal. A rendszer adatokat szolgáltat a döntéshozó számára és biztosítja a döntések eredményességének ellenőrzését a rádió-távközlési jelenségek folyamatos mérésével, a mérési eredmények adatbázisba helyezésével. A folyamatos megfigyelés egyúttal hatékony felügyelet is, az engedélynek való megfelelőség biztosítása, a jogszabályok és a hatósági szándékok érvényesítése érdekében.

 

A mérés/megfigyelés, a fentiek figyelembe vételével, hármas szerepet lát el (2.ábra.):

Érvényszerző, mert a hatósági szándéknak megfelelően biztosítja a megfelelőséget, megelőzi, illetve elhárítja az esetleges zavarokat.

Probléma megoldó, mert választ ad a feltett kérdésekre .

Előre mutató, mert választ ad a még fel sem tett kérdésekre.

*Hírközlési Főfelügyelet

2.ábra. A mérések hármas szerepe a frekvenciagazdálkodásban

 

A frekvenciagazdálkodási jellemzők és a frekvencia használat értelmezése

Annak megértésére, hogy mit is jelent a frekvenciagazdálkodási cél elérése, a lehető legjobb frekvencia felhasználás és a rádió-távközlő berendezések zavartalanságának, illetve összeférhetőségének biztosítása, szolgáljon a 3. ábrán bemutatott „pillanatfelvétel” alapul. Itt egy nap kiragadott időszakában (00.00 órától 11.00 óráig, 24 percenként vett mérési mintavétel alapján) láthatjuk 10, egymás mellett kijelölt frekvencia (csatorna)  kihasználását, mindazokkal a jellemzőkkel, melyek meghatározzák az alkalmazott rádió-távközlő berendezések, állomások, vagy rendszerek működését, és szerepet játszanak az összeférhetőség, vagy éppen az összeférhetetlenség (zavartatás) létrejöttében.

    3.ábra. Pillanatfelvétel” a frekvenciasávok használatáról

A rádiófrekvenciás tartományt a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR) és ezzel összhangban Magyarországon a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (FNFT) a 9 kHz...275 GHz közötti tartományban felosztotta.  Az FNFT-ben meghatározták a rádiószolgálatok fő jellemzőit, a felhasználható sávokat (frekvenciákat), a rádió-berendezések műszaki jellemzőit, a tervezési módszereket és a működési, üzemeltetési, forgalmi , valamint egyéb feltételeket. A rádiófrekvenciás tartomány véges, ezért felosztása, kijelölése, engedélyezése és használata körültekintő intézkedéseket igényel annak érdekében, hogy káros zavarok keletkezése nélkül, az új igények is kielégíthetők legyenek.

A 3. ábrán bemutatott kép természetesen csak minimális töredékét tudja bemutatni az időben és térben folyamatosan változó, az eltérő jellemzőkkel rendelkező rádió szolgálatok működési tulajdonságairól, de betekintést ad a hatósági feladat értelmezéséhez. Ha figyelembe vesszük még, hogy a rádiószolgálatok működése során mindig előfordulnak véletlen, vagy szándékos rendellenességek, az engedélyezettől eltérő, vagy engedély nélküli sugárzások, belátható milyen bonyolult szabályzási, igazgatási és felügyeleti feladatok megoldása szükséges ahhoz, hogy a rádió-távközlés biztonságos működése szavatolható legyen. A 4. ábrán egy kijelölt frekvencián működő rádióállomás kisugárzott térerősség-frekvencia jelleggörbéjét külön kivetítve, megállapítható:  


4.ábra. Egy rádió adás térerősség-frekvencia jelleggörbéje 
 

 

A frekvenciagazdálkodási kérdéskör ezen túlmenően kiterjed sáv forgalmi adataira is, annak érdekében, hogy a felhasználási igények kielégíthetők legyenek, a frekvencia kihasználás a lehető legjobb legyen. A 3. ábrából látható, hogy az egyes csatornák kihasználtsága az idő függvényében nem azonos. A 4. csatornában szinte folyamatos az adás, míg a 2., vagy 8. csatornában csekély a forgalom. Ha az adások térerősség-idő diagramját vizsgáljuk (5.ábra.), akkor választ kaphatunk a kihasználtság mértékére, statisztikai adatokat kaphatunk a forgalmas időszakokról. Így eldönthető lesz egy esetleges új kijelölési igény jogossága, vagy esetleg egy megosztott csatorna használat elrendelése.


5.ábra. Egy rádióadás térerősség - idő jelleggörbéje

A frekvenciagazdálkodással kapcsolatos mérések feladata a fentiek figyelembevételével alapvetően, az adások által kisugárzott térerősség folyamatos vizsgálatát jelenti. A mérési módszerek és felhasznált mérő eszközök és rendszerek - éppen ezért - elsősorban a térerősség mérésére, a térből vett jelek vizsgálatára hivatottak.

A cikk sorozat következő részében a mérési módszereket és az alkalmazott mérőeszközöket mutatjuk be.

Tomka Péter

A laprendszer készítője: UFE Bt.