Nyugat · / · 1938 · / · 1938. 10. szám

Erdélyi József: Temetők

A gazdagok temetője, -
van is annak virágföldje,
buja füve, buja fája,
hangulata, bűve-bája.

Fája-bokra sűrű erdő,
benne sok szép drága sírkő;
arany betűk, arany számok
hirdetik a gazdagságot.

Hirdetik a gazdagságot,
holtan is a hiuságot;
örökítik az emléket, -
sírban is a különbséget...

A szegények temetője, -
kopár annak: szík a földje;
gyér a füve, korcs a fája,
se sírköve, se kritptája.

Fejfáit is a szegények,
kitördelik tüzelőnek.
Apja fejfáját az árva,
hazaviszi és felvágja.

Anyjuk fejfáját az árvák
hazalopják és felvágják;
melegednek a tüzénél:
édesanyjuk emlékénél...

Ilyenformán, a szegények,
sirjukban is továbbélnek.
Szeretetük tüze-lángja
továbblobog e világra.