Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 7. szám

JANKOVICH FERENC: FÁTYOLTÁNC

Fátyoltáncot jár a vihar,
Pest utcáin végigsuhan,
könnyű záporillatos
fátyolok közt ingadoz.

Zeng a szél, a fák billegnek,
a háztetők füstölögnek,
agyarukon, basamód,
hosszú bádogpipa lóg.

Ha kialszik, rácsiholnak,
kova koccan, szikra gyullad -
ablak mögött aki áll,
ijedtében kővé vál.

Én is ablak mögött állok,
azért kővé mégse válok?

csak a vihar ködselyem
fátyolait figyelem.

Lesem, amint jobbra-balra
lenge szoknyáját kirúgja,
táncra toppint, ráforog,
meg-megugrik, andalog -

Tündérarcát óva rejti,
rejti - fátyolát elejti,
mire ajkába harap:
duzzogón ragyog a nap.