Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 10. szám · / · KÜLFÖLD
Amióta Harvey Allen
Hadd állapítsam meg azonnal, mielőtt az ezer oldalas regényről pár kritikai megjegyzésemet megtenném, hogy feltétlenül érdekes mű. Cselekménye változatos, gazdag váratlan fordulatokban; úgy hat, mint egy kivételesen jó filmnek a szövege. Az írónő déli származású. A polgárháború előtti amerikai dél gentry környezetének, a polgárháború alatti vérontásnak és a polgárháborút követő zilált helyzetnek megfestésével nemcsak arról tett tanúbizonyságot, hogy a kérdést alapos tanulmányozás tárgyává tette, hanem arról is, hogy rokonszenve a délé, a dollárhandabandázástól mentes félig feudális légköré, azé a koré, amikor a fel nem szabadult néger rabszolgák állítólag jobban érezték magukat, mint a felszabadulás után. Miután az amerikai dél egy részét ismerem s tanúja voltam annak, amikor egy louisvillei ügyvéd a Lincoln-szobor jelenlétében ezt a kiváló amerikai elnököt a pokolba kívánta, s szintúgy az észak yankee lakósságát, tehát az írónő álláspontján nem lepődtem meg. Érzelgőssége, melegsége, a délhez való ragaszkodása «az elmult jó idők» romantikájának
A hősnő egy Scarlett O'Hara nevű hölgy, «a dél szépe». Apja ír származású s anyja elődei franciák voltak. Mellette a legfontosabb szereplő Rhett Butler, egy befolyásos charlestoni család tévútra tért fia; lelkiismeretlen, cinikus és önző, de a leghűségesebb regényes clichéknek megfelelően bátor is. Scarlett O'Hara egy Ashley Wilkes nevű déli gentlemanbe szerelmes. Wilkes, aki szeret zongorázni, verseket olvasni és álmodozni s gyakorlati szempontból tájékozatlan az életben, egy Melanie Hamilton nevű vézna termetű, gyöngéd szavú, mindent megértő «grand lady»-t vesz feleségül. Erre elkeseredésében Scarlett felesége lesz Melanie Charles nevű bátyjának, aki még a polgárháború elején meghal, majd egy másik férfinak, aki mint a Ku Klux Klan tagja veszti el életét, s végül Rhett Butlernek, akivel folyton veszekszik, mert a két önző lélek összeütközése elkerülhetetlen. A regény végén Rhett Butler, aki csalt, hazudott, aki mindenre képes volt a maga és az asszony kedvéért, ott hagyja feleségét, de ha a történet folytatódnék, igen valószínű, hogy újra magához venné. A regény keretében megismerkedünk Scarlett kitünően megrajzolt apjával, a zömök, leleményes, szívós, kedélyesen részeges Geralddal, Scarlett anyjával, Ellennel, aki ösztönösen és öntudatosan csüng a társadalmi formákon, a hősnő két nővérével, a «Tara»-nak nevezett
De értékei a
A regényről megbízható amerikai kritikusok is elismeréssel nyilatkoztak. Könnyű olvasmány, a mai kor végzetes problémáit elfeledtető. Alighanem ennek tudható be, hogy a
(Cleveland, Ohio.)