Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 10. szám

Kassák Lajos: Hajnali ének

Földet és vizet hoztam néked, biztonságot és megenyhülést,
miként valaha láttam a nehézkes parasztoknál,
akik lányért jöttek a szomszéd faluból s földet és vizet hoztak ajándékba.
Ó, eleven és kivánatos asszony, ruháid tarka szirmai közt!
Ez a föld teremje meg táplálékod, ez a viz enyhitse szomjuságod.
Itt állok házad küszöbén és várom, hogy fehér szárnyaikkal táruljanak az ajtók,
a muskátlik bólintsanak felém illatozón piros fejükkel s a him madárka
szólaljon meg kalitkájában, ahogyan szólani illő az érkező vendég előtt.
Messziről érkeztem bizony, tekintetem fáradt s a lábaim térdig sárosak,
de mégis ugy érzem, táncraperdülnék előtted és kacsintanék szemeimmel,
összetapsikolnám tenyereimet, mint az ujjongó gyerekek, ha látnám,
hogy megjelensz a küszöbön, ruháid tarka szirmai között, kedvesem.
Földet és vizet hoztam ajándékba és halld, most versemmel muzsikálok,
hódolat ez és dicséret ez szépségednek és kivánatosságodnak,
amig ritmusaim szállnak, szállnak hegyeken és völgyeken át.