Nyugat · / · 1932 · / · 1932. 9-10. szám · / · Figyelő · / · Jiddis irodalom

Schöpflin Aladár: Moszkva
Schalom Asch regénye - Káldor-kiadás

Az 1905 óta megszakítás nélkül folyt orosz forradalom regénye az Orosz- és Lengyelországba zsúfolódott zsidóság perspektívájából nézve - Schalom Asch regénytrilógiája, mely a cári Péterváron kezdődik, a forrongó Varsóban folytatódik és a forradalmilag virulens Moszkvában fejeződik be. Tulajdonképpen a keleti zsidóság eposza, amelyben ennek a hagyományok, vallási kapcsok, közös szenvedések és közös elnyomatás által elhatárolt, különleges világképnek mondhatni összes változatai benne vannak, az összes alaptípusok megszemélyesítőkre találnak, egyéni sorsok és tömegsorsok felsorakoznak, minden életforma, a kispolgári idilltől a sötét forradalmi tragédiáig megvilágításra talál. A dolgok e változatos kavargásához illő az előadás módja, az író hol mint riporter tünik elénk, hol mint művész, giccses részek drámai erejű jelenetekkel váltakoznak, s a vegyes hatásokból, melyek miatt hol magával ragad az elbeszélés folyama, hol elidegenít, végeredményben méreteiben hatalmas koncepció tárul elénk, egy nagy történeti kép, eseményekben és az embereknek az eseményekhez való viszonyában megragadva, inkább szélesen, mint mélyen ábrázolva, teljességében, élettel teli.

A magyar kiadó úgy látta jónak, hogy a trilógia kiadását a harmadik részen, a Moszkva köteten kezdje, nyílván arra számítva, hogy ez fogja az érdeklődést legjobban magára vonni, mert anyaga, a bolsevista forradalom első időszaka leginkább áll a közérdeklődés előterében. A számítás nem is rossz: aki legalább megközelítőleg hű képet akar kapni arról, hogy miképpen folytak a dolgok Oroszországban 1917 őszén, milyen tömegmozgalmak torlódtak össze, milyen szenvedélyek robbantak ki, milyen körülmények között folyt le a régi világ lezuhanása a mélységbe, egy új világ könnyben és vérben fogantatása, milyen emberek tüntek fel és tüntek le az események szédítő forgatagában, hogy reagáltak az egyes emberek és a tömegek az eseményekre, szóval, hogy zajlott le a nagy orosz forradalom, mely még ma is feszültségben tartja és még sokáig fogja is tartani a világot, az olyan tájékozást kap ebből a könyvből, amelyhez hasonlót alig talál az irodalomban. Bizvást el lehet fogadni ezt a tájékozást hitelesnek, hitelesebbnek a mindig elfogult pro vagy kontra propaganda-műveknél és a pár heti tapasztalatokon alapuló ujságírói riportkönyveknél. Schalom Ash írói módon beszél a dolgokról, politikai vagy ideológiai elfogultság nélkül, mindennek emberileg való megértésére törekedve. Rokonszenve az elsüllyedt polgári világ mellett van, de azért megérti a másik oldalon levőket is, mert nem az ideológiai bábukat látja bennük, hanem emberi indulatok, szenvedélyek, eszmények és fanatizmusok szövődményét s magát a forradalmat nem valami ördögi csodatételnek képzeli, hanem történeti és lélektani komponensek eredőjének. A zsidóság szerepét a forradalomban ugyanilyen objektivitással szemléli: megmutatja, mint őrlődnek fel és pusztulnak el, ha nem tudtak vagy nem akartak idejében kimenekülni Oroszországból, az oroszsághoz asszimilálódott kapitalista zsidók, milyen lehetetlennek bizonyul a forradalomban való élet azoknak a polgári származású zsidóknak a számára, akik ideológiailag igyekeznek magukévá tenni az új eszmevilágot, de polgári beidegzettségük, erkölcsi hagyományuk nem bírja ki ezt az új atmoszférát, - megmutatja azt is, hogy a cári elnyomatás, az egyéneknek és a fajnak elképzelhetetlenül szörnyű szenvedése a fanatizmusnak milyen félelmes robbantó anyagát halmozta fel a vallási fanatizmus ideg-örökségével bélyegzett zsidó fiatalságban.

A fantasztikus forradalmi zürzavarban egész tömege bukkan ki az emberi arcoknak - Schalom Asch emberábrázolása nem jut el a végső mélységekig, inkább kívülről hatol be az emberekbe, mindig mozgásban, cselekvésben látja őket, az események megvilágításában. Megeleveníteni azonban meg tudja őket, arcuknak egyéni kifejezést tud adni. Főereje a tömegek mozgatásában van, ahogy a moszkvai luxushotelbe zsúfolódott előkelő polgárok, vagy a kormányzósági palotában tanyázó s a forradalmat onnan irányító proletár-katonák mozgását, a tömeghangulatok hullámzását szemlélteti, az ember szinte érzi még a szagát is ezeknek az izgatott embertömegeknek.

Gergely Janka fordítása jól olvasható tolmácsa az eredetinek.