Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 9. szám · / · FIGYELŐ · / · ANGOL IRODALOM

Hamvas Béla: JAMES JOYCE: ANNA LIVIA PLURABELLE

Harminckétlapos kis füzet. Ahogy az angol kiadó jelentése mondja: húsz év óta Joyce első könyve angol földön. A «Work in Progress», még befejezetlen regény részlete. Megjelent 1930 tavaszán. Most a harmadik kiadás forog közkézen.

Egyik kritikusa azt mondja: néhány helyen már az Ulyssesben is feltünik a szavak «többfejűsége». A «Work in Progress» ennek a stílusnak továbbfejlesztése. A szavak «többszeműek». Többértelműek: büszkék, öntudatosak, nemesek, hamiskásak, élesek, ingerlők. Több életet élnek: gurulnak, sziszegnek, fújtatnak, nyögnek, méltóságteljesen lépegetnek, hirtelen bukfencet vetnek, csillognak és gőzzé válnak. A szavak jelentése bizonytalan. A mondatok változnak, mozognak, folynak. A mű hőse maga is bizonytalan személy. Neve: Humphry Chimpden Earwiker. Változatai: Here Comes Everybody, Her Chuff Exsquire, Hircus Cuvis Eblanensis, Homo Capite Erectus, H C E, H2 CE3. A nőszereplő Anna Livia Plurabelle, Annushka Lutetiavitch Pufflovah: asszony-leány, patak-folyó, föld, éjszaka. A női principium. Metafizikai extraktum. A szavak egy része angol. A többi német, francia, holland, latin, skandináv szótárakból bújt elő. Példa: Then riding the ricka ana roya romanche Annona, gebroren aroostokrat Nivia, dochter of sense and Art, with Sparks' pirryphlickathings funkling her fan... stb. Aztán ilyen szavak: eau de Colo. Összevonás: continuarration. Egy folyóirat neve: Mericy Coldial Medicants' Sitterdag-Zindeh-Munaday Wakeschrift.

A munkából csak annyi fogható fel értelemmel, hogy egy női lényről van szó. A lény hol asszony, hol folyó. A folyó a Dublinnél tengerbe ömlő Liffey (Livia) a «gyönyörűséges» (plurabelle). A parton mosónők ruhát mosnak és különböző emberek fölött jókedvűen gúnyolódnak. A szavak folynak, fecsegnek, csurognak, pocsognak, hullámzanak, táncolnak. Végül beesteledik az éj leszáll, Anna Livia elalszik. De, hogy mi az érthető, értelemmel megfogható ebben a misztikus szatiriko-szimbólikus költeményben, teljesen mellékes. A súly az ömlésen, folyáson, változáson, hullámzáson van. A világ folytonos keletkezésében és elmulásában.

A Work in Progress örök folyása, panta rhei-je nem herakleitoszi. ami mozog, folyik, az nem az ősi alapelv: a tűz. Nem életlendület, forró lángolás. Aki belemegy a Joyce-i játékba és félreteszi kicsiny és nagy előítéleteit s nem követel mást a művészettől, csak elkápráztatást, még azt sem elégíti ki. Az Ulysses ellen is az volt a legmélyebb kifogás, hogy túlságosan szellemi és kevés benne a lélek. Ez fokozottabb mértékben vonatkozik az Anna Livia Plurabelle-re.

Azóta megjelent már a Work in Progress egy másik részlete is, az, amelyik H C E főhős gyermekkorával foglalkozik, de olyan kevésszámú és olyan drága kiadásban, hogy egyelőre hozzáférhetetlen.