Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 7. szám · / · FIGYELŐ · / · Apró bírálatok

Illyés Gyula

Kisfaludy Sándor (Bodrogh Pál: Romantikus játék versekben, Batthyány Gyula gróf rajzaival - Athenaeum-kiadás). Ebben a könyvben minden kitűnő, ami alkalmas arra, hogy valamilyen művet tetszetőssé tegyen: a rím, a ritmus, a világos kompozíció, sőt még a könyv külseje, papírja, kötése (a rajzok nem) s a kölcsönvett dalbetétek és Kisfaludy-idézetek. Csupán maga a gyönyörűen feldíszített mű fogyatékos. Olyan benyomást tesz, mint egy kicicomázott éltes hölgy: arcának egyetlen mozdulatára megrepedezik a festék. - A romantikus játék rossz értelemben vett romantikus, operettszerű tableau-kból áll, melyek között csak annyi az összefüggés, hogy nagyjából ugyanazok a személyek jelennek meg bennük, hogy ott életképre emlékeztető stellungba vágván magukat, fölmondják iskolás dikciójukat. Vidéki leányiskolák évzáró előadásán bizonyára nagy sikerre pályázhatnának. Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmének történetét tárgyazza a mű s a szerelem, illetőleg a nő mindenkori magasztos szerepét domborítja ki, miközben megismertet bennünket a tiszta magyar élet egypár kedves alakjával: Csukly Pepivel, a tréfáskedvű agglegény patvaristával, Lizával, az árva aggszűzzel (egy pár lesz belőlük), a joviális préposttal, a haszonleső idegenszármazású katonatiszttel. Az egészet Kisfaludy Károly (aki különben szintén szerepel) megírhatta volna, többi kassza-darabja után. Szerepel még a darabban Haydn, sőt Beethoven, sőt az utóbbi zongorázik is a színen. Vannak azonkívül még arisztokraták és arisztokratanők, akik pipiskedve lépdelnek és csak úgy lehellik a bárgyuságot és a nyegleséget. Van azonkívül még egy várostrom pukkanásokkal és görögtűzzel, szerenád hárfával és magyar tánc sarkantyúval. Tehát semmi kívánni való sem marad. - Nem feledkezhetem meg gróf Batthyány Gyula rajzairól sem, amelyek a maguk ízléstelen álexpresszionizmusukkal kellően hozzájárulnak a mű szellemének kidomborításához. Bár egy-két rajza után azt a benyomást kapja az ember, hogy rajztudására való tekintettel tőle még lehetne várni valamit, ha valaki megfelelő szigorral figyelmeztetné tévedéseire. A művészet nem a formával való játékon múlik. Ugyanez vonatkozik a könyv költőjére is.