Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 19. szám · / · FIGYELŐ · / · Disputa

Dr. Rácz Lajos: ÉSZREVÉTELEK EGY BÍRÁLATRA

Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy Turóczi József úrnak a Nyugat szept. 16-iki számában, a 429-430. lapon közölt bírálatára egy-két észrevételt tehessek. Turóczi J. úr Takáts Sándor úr könyvének «Hangok a multból» bírálatánál hibának tartja, hogy Takács S. műveiben a török hódoltság korát, a törökök magyarországi szereplését rokonszenves színben tünteti fel, bár - mint elismeri - nem képzeletből, hanem mindenütt a tények nyomán, adatokra támaszkodva dolgozik. Vajjon csak a romantika mondatja, irtatja vele ezeket s nem a történeti oklevelek beszélő adatai? Nem époly jogosult-e az ő felfogása, aki a török hódítás korának emberiesebb, reánk magyarokra nézve kedvezőbb vonásait is meglátja (meglátta pl. azt is, hogy a török basák az alárendelt magyar hatóságokkal magyarul leveleztek s ki is adta A budai basák magyar levelezését, I. köt.), mint a másik, mely abban csak a magyarság irtását, a magyar föld pusztítását látja? S nem époly jogosult-e azzal a történelmi szemlélettel szemben, amely a magyarság szerencséjének vallja a Habsburg-ház 400 éves uralmát, a bécsi kormány magyarországi kormányzását (tessék csak megpróbálni az osztrák miniszterek, az Ampringenek, Kollonicsok, Kaunitzok, Metternichnek, Schwarzenbergek, Bachok, Schmerlingek, vagy csak a magyar földre kiküldött kormányzók magyar nyelvü levelezéseit összeszedni és kiadni!), Takáts S. úrnak e kérdésre nézve is ellentétes felfogása, mely nem tud a bécsújhelyi, pozsonyi, eperjesi vértörvényszékekről, a magyarság germanizálásáról és fojtogatásáról, a nemzetiségek letelepítéséről [*] és favorizálásáról sem megfeledkezni, mely az elmúlt századok felekezeti harcban is a bécsi udvar kezét látja?

Én úgy hiszem, igen bajos lenne azt az arányszámot, amennyivel a bécsi kormány 1526-tól 1686-ig, sőt 1825-ig a magyar nemzetnek pozitíve és negatíve kevesebb kárt okozott, mint a török megszállás, pontosan meghatározni, de ha meg lehetne is, a kettő között akkoris csak percentuális differenciát találnánk!

Eddig azt hittem, hogy a törökpárti magyarokat csak a XVI-XVII. században bélyegezték meg, nevezték rossz hazafiaknak, de e bírálatból azt látom, hogy a törökpárti álláspont, mutatis mutandis, ma is kárhoztatást von az illető fejére. A Nyugat, mely oly erős harcok árán vívta ki a konzervatív irodalmi felfogással szemben a modern irodalmi felfogás és értékelés jogát, ne legyen a történetírás terén se az uralkodó felfogástól eltérő történetszemlélet elítélője!

Dr. Rácz Lajos

Sárospataki nyug. tanár

 

[*] Csak e napokban, szept. 17-én mondotta Nékám Lajos, a budapesti egyetem rektora, rektori székfoglaló beszédében: «I. Lipót mindenféle szedett-vedett, fertőzött embercsordát telepített hazánkba, mert a bécsi udvar Magyarországot olyan deportálási területnek tekintette, ahová az Ausztriában összefogott naplopókat, kéjnőket, tolvajokat letelepíthette.»