Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 18. szám · / · MÓRICZ MIKLÓS: AZ EMBER ÉS A VAGYON

MÓRICZ MIKLÓS: AZ EMBER ÉS A VAGYON
A FÖLD, A NÉP, A KENYÉR
Ember és ember

Érdemes végignézni azokon az adatokon, amelyek a legfőbb mezőgazdasági termékenyeknek az egy-egy mezőgazdasági munkásra eső átlagát mutatják e három államban, száz hektáronként.

MagyarországEgyesült Áll.Kanada
 
száz ha-ra qegy keresőreszáz ha-ra qegy keresőreszáz ha-ra qegy keresőre
 
agrárkereső28-6.6-2.3-
buza161057.610491591580688
rozs127045.57611151092475
árpa162058.015272321503650
zab151054.012451891311570
tengeri119042.5176826823691030
burgonya5520197.08166124093914080
cukorrépa12500770.0247003740189238670

Ha a termésátlag mind a három államban azonos volna, egy mezőgazdasági keresőre az Egyesült Államokban 4.25-ször, Kanadában 12.3-szer annyi esnék a termés eredményéből, mint nálunk. Mivel azonban a termésátlag természetesen terményenként és államonként változik, a tényleges helyzet szerint a búzából nálunk egy keresőre 57.6 q, az Egyesült Államokban 159 q, Kanadában 688 q esik; a rozsnál 45.5, 115 és 475, az árpánál 58.0, 232 és 650, zabnál 54, 189 és 570 az arányszám; tengeriből 42.5, 268 és 1030, burgonyából 197, 1240 és 4080, cukorrépából 770, 3740 és 8670 q az egy-egy mezőgazdasági keresőre eső átlagos termés egy-egy négyszögkilométeren, mindig a magyar, az egyesült államokbeli és kanadai termelés sorrendjében. - Ez is egyik magyarázata az amerikai termények árbeli fölényének a mieink fölött. De természetesen külön elemzésre van szükség annak megállapítása céljából, hogy a termény árát mennyire befolyásolja az Amerikában és Kanadában a mezőgazdasági termelés céljaira használt nagyobb tőke; bizonyos, hogy még az sem egyenlítheti ki azt a napszámbeli megterheltetést, amit a mi terményeink viselnek. Ami végső elemzésben természetesen azt jelenti, hogy a megszervezett munka, ahogy az az amerikai gazdasági kultúrfokon folyik, sokkalta eredményesebb az ősi európai termelési módszereknél, amelyeket azokkal szemben a megszervezetlenség kezdetleges állapotának látunk.

Ezekben az államokban tehát, amelyekben az európai tanulságok szerint ma még az extenzív földmívelés állapotának kellene uralkodnia, az európait magasan felülmúló intenzitással mívelik a földet és a nép mind hatalmasabb iparosodás tempóját diktálja, mégpedig nemcsak önmagának, hanem a nemzetközi árakon keresztül nekünk is. Ez már a mezőgazdaságon keresztül is újabb bizonyság amellett, hogy az embert nem a természeti tényezők irányítják, hanem az ember a természeti tényezőket eszközül használja fel céljainak megvalósításában. S hogy fejlődésében nem a természeti tényezők döntenek, hanem saját történelmi eredetű megkötöttségei. Ezek alól megy nehezen a felszabadulás s nem a természeti körülmények alól, amelyeket az ember igen rövid idő alatt megismer és le is győz.

Az északi amerikai állomokon kivül Argentináról, Mexikóról és Csiléről vannak olyan adataink, amelyekből a foglalkozások megoszlását és az embernek a földhöz való viszonyát megítélhetjük. A viszonyok nagyjában ezekben is az északamerikai területekéihez hasonlítanak s nem az európaiakhoz. Argentinában a népsűrűség 2.8, a termő területre vonatkoztatva 6.2, amiből 0.4 esik a mezőgazdasági keresőkre és 2.1 a többiekre. Mexikóban a népsűrűség 7, a mérlegelt népsűrűség 10, amiből mezőgazdasági kereső 2.5, másféle kereső 1.4. Csilében az általános 5-ös népsűrűséggel szemben a mérlegelt sűrűség 22, e déli államok között a legnagyobb; a mezőgazdasági keresők ebből 2.8 főt, a többi keresők 5.2 főt tesznek, tehát a keresők itt sem a mezőgazdaság irányában szaporodnak, amit pedig a legkisebb ellentállásnak a közgazdaságtanban is alkalmazott törvénye alapján várnunk kellene; a mívelésre váró területek nagy bősége folytán ugyanis egyszerűbbnek látszanék új területek igénybevétele, mint gyári munkára való megszervezkedés és tanulás.

Ausztráliában két gazdasági egységről vannak adataink s ezek lényegesen eltérnek egymástól. Az ausztráliai Commonwealth átlagos népsűrűsége 0.7, de a mérlegelt sűrűség 44, a mezőgazdasági munkások átlagaránya azonban itt is csak 4.3, amíg a többieké - 14.7. Ez olyanforma megoszlás, mint amilyet az Egyesült Államokban találtunk; a Commonwealth erősen ipari jellege is egyezik az amerikai kontinens vezető államaiéval. Új-Zélandban az átlagos sűrűség 4.5, a mérlegelt sűrűség igen magas: 125; a mezőgazdasági keresők aránya 15.4 s a többieké 41.6. Itt azonban a társadalom s a kultúra már nem homogén; a vállalkozók európaiak, a kézzel dolgozók bennszülöttek. Ez a népsűrűség nem az európai gazdasági kultúrának az eredménye, hanem annak a mutatója, hogy ezt a dúsan termő exotikus világot európai gazdasági célokra is hasznosítani lehet; járulékos, sőt bizonyos értelemben élősdi módon. A célkitűzés itt európai s a dolgozó tömegekre nézve majdnem közömbös, az ismeretlen emberi célokért dolgozó állati munkára emlékeztető.