Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
Eljegyzés, esküvő

A hősök szerelme az eljegyzés és az esküvő körül forog. Nem is lehetett ez másképpen a komáromi nemes kúria világából szemlélve. Ha van akadály, akkor lelki akadályt kell leküzdeni, társadalmi válaszfalakat, nagy önérzeteket, büszke lelkek csatáit és sudár termetű szőke grófnő szerelme mindannyiszor ezen múlik. (Hányszor álmodhatott a szegény Jókai a nem nekivaló Decséry Dorotthyákról és Bondaváry Angelákról.)

De ha a szerelmesek megtalálják egymást, akkor sem ölő harcon keresztül történik ez, ahogy a nősténynek futnia kellene hagyni maga után a hímet, míg az epedésbe mind a kettő el nem fárad, hanem az áhítatos szerelmesek naiv fogadkozó első csókján át.

Szép a kis mocsáridillje Tanussy Manónak a kis Sárombereky Lizával, a naiv gyerekeljegyzésnek poézisa. Szép az a testvéri ölelés, amit Kárpáthy Zoltán ad a boldogtalan Kőcserepi Vilmának. De nagy csókokat, izzón kitörő szerelmeket hol keressünk? Csak Zboróy Blanka nyomja oda úgy a száját védelmezőjéhez, hogy annak ajkából a vér kiserdül, csak Sasza asszony csókja csattan el egy éjszaka vérvirágos álmán keresztül a néger Severus húsos fekete ajkaira. Egyébként a szerelmesek láncot fonnak virágfüzérből nem is egyszer, és aztán titkos és szemérmes boldogsággal készülnek az esküvőre. Addig is Seif Alumuluk kardja van közöttük, mint Baradlay Richárd és Edith között, mint Tannussy Manó és Liza között, mint Adorján Manasszé és Blanka között, ahogy a félénk Jókai is csinálná, aki dehogy nyúlna a más lányához, inkább elveszi az anyáskodó és anya menyasszonyát és olyan hős érte, mint a regényhősei, dacol érte szüleivel, a pajtásaival, Petőfivel, az egész világgal.

Mert az esküvő sokára lesz és azt szép türelmesen ki kell várni a jó gyermeknek. Jön a háromheti kihirdetés, persze református templom fehérre meszelt falai között, mint Tímeáé és Tímáré, vagy Zboróy Blankáé, vagy Lindenwall Edithé.

Mert az első esküvő a legnagyobb dolog a világon, nem a szerelem. Az esküvő olyan nagyszerű dolog, hogy azt hamisan is lehet csinálni, amint Ió csinálta Rákóczi fiával, vagy Cenni a Nincsen ördögben és az esküvővel csalogatni is lehet a lányokat, addig cifra ruhába öltöztetni, amint Edithtel csinálták, vagy Tímeával a gonosz mostohái.

Még az esküvővel sincsen vége a szegény szerelmesek kálváriájának. Most jön a nagy kérdés: de most hová? Lándory a Lélekidomárban kicsi szállóba vonul Medeával, Edith pedig Baradlay Richárddal annak a legénylakásán húzza meg magát. Még Hanna grófnőt is kispolgári lakásba viszi Áldorfay Ince és ennél a három párnál megtanuljuk, hogy milyen szép dolog az egy tányérból evés, az egy pohárból ivás, milyen szép dolog a boldog szerelem prózája. Szóval, nem a nagy indulatok, hanem a kicsi főzések csinálják a boldog szerelmet, ezek az igazi mézeshetek...

A nászéjszaka még akkor sem romantikus, amikor a férj felkel közben egy kicsit párbajozni, mint ahogy Fenyéry tette a Régi jó táblabírákban: még akkor is elfelejti Jókai, hogy kiélje az élet-halál között vonagló boldog-boldogtalan gyönyörűségeket.

Nászéjszakát csak akkor kapunk, ha a szerencsétlen asszony maga meséli el, hogy milyen boldogtalan volt, amikor a részeg urát maga előtt látta fetrengeni, mint Erzsike a Tengerszemű hölgyben, vagy Medea, kis fekete párduc, akinek lelkét megmérgezte a nászéjszaka.

Az áldott asszonyi állapot szentségét és gyönyörűségét is csak egyszer kapjuk Jókaitól (aki sohasem volt apa), amikor Medea éhes foggal harap bele Lándory izmos karjaiba.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály