Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 7. szám · / · Juhász Gyula: Babits Szegeden

Juhász Gyula: Babits Szegeden
3.

Néha eljárt a kávéházba is, a Tisza tanári asztalához, ahol Bérczy kolléga sakkozott és felsőbb matematikát magyarázott, ahol a kis Blau egészen rossz véleménnyel volt a véletlenül napfényre kerülő Babits-versekről és ahol egy megértő lelkű és szerető szívű költőtárs is találkozott: a finom, művelt Kún József, a Kiss József-imádó. Ő volt Babits első valódi méltányolója Szegeden és ő mutatta be Kiss Józsefnek, aki egy jubileumára jött le városunkba és nem is gondolta, hogy az a sápadt, sovány, szerény és ideges fiatalember, ott szemben vele, már akkor is trónpretendens és nemsokára elsők elsője a magyar költészet királyságában. Balázs Bélával én hoztam össze a Royal kávéházban Babitsot, órákig vitáztak a művészet lényegéről és végül is nem tudtak megegyezni. Babits ebben az időben többnyire rajtam próbálta ki verseit. Egész felolvasó délutánok voltak a lakásán, az ő utánozhatatlanul eredeti, különös és hatásos éneklő modorában, mint valami keleti megszállott, mondogatta azokat a strófákat, amelyek ma már irodalmunk legkülönb értékei közül valók. A Feketeországot is nekem olvasta fel először. Én biztattam, hogy küldjön Pestre is dolgaiból, A Hétet, a Vasárnapi Újságot ajánlottam neki. A Vasárnapi Újságban többek között a Turáni indulóra jött szerkesztői üzenet. Még nem találták közlendőknek a Babits-verseket.