Nyugat · / · 1920 · / · 1920. 1-2. szám · / · Fóthy János: Szonettek

Fóthy János: Szonettek
1. (Leonardo kérdez...)

Mért nem maradtam végig Mestered
S Te lábaimnál térdelő tanítvány
Szavakbanyilt bimbós Csodákra nyitván
Figyelve égő ajkad és szemed?
 
Miért volt az, mi bennem földi, hitvány,
Adásraértebb, mint Égből eredt
Megismerésem s számra mért meredt
A bölcsi szó lágy fürtjeid simítván?
 
Miért, hogy elvakítva, elvakultan
Ámulva nyujtott ajkaidra hulltam,
Hogy csókba halt el rajt a kérdezés,

S mért nem lehet, hogy melletted maradjak,
Ha nincs immár mit tékozolva adjak,
Csak önmagam. - És mért, hogy ez kevés?...