Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 18. szám

Babits Mihály: Felelet

Bár ellenkritikákra nem szívesen válaszolok, Kassák cikkét - amely különben sem szerzői, hanem szerkesztői, sőt apostoli, érzékenységből fakadt, és nem is rangtalan írásmű - nem érzem jogosnak hallgatva mellőzni.

1. Tiltakoznom kell először az ellen, hogy a Tettet meglátni és komolyan venni kényszerültem volna. Kritikámat, mint az hangjából is kitűnik, nem a kényszer sugallta, hanem a komoly számadó kötelességérzete és lojalitása. Bevallom, még messze gondolom a napot, amikor a Tett olyan szellemi hatalom lesz, hogy a kritikát számbavevésre kényszeríthetné. Bár jönne mielőbb e nap - mert szellemi hatalmakra valóban szükség van.

2. Annak megítélése, hogy a program programvoltát jogosan vagy jogtalanul vetem-e a Tett szemére, nem lehet a Tett szerkesztőjének feladata.

3. Kitűnően vonja össze Kassák e programot újból három pontba az első kettőt (mint cikkemben kifejtettem) szépnek és jónak tartom, s csak azt kifogásolom, hogy program. A harmadikra lehetne azt mondani, hogy hiszen a Tett minden száma bizonyítja, hogy írói a megcsinálás hogyanjáért elég gyakran bekukucskáltak a Walt Whitman, a futuristák s mások ablakain - és hogy elég lehetetlen volna is ez másként. Mindazonáltal (épp ezért) ez is elég ártalmatlan pont volna, ha tisztán az eredetiség hangsúlyozásában állna, s ha nem kötné meg egyúttal (mint később Kassák maga is bevallja) formai kényszerrel az ifjú kezeket.

4. Kassák félreért, mikor azokat a sorokat ("Tehetséges íróra vall, de...") mint mai véleményemet, sőt programomat idézi. Ellenkezőleg, sajnálattal említem cikkemben, hogy valaha így beszéltem a fiatal írókhoz.

5. Megtörtént már a hagyományos asszociációk beidegzése? Nagyon jó, minél mélyebben megtörtént, annál inkább van kilátás, hogy nagy dolgok fognak születni, programmal vagy anélkül. - Mert ez az igazi ugródeszka, nem a program.

6. A festészetre vonatkozólag: azért hangsúlyoztam a valóság szót. Az arcok valóságához férkezni, valóban technikai eszközök szükségesek, bár lehet, hogy ez nem művészet. Lehet nagy művész valaki, aki sohasem tudott, nem is akart az arcok valóságához férkezni, de a Tett programjából úgy veszem ki, hogy valóban a század valóságához akar férkezni, s ehhez mindenesetre sok tapasztalat, s e tapasztalat rendezéséhez tanult kéz - docta manus - szükséges. - Egyébiránt a legprimitívebb néger is csak annyiban volt pl. társai közt festő, amennyiben festői álmait megvalósítani tudta s ez álmok természetéhez mért technikai eszközökkel is rendelkezett. Mit ér az álom, ha formát nem tudunk adni neki?

7. A szabad versre vonatkozólag Kassák véleménye más mint az enyém. Természetes is ez olyan költőnél, akinek legtermészetesebb kifejezési formája, úgy látszik, éppen a szabad vers. De - éppen ezért - e vélemény elfogulatlannak nem mondható, s nem helyeselhetem, hogy másokra is oktrojálni kívánja.

8. Kassák állítja, hogy a Tett versei jól komponált versek. - Mit állíthat mást egy szerkesztő a lapjában megjelent versekről? Egyébiránt a kompozícióról tett megjegyzésem nem csak éppen a versekre vonatkozott.

9. Seholsem állítottam, hogy a szabad vers nem vers, sőt éppen mint versformát tárgyaltam a többi versforma között. Viszont a melodikus formákat sem fogja egyszerűen verklibe-foghatóságoknak nevezni, aki igazán ismeri őket.

10. Amit azután mond még Kassák, szándékaikról, harmóniáról és anarchiáról, az mind nagyon szép, jó, rokonszenves. Cikkemet is félreértette, aki ellenszenvet olvasott belőle. Adja Isten, hogy a nagy szándékok megvalósuljanak! Első vagyok, tapsolója, a nagyradagadó erőnek, égigakarásnak. Örülök, hogy mások, gazdagabbak akarnak lenni az ifjak, mint mi voltunk; legyenek is, kell is lenniük!