Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 15. szám · / · Somlyó Zoltán: Végzetes verssorok
Az ereszen az eső lecsorog.
Hozzád ezek az utolsó sorok.
Nem vettem búcsut és nem is veszek.
Én ezentúl is a tiéd leszek.
Csak légy te másé! Menj szép útakon.
Sok jót kívánok minden útadon.
süssön le rád a hold s a sárga nap
s a csillagok fejedre szálljanak.
S vígasztalanság korhadt küszöbén
úgy tudj megállni, ahogy tudtam én.
Gyászfátylaid a szél ne tépje meg.
S hordjon a föld, ha lábad már remeg.
Az ég a földnél távolabbra fut.
És ki a földbe, ki az égbe jut.