Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Isaburo Nagai

Isaburo Nagai [+] : Japán vélemény Tolsztojról
(Tolsztoj és a buddhizmus)

IV.

Mindezen hasonlóságok mellett is a kereszténység és buddhizmus teljesen eltérő színekkel bírnak a maguk szellemi tájképein, még ha bebizonyítottnak is tekintjük, hogy e két vallás ugyanazon teremtő gondolat alkotásai. A nyugati ember érzelmét a buddhizmussal szemben jelzi Lafcadio Hearn e szavakkal: "Ama gyönyörűség nagy része, melyet a buddhizmussal való foglalkozásom közben éreztem, onnan származik, amit talán a szellemi táj idegenségének lehetne nevezni. Minden eszme, az érvelés módja, sőt a bebizonyítottnak tekintett és nem vitatott posztulátumok is oly idegenszerűknek tűntek föl előttem, oly eltérőnek mindattól, amihez szokva voltam, hogy egyre úgy éreztem, mint ha Tündérországban járnék."

Hogyha azonban Tolsztoj vallásához jutunk el, úgy érezzük, mintha szorosabb rokonság volna a buddhizmus és kereszténység közt. Vezető gondolata az volt, hogy egységbe és harmóniába hozza a meglevő vallásokat. Senki sem érintett nálánál több modern eszmét, és csodás látvány, hogy mily távolról vette elő a koreszméket földünk minden zugából. Ez adja meg filozófiája és élete következetlenségének és ellentmondásainak magyarázatát. Ha azonban szellemi fejlődését megfigyeljük, pályafutását, mely az orosz nemesi életből a magányban való tragikus halálhoz vitte, lehetetlen nem látnunk, hogy végeredményében életét annak szentelte, hogy a kereszténységet közelebb hozza a buddhizmushoz. Tolsztoj vallása és a buddhizmus közti rokonvonások ezek: 1. Panteizmus. 2. Aszketizmus. 3. Az ember erkölcsi kötelessége az állatok iránt. 4. Vegetarianizmus.

Talán Tolsztojnak panteizmusa volt egyik legszembeötlőbb sajátossága a japán ízlés előtt. A japán szellem évszázadokon át panteista légkörben nőtt föl és Tolsztoj nyugati panteizmusa természetszerű vonzalmat ébresztett benne. Továbbá a japán faj talán sohasem lenne képes bármely vallást értékelni, ha teljesen hiányoznék belőle az aszkétikus elem. Tolsztoj tanai és élete pedig bőven tartalmazzák a szigorú, merev aszketizmus példáit. Aszketizmusánál fogva vádolta a jelen civilizációt és azt hirdetvén, hogy ha "valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal szívében" (Máté V. 28.), még a házasság intézményében is kételkedett. Tragikus távozása otthonról a magányosságba kevéssel halála előtt olyanféle, mint amikor egy buddhista a világ elől a természethez fut. Amikor a halál árnya közeledett, teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy egy boldog család központja, hogy gyöngéd családi kötelékek vették körül. Szívét csak az a vágy töltötte el, hogy végső nyughelyet leljen vergődő lelke számára. Egyébbel nem törődhetett és odahagyta szerető, hű nejét családostul. E tettében Tolsztoj teljesen buddhista volt, és az az eszme, mely ezen áldozatokat igazolja az, hogy amikor egy lélek a kétség és bánat alól akarja magát emancipálni, bármily áldozat se kerülendő el, amint ezt Tolsztojnak erős, önmagával törődő jelleme oly élénken valósította meg. Ezért mondta egy fiatal amerikai hölgy ismerősöm rosszallólag Tolsztojról, hogy egyszerűen egy önző vénember volt.

Tolsztoj tragikus halála számos hasonló buddhista történetre emlékeztet, melyek hősei bátran itták ki az áldozatkészség keserű serlegét. Így Szajgió, a legnagyobb japán tájfestő költő, aki az udvari életet és családját ellökve magától, menekült otthonról, egy apa, aki eltagadta magát fia előtt, aki hosszú évek kutatása után találta meg egy monostorban stb. Bármily szélsőségekbe tévedt alakjai is ezek az aszketizmusnak, lelkileg Tolsztojjal egy alapon állnak.

A vegetarianizmus is rokon vonás Tolsztoj és a buddhizmus közt. Tolsztoj vonakodott lovait az izzadásig használni, mivel ezt kegyetlenségnek tartotta. Vonakodott húst enni, mivel ezt is kegyetlenségnek tartotta. Etikája nemcsak az emberi lények közti viszonyra terjedt ki, hanem magában foglalta az ember és az összes élő állatok közti viszonyt is. Bármily pontból is indult ki, ugyanahhoz a célhoz jutott, mint a buddhizmus.

Azt mondtam, hogy honfitársaimat Tolsztoj panteizmusa és aszketizmusa vonzotta. Azonban egyéb okok is voltak. Vallásának egyéni jellege volt az egyik fontos ok. Tanításai egyes személyekre, egyes emberekre vannak alapítva, mindenkinek saját tapasztalatára, és távol állnak az amerikai vallásos mozgalmak típusától, melyek szervezett, társadalmi mozgalmak, teljesen elhanyagolva az egyéni mélyreható vallásos tapasztalatokat. Az ilyenféle vallást a japánok kevésbé látszanak képeseknek értékelni, legalább mai szellemi fejlettségök fokán. Minden általam megfigyelt eset azt jelzi, hogy a japán elme magatartása a vallás iránt egyéni és idegenkedik az amerikaihoz hasonló vallásos tömegmozgalmaktól. Vallás tekintetében a japánok legelső sorban inkább gondolnak az egyéni lélek üdvösségével, mint az egész közösség javításával.

Tolsztoj életfolyása egy másik fontos oka a japán szimpatikus érdeklődésnek. Ez az élet tele változó viszonyokkal: először nemesember volt, aztán katonatiszt, majd író és végül társadalmi reformátor. Kétségtelen, hogy az ily drámailag változatos életpálya tetszik a japán szellemnek. A japánok született hősimádók. Dr. Glick is azt véli az Evolution of Japanese People c. m.-ben, hogy az első protestáns hittérítők sikerének magyarázata e férfiak hősies jelleme, mely igen vonzónak tűnt föl a japánok előtt. Így lehet ez Tolsztoj befolyásával is. Élete méltán vonzhatta a japán hősimádókat. Azonfölül tanításai eredeti folyományai saját élettapasztalatainak, és e tény külön auctoritást ad szavainak.

Mily terjedelmű volt e befolyás? Bizonyára ő volt a legbefolyásosabb modern gondolkozó a modern Japánban, kivált ha a fiatal intellektüeleket tekintjük. Sok fiatalember küzdött az általa követett új eszmékért. Egyik példája ezeknek egy jeles fiatal tudós, aki a tokiói egyetemen volt a politika tudományának instruktora. Amióta egy vezető tokiói lapban föltűnést keltő kritikai tanulmányt közölt a szocializmusról, figyelme bölcseleti tárgyak felé irányult és saját vallomása szerint erősen hatott rá Tolsztoj Vallomásom c. m. Lemondott állásáról és a Muganno Ai-ba lépett. E vallásos társaságot egy buddhista pap alapította, azonban a társaság vezéreszméje az volt, hogy a kereszténység és buddhizmus legértékesebb elemeiből új vallást alapítsanak. A valóságban e tanok gyakorlatilag nagyon hasonlítottak Tolsztoj tanaihoz. A fiatal tudós több hétig rajongó lelkesedéssel hirdette az új vallást, melynek hirdetőjéül szegődött. Ez az eset nagy érdeklődést és nyugtalanságot keltett a tokiói diákok közt, de az apostol csakhamar abbahagyta az agitációt és az új hit iránti hév eloszlott. Említésre méltó, hogy ez időben, t. i. közvetlenül az orosz háború után, sok sporadikus vallásos mozgalom indult meg és e mozgalmak némely vezetője prófétának kiáltotta ki magát.

K. Takutomi Tolsztoj egyik jól ismert követője és a jelenkor egyik legjobb regényírója. Aránylag fiatal ember, és néhány év előtt fölkereste Jasnaja Poljanát. Hazatérte után Tokió egyik külvárosába költözött, ahol a földet műveli, parasztruhában jár és vegetáriánus. Irodalmi sikere igen nagy volt, egyik regénye, mely angol fordításban is megjelent, néhány év alatt száznál több kiadást ért meg.

Egy másik, legalább ideiglenes tolsztojánus N. Kato lapszerkesztő, Tolsztoj Vallomásai-nak fordítója. Kereskedelmi nevelésben részesült, de sem ebben, sem a politikában nem volt sikere. Szerencsétlenségére politikai működése arra kényszerítette, hogy meglehetős időt töltsön egy börtön sötét kamrájában. Nyilván e tapasztalata vitte fordulópont elé, mert ezután vallásos íróként tűnt föl a közönség előtt. Ez idő tájt Tolsztojnak buzgó követője és fordítója volt. Később a kongregacionalista protestáns egyházba lépett és ennek jeles tagja lett. Kívüle még egy, többé-kevésbé népszerűtlen, noha az említetteknél hívebb követője van Tolsztojnak, Rajzo Oda. Először a japán keresztény mozgalmak történetével keltett föltűnést. Szigorúan követi mesterét. Tolsztoji értelemben igyekszik megvalósítani a mezei életet és Japán északi részébe költözött, ahol földművessé lett.

 

[+] * A szerző fiatal ember, még nincs huszonnégy éves, Tokióban született és két éve tanul egy mezőgazdasági főiskolában, Amerikában; még otthon tért át a kongregacionalista protestáns egyházba, de a kereszténység, mint a fordító véli, aki másfél hónapot töltött ez író társaságában, nem elégíti ki. E cikkét angol kéziratból fordította Braun Róbert.