Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 24. szám · / · Fenyő Miksa: Liliom

Fenyő Miksa: Liliom
Molnár Ferenc Drámája
5.

Ha nagyon akarjuk, kritizálhatjuk is. Egyben-másban adósunk maradt, vázlatos maradt. Mintha nagyon is siettetné hősének öngyilkosságát. Mielőtt a végzetszerűségnek benyúlását életébe megsejtettük volna. A negyedik képet tartalmasabbnak szerettem volna; így ahogy van teljesen elhibázott, majdnem felesleges. Hibáztatni kell, ahogy szentimentalizmusát romantikus iróniával igyekszik egyensúlyban tartani; semmi szükség erre. A mennybéli jelenetnél valamivel több lendületet, a magasságoknak - bármily primitív - sejtetését szerettem volna. Az utolsó felvonása teljes, szép, művészi: megragadja az embert.

Hegedűs Liliom szerepében nem találta meg a helyét. Mozdulatain, hanghordozásán a csirkefogó könnyelműsége helyett a francia bohózatok csibész királyainak és egyéb csirkefogóinak könnyedsége érzett. Varsányi Irénről eddig csak azt tudtam, hogy a színpadon szeretetreméltó egyéniség. Juli szerepében elragadó volt. Valóban nem emelhetjük ki eléggé ennek a nagy színésznőnek finomságát, intelligenciáját, temperamentumát és kifejező erejét.