Magyar Könyvszemle 117. évf. 2001. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Az angol példa nyomán olyan intézetek, kaszinók létrehozására gondolt, ahol a társadalom különböző rétegei egymással találkozhatnak, művelhetik magukat a hazai és külföldi lapok, köny
vek [250olvasása által, vitatkozhatnak, véleményüket szabadon elmondhatják, s ezáltal kifejleszthetik a polgári társas élet formáit, amely fellazítja a társadalom feudális kötöttségeit.
Ezek a gondolatok és eszmék vezérelték, amikor barátjával, Károlyi Györggyel annak lakásán Pozsonyban az országgyűlés (182527) idején 1825 októberében kaszinót létesített az Erdődy-ház második emeletén, ...ahol több szobát berendezett...ellátta a szükséges bútorzattal, ...járatta az összes újságokat, hogy esténként ott meghívott különféle pártállású vendégeikkel találkozhassanak és elszórakozzanak, a napi eseményeket megtárgyalhassák.[1]
Ez volt hazánkban az első kaszinó, amelyet az országgyűlés befejezése után Pestre helyeztek át. 1827-ben Pesti Kaszinó, majd 1830-tól Nemzeti Kaszinó lett a neve. A Nemzeti Kaszinó példája láncreakciót váltott ki a kaszinók létrejöttében. 1833-ban az országban már 29 helyen alapítottak kaszinót és olvasóegyleteket. Elsődleges céljuk a közéleti tevékenység fellendítése, a tagok között a reformeszmék terjesztése volt. Ennek szolgálatára előfizették a korabeli sajtótermékeket, könyvtárat létesítettek. A kaszinók, társalgó- és olvasóegyletek közönségszervező tevékenysége a társadalom minden rétegére kiterjedt. Legfőbb közvetítők lettek a folyóiratok és az olvasóközönség között.
A reformeszmék, valamint a Széchenyi által kezdeményezett országos kaszinói mozgalom hatására a debreceni városi polgárság is szükségét érezte annak, hogy műveltségi szintjét emelje, szabadidejét kellemes környezetben és társaságban töltse el. Így vetődött fel a Nemzeti Kaszinó mintájára Debrecenben is egy kaszinó létrehozásának a gondolata. A város anyagi és szellemi érdekeit szolgáló, hasonló gondolkodású és a városban különböző vezető tisztségeket betöltő értelmiséget összekovácsoló egyletet létrehozni, amely a lakosság jelentős részét magával tudja ragadni a jobb és nemesebb célok eléréséért. Ez a munka és gondolat vezérelte a Debreceni Casino létrehozását, ahol a művelt polgárok megtalálhatták keresett olvasmányaikat könyveket, újságokat , s általuk bővíthették politikai, jogi, gazdasági, kereskedelmi, irodalmi ismereteiket. A szervezés aláírási íveken, tagrészvények jegyzésével történt. A megalakulás 1833. március 3-án volt, amikor 150 részvényes tag aláírásával kötelezte magát az évi 12 pengőforint tagdíj befizetésére.
[251Az 1840-es évekre a kaszinó vezetése a vidéki földbirtokosok kezébe került, amelyet a tagság egy része sérelmezett, ezért 1841. január 3-án új egyesületet hoztak létre Polgári Casino néven. Így a városban két kaszinó működött. A tagok közül többen mindkét kaszinót látogatták. A két kaszinó szorgalmazta az egyesülést átiratok, levelek tanúsítják , de ez csak 1848-ban valósult meg. Az egyesülés után Polgári Casino lett a neve, s megszűnéséig (1945) ezen elnevezés alatt folytatta tevékenységét.
Debrecen számára a kormány Pestről való áthelyezése (1849 januárjától) nagy erőfeszítést és megpróbáltatást jelentett. Debrecen lett a szabadság őrvárosa, s közel 150 napig biztosította a szabadságharc folytatásának erkölcsi, anyagi feltételeit. Sajnos, a kaszinó életéből éppen az 184849-es időkből alig található irat. Viszont ami fellelhető, az rendkívül értékes.
Ilyen értéket képvisel az a néhány Előfizetési Nyugtatvány, amelyből megtudhatjuk, hogy az 184849-es években a kaszinó mely újságokra fizetett elő. Az 1848. június 23-án keltezett megrendelésen található például azoknak az újságoknak a felsorolása, amelyeket 1848. július 1-jétől 1848. december végéig fizettek elő. Ezek a következők: Életképek, Ellenőr, Hazánk, Képes Újság, Kolozsvári Híradó, Magyar Gazda, Nemzeti Újság, Pesti Divatlap, Pesti Hírlap, Protestáns Egyház Lap, Reform, Religió és Nevelés, Vasárnapi Újság és Természet barát, valamint a Pester Zeitung. Ezekért összesen 84 forint és 26 krajcárt fizettek ki.[2] Egy másik megrendelés szintén az 1848-as év második félévére szól. Ebben a Dongó, a Pesti Hírlap, a Népbarát, Népelem, a Radical Lap valamint a Törvénykezési és törvényhozási lapot fizették elő 46 forint és 40 krajcárért.[3]
1849 első félévére a Nyugtatvány tanúsága szerint előfizettek a hivatalos Közlönyre (1848. július 8.1849. augusztus 11. között jelent meg), és a Honvéd című lapra (1848. december 28.1849. augusztus 14. között jelent meg). Ezekért összesen 13 forintot fizettek.[4] Az év második felére előfizettek a Honvéd, a Közlöny, a Márczius Tizenötödike (1848. március 19.1849. július 7. között jelent meg), a Nép Barátja (1848. június 4.1849. június 10. között jelent meg), a Pesti Divatlap (1844-től1848. július 5-ig jelent meg), a Pesti Hírlap (1841. január 2.1849. július 8. között jelent meg), a Respublica (1849. június 17.1849. július 9. között jelent meg) és a Pester Zeitung című újságokra. Ezekért összesen 82 forint 18 krajcárt fizettek.[5]
Még egy érdekes előfizetési nyugta található, amely szerint Telegdi Károly könyvkereskedőnél fizetett elő az Alföldi Hírlapra az 1849. év első félévére (1848. július 2.1849 augusztusában jelent meg) két példányban a kaszinó részére Szikszay Ferenc, a kaszinó tagja.[6]
Goda Éva
[1] Gróf Széchenyi István: Naplói. /szerk. és bev.: Viszota Gyula. 2. köt. Gróf Széchenyi István élete (18201825). Bp.: MTA, 1926. CXXIVCXXV,[124125.]
[2] Hajdú-Bihar Megyei Levéltár: X.2.4
[3] Uo.: X.2.4
[4] Uo.: X.2.4
[5] Uo.: X.2.4
[6] Uo.: X.2.4