Magyar Könyvszemle   114. évf. 1998. 4.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

Révai Miklós Magyar Tudós Társaság-tervezetének egykorú magyar nyelvű szövege. Révai Miklós (1750–1807) tudós társaság-terveivel sokan és sokat foglalkoztak.[1] Egy 1784-ből fennmaradt, II. Józsefnek benyújtott tervezet (Propositio),[2] a nyomtatott címlapon magát másodiknak nevező Planum és az ahhoz kolligált tagnévsor (Candidati),[3] továbbá levelek és kortárs vélemények szolgáltak forrásként a kutatáshoz. Ezek mellett számításba vették a korszak más hazai tudományos és nyelvművelői kezdeményezéseit, azt is, hogy Révai adta ki Bessenyei György 1781-ben írt Egy magyar társaság iránti jámbor szándék című művét.[4] „A felállítandó magyar tudós társaságnak útja, módja” című szövegről a szakirodalom eddig nem tett említést, arra az aradi Megyei Könyvtárban bukkantunk rá.[5]

A kézirat nem árul el semmit eredetéről. Ívrét füzet, kötés nélkül. Másolat, s nem Révai Miklós kézírása. A szöveg végén álló coll. feljegyzés arra utal, hogy a kéziratot az eredetivel összeolvasták (esetleg a szerző átnézte). Aradra Orczy Józsefnek, Orczy Lőrinc fiának a könyveivel kerülhetett a Közművelődési Palota Könyvtárába, onnan pedig mai őrzési helyére, a Megyei Könyvtárba. Orczy József báró neve a Planumban felvázolt társaság leendő elnökeként került szóba.[6]

Közölt szövegünk világosan tagolt, jól áttekinthető, talán az országgyűlés bizottságának tárgyalásaihoz készült változat. ezt a feltevésünket támogatja az iratszerű forma, erre utal az első bekezdés. tulajdonképpen a planum szövege áll előttünk magyarul, hol rövidebb, hol bővebb változatban, más elrendezésben, logikus, tárgyalásra alkalmasabb felépítéssel.[7] Hiányoznak belőle [398 pl. a társaság osztályairól szóló sorok. az anyagiak tervezésénél üresen maradt helyek akadnak. a tárgyalások során természetesen változhatott is a tervezet. a korszakkal foglalkozó szakemberek bizonyára érdeklődéssel fogadják ezen új, magyar nyelvű változatot, s annak a planumtól való eltéréseit értékelve időben is elhelyezik azt.[8]

A tervezet szövege:

A fel állítandó
Magyar Tudos Tarsaságnak Utja modja

Az Hazai Nyelvnek Kedvellöi, már annyira mentek javasolt Irásaikkal, Hogy a Nemes Hazának nem tsak nagyobb, és kissebb Tagjaiba gerjesztettek, nyilván ki teczö kivánságot, és akaratot a Magyar Nyelvnek virágzó állapotra való hozása eránt hanem még a Felséges Udvarnál is tett Szerentsés Lépések által, már a Felséges Kantzelláriát, s’ a’ Felséges Helytartó Tanatsot is meg inditották annak jova-tragyázására[!], s’ lehetö elö mozditására. Erre nézve mind a Kivánoknak, mind az Akaroknak számokat együtt vévén a marad hátra: hogy egy olyan telyessebb Raizolat adassék elö, a melybe kiki által láthassa, mi az a mit eggyezö szivvel kivánunk, és akarunk.

A’ bizonyos, hogy a Magyar nyelvet szándékozván tökélletességre-vinni, egy ehez értö Magyar Társaságot akarunk mindnyájan. A melyet, hogy egy formán akarjunk, Szükség ezen emlitett Tarsaságnak 1ször is Tzéllját, és Foglalatosságát 2szor Tagjait, ezeknek Rendjét, Számát, választások modját. 3or Az egész Tarsaság Fel állása modját (subsistentia) közellebröl meg határozni.

A TARSASÁGNAK TZÉLJA, ÉS FOGLALATOSSÁGA

1ször Ezen Társaságnak Feö Kiváltképpen való Tzélja a Hazai Nyelvnek Gyarapitása, masodos Tzélja pedig a [f. 1v] Magyar Tudományosságnak meg könnyittése, és ki terjesztése. A mely kettös Tzél, két nevezetes Jot foglal egyszersmind magába, az egész Hazára nézve. Ugyanis ez 1ör Nemzetünknek méltóságát öregbiti, minthogy a Hazai Nyelvet virágzobb Allapotra hozza, és az által az Idegeneknek azt a tsúfos gunyolódását már valahára meg szünteti, a mely szerént azzal terheltek, hogy Nyelvünknek meg tanulására vagy leg alább meg értésére, leg kissebb Ut mutató Könyveink sintsenek 2or Hazánknak Boldogulását elö mozditja azzal, hogy a Tudományokat közönségessebbekké kivánnya tenni. Minden bizonnyal ha Nemzetünk a Tudományoknak gyönyörködtetö izét született Nyelven fogja kostolni, és az azokbúl önként folyo sok féle Hasznokat nyilvánságossabban által látni; maid annyival is nagyobb Buzgosággal, nagyobb számmal és nagyobb elö menetellel fog azokhoz ragaszkodni.

Ezen kettös Tzél továbbá önként meg mutattya azt is, miben álljanak ezen Társaságnak nevezetessebb foglalatosságai.

Ehez képest leg elsöben is szükséges, hogy köz erövel, egy Nyelv Tanitó Könyv (Grammatica) dolgoztasson ki, és azután egy tökélletes Szó-Tár (Dictionárium) szedessen öszve, a Nyelvnek több üdök alatt el talált, és meg határazott Törvénnyei, és vezetése szerént. Ugyan ezen emlétett Ut mutatás szerént fognak [399 mind a Tanuloknak számokra [f. 2] iratott, és azután iratando jó Könyvek, mind pedig azok, a mellyek az egész közönséget akármi módon nézik el készittettni. Lehetnek ezek nagyobb, és aprobb munkák lehetnek Holnaponként járó Darabotskák is.

E’ felett még abban is fog ez a Társaság foglalatoskodni, hogy meg feitésre való Kérdéseket, és egyébb jelessebb Munkákat is tegyen ki Esztendöként, bizonyos Jutalom Igérettel, a ki dolgozásra, a már ki adatott Könyveket meg itéllye, és ki hirdesse: Azokat a melyek még ki nem adattattak, Kivált ha a Társaságnák Tagjaitúl való tsendes vérrel meg rázogassa, most elsöbe, talán tsak a Jó Magyarságra nézve, meg is jobbitsa ki nyomassa, s’ a lehetö leg oltsobb áran el adassa.

Ezen Tarsaságnak Gondviselése, és Igazgatása alatt lehet a Magyar Játék-nézö Ház is némüképen: a mely a többek közt egyik leg foganatossabb eszköze volna a Hazai nyelv Gyarapittásának és különössen annak azokkal való meg kedveltetésének, a kikkel a Nevelés, és idegen szokás, a Hazai Nyelvet már régtül fogva, mint egy meg utáltotta, Nemzetünknek nem kitsin meg kortsulására.

A TARSASÁGNAK TAGJAI

2or A Tarsaságnak munkas Tagjaira nézve azt, az elö mozditok oly meg határozással vagynak, hogy a Tagok közt bizonyos Rend, és meg állitott Szám légyen, a Fizetésnek, és Jutalomnak [f. 2v] jobb moddal lehetö el Intézésére, szint ollyan Rend Tartás a Választásnak, és a Tagoknak még kivántató minémüségeikre nézve

A TAGOKNAK RENDJEK, ÉS SZÁMOK

A Társaságnak Tagjai három Rendbéliek lésznek, és igy fognak meg nevesztettni, 1° A Tisztes Tagok (Membra honoraria), 2or A Rendes Tagok (ordinaria) 3or Számfelett való Tagok (supernumeraria). Ide Járúlhatnak még a Társaságnak nevendékjei.

A TISZTES TAGOK

1° A Társaságnak Tisztes Tagjai fognak lenni az Ország Nagyjai, a kik közül egynehányan, máris öszve munkálodnak, azután az Egyházi Renden lévö Jelessebb Ferfiak, fö Nemessek, és egyebek, a kiket a születés és az érdem oly állapotban helyheztetett, hogy a Társaságban való fárodságokért Jutalmat nem várnának: hanem egyedül a Haza Szeretete, és a Tudományokba való gyönyörködés lenne minden Ösztön, és elegendö meg Jutalmazások, azon kivül hogy ezeket a Tarsaság különös Tiszteletbe tartaná, mint hogy eö általok kivánna magát a Hazába tekéntetbe meg tartani.

A TÁRSASÁGNAK ELÖL JÁROI

Ugyan ezen Nagyságos Tagok közül választya a Társaság Elöl-Jároit is, a kiknek Igazgatásoktúl függene ugy mint a Feö-Igazgatot (Director) és ennek két Másod Igazgatoit (Duo Prodirectores) ezen Nagyságos Tagoknak [f. 3] száma meg határozatlan lehetne.

A RENDES TAGOK

2or A Tarsaság Rendes Tagjainak neveztettnek az alatsonnyabb sorsu Hazafiak, a kik szejjel az Országba külömb külömbféle Hivatalokat viselnek, a melyekbül élnek, és a melyek mellet még is a Magyar Nyelvnek gyarapittására ki adott jelessebb Irásoikkal magokat már nevezetessekké tették, s’ egyszersmind érdemeseknek találtattak, [400 hogy a Társaságtúl minden Esztendöbe különös Jutalmat vegyenek, mennél fogva már, annyival is inkább le kötelesztettnek arra, hogy a Társaságnak köz dolgait meg egyesztetett erövel elö segittsék.

Ezeket a másod Renden lévö Tagokat kivánnya a Társaság mindjárt kezdetével huszonnégyre meg határozni, vaiha pedig üdövel kiváltha a Jutalom osztásra szánt Jóltévök Esztendöként való adakozások gyarapodik, többre is leg alább még fél annyira nevelhetné számokat, hogy a ként a Magyar Tudományosságban több Hazafiaknak adódnék ösztön, és alkalmatosság az érdemlésre.

A TARSASÁG HELYBEN VALÓ TISZTEI

Ezen rendes Tagok közül választattnak a Társaságnak szüntelen helyben együtt lakó, eggyütt dolgozó állando Tisztei, s’ mint egy az egész Társaságnak oly együvé válagatott szine, hogy azoknak kezek közt minden nevezetessebb Tudományok a kivánt viragzásra fel emeltettessenek.

[f. 3v] Az eö számokat a Tudományoknak meszebb terjedt külömbségekhez képest, leg alább is tizenkettöre szükség ki terjeszteni, akik közül négyen meg külömbösztetett Tisztséget viselyenek, a Társaságnak köz munkái mellett a többi nyolcza pedig ezeknek Segéd Társai legyenek. Már a Társaságnak állandósága kivánsága, hogy ezen helyben dolgozó Tiszteknek, és Tagoknak bizonyos Esztendei fizetések légyen, azon Jutalom felül, a mely a nagy szivü adakozásbúl minden Rendes Tagoknak osztatik.

KÖZÖNSÉGES FOGLALATOSSÁGA A HELYBEN LAKÓ TAGOKNAK

Ezen Helyben lako Tagoknak atalyában, és egyenessen Hivatalbéli foglalatosságai azon kivül hogy kiki ott is el jár a maga kényéhez s’ elmebéli tehetségéhez képest választott különös munkájába e követezendök fognak lenni.

Ök folytattyák a’ többi Társakkal valo levelezést, Gondját viselik, a Társaság Könyv Házának, Nyomo Mühelyének, Könyv Áros Boltyának, Sürgetik, és igazgattyák a ki botsátandó Könyveknek, és különössen a holnaponként járó külömb külömb Irásoknak mind tsinos, és hibák nélkül való ki nyomásokat, mind pedig azoknak Ország szerte való leg alkalmatossabb el terjesztéseket számban veszik a Jövedelmet ki osztyák, a Jutalmakat, és Fizetéseket, s’min[f. 4]denekrül számot is adnak a Társaságnak, a mely számadás ki is botsátodik nyomtatásba abban a Kalendariumban, a mellyel a Társaság Pártfogoinak, és Tagjainak Esztendöként fog kedveskedni, hozzá nyomtatván a Társaság személyein kivül a Társaságnak egész esztendönek által volt Történeteit, végzéseit, és egyébb futolag való gyönyörködtetö darabjait.

Ugyan ezen Tagok mellett, légyen a Könyv-Itélö-Hatalom-is (Censura) leg alább a Magyar Könyvekre nézve, a melyért az egész Társaság különössen is esedezik.

A TISZT-VISELÖ TAGOKNAK KÜLÖNÖS KÖTELESSÉGEIK

Ezen együtt lakó tizenkét Rendes Tagok közt leg elsö a Társaságnak Titoknakja (Secretarius) e folytattya a Levelezéseket, tartja a Tanátskozásokat, vezeti a Jegyzö Könyv-Irását (ducit Protocollum). E teszi fel a meg visgáltatott Könyvekre az imprimatur engedelmet, e vigyáz az helyben való Rendtartásra, a Társaságnak Elöljároi után. Ettül függenek az Iró Deákok.

Második A Könyv-Ház Gondviselöje (Custos Bibliothecae) e visel gondott a Társaság Könyv Házára, rendbe rakattya, és Laistromba irattya, a meg szerzett könyveket, ki adja, azokat az olvasni kivánó Személlyeknek, és annak idejébe be is veszi.

Harmadik a Nyomtató Mühely Látó Tiszt (Inspector Typographiae) ez adja által a ki nyomtatando munkákat, vigyáz a nyomtató Jobbitásokra, kormányozza a Jobbitó Deákokat (Correctores Typi).

[f. 4v] Negyedik a Játék-Ház látó Tisztje (Inspector Theatri) ennek az a Kötelessége fog lenni, hogy a Magyar Játszó Paitásságnak Magyar Nyelven, elegendö, és alkalmatos [401 darabokat készittessen. Nevezetessen Pesten illyen kezdete lehetne, ennek az ohaitott Magyar Játzó Paitásságnak. Minthogy itt a mostani egész Játzó-Társaság ollyan négy kissebb Paitásságbúl áll, hogy ezek közül mind egyike, mint egy nyolcz személlekbül álván egy héten tsak egyszer jádszik, tehát kivánni kell, hogy a közönséges Játék nézö Hely-Igazgatója, az Esztendönek végével, a negyedik Paitásságot botsássa el, és elöre tett Hir-adással, válogasson ugyan annyi Személybül álló Magyar Paitásságot, a mely minden héten az el botsátott Paitásságnak Játék részét, helyre üsse, a Társaság Játék látó Tisztjének igazgatása alatt.

A többi Hat Seged Társak kézre fognak lenni, ketten ketten ezen hivatalbéli foglalatosságaiban a most emlétett Hat Tiszt-viselö Tagoknak nevezetessen az a kettö a kik a Titok[n]oknak segitségére lennének, All Titoknokoknak (Pro Secretarii) fognak hivatattni, és a’ többieket a Tiszti Rendben meg elözik.

SZÁM FELETT VALÓ TAGOK

3or A Társaság szám felett való Tagjainak (membra supernumeraria) mondatnak azok a szép igyekezetü Hazafiak, akik a Magyar Nyelven való iragatásba ugy kezdettek a’ Hazába [f. 5] jeleskedni, hogy nevezetes Istápokat reménlhet belölök a Társaság, ezekbül választattnak, a Társaságnak emlitett felsöbb Két Rendbéli Tagjai, és az ollyanok ugyan, a kiket a születés ugy meg áldott, hogy segedelem nélkül nem szükölködnek: Tisztes Tagokká; az ollyanok pedig, a kik szükebb vagyonnal birnak, Rend szerént való Tagokká. Ezek is meg határozatlan számmal lehetnek.

A NEVENDÉKEK

4er A Fiatalabb Irok, a kik a Társaságnak oltalma, és utt mutatása alatt kivánnak addig is nevelkedni, mig tehetségeknek nevezetessebb jeleit adhatnák a végre, hogy ezen utobb meg nevezett szám felett való Tagok közé fel vevödhessenek, a Társaság nevendékeinek Alumni Societatis fognak hivatattni, ezeknek sem határosztatik meg számok, a kik közülök még Hivatal nélkül volnának, addig is még valamire kaphatnának, belölök választhatna a Társaság valami fizetéssel a Titoknak mellé kivántató Iró-Deákokat, és a Nyomtato-Mühelynek látó Tisztétöl függö Nyomtatás Jobbitókat.

A TAGOK VÁLASZTÁSÁNAK MODJA

A Tagoknak választásához a Társaságnak Elöljároin, és Tisztein kivül minden Tisztes, és Rend szerént való Tagoknak szóllása légyen, mivel hogy minden Tagnak Jussa van ahoz, hogy a választando Tag betsületére légyen a Társaságnak, a mely Tzéllyának bizonyossabb el erésére ezekre [f. 5v] fog a Társaság figyelmezni.

1ször is hogy Jozan-életü Jámbor szorgalmatos Emberek választassanak, és igy a dologtalan motskolodo, Tzivakodásokra fakadható, kérkedékenyek, a kik a Társaságnak Tárgya üzésében kedvetlen akadályokat vethetnének, idövel, el mellöztessenek. Ehez képest noha lehetetlenség, hogy mindenek egy modon vélekedjenek, még is mind az által meg nem fogja a Társaság tellyességgel szenvedni, hogy az ellenkezö vélekedések felett, való vélekedésekben akár irva, akár szoval egymást meg vetö, s’ alá való Gyalázkodásokkal illessék.

2or Arra is vigyáz a Társaság, hogy a választandó Tagok föképpen ugyan a tiszta, és igaz magyarságot velössen, és gyökeressen tudják, de a mellett egyébb Tudományokban is különössen járatosak legyenek. Es a mi a Magyarságot illeti, mivel az Országnak kölömbözö részeihez képest, sokképpen külömbözik a beszédnek modja is, tehát a Tagok az Országnak minden nevezetessebb Részeibül választassanak, hogy ezeknek egyben vetések által a nyelv, annyival tökélletessebb virágzásra juthasson.

Magyar Országnak nevezetessebb részeit ugy lehet venni, a mint négy Kerületekre fel vagyon osztva t. i.: A Tiszán-túl valót, a Tisza mellyékit, a Duna mellyékit, és a Dunán túl valót, Erdély tsak két illyen Részt adhat t. i.: a Magyarságot, és a Székelységet. [402

[f. 6] 3or Már a Tudományokra nézve mivel minden Ember ha annál tudossabb is tsak egy, vagy két Tudományba lehet egy formán erös: maid arra is kell vigyázni, hogy egy Tudomány se légyen ollyan, a melyben illendö erejü ember kettö vagy három is ne találtassék, a Társaság Tagjai között.

Ez a Rendelés a Társaságnak méltoságára szolgál ugyan, de a Nyelvnek pallérozása, bövitése, a Tudományok külömbözö Nemeire való alkalmasztatása is, ugyanezt kivánnya. Ugyan is ezt a Tzélt, tsak ugy lehet elérni, ha a Nemzetnek minden Tudományokra szolgáló különös Mester-Szó-Tárja (Terminologia) fog keszittetni, e pedig tsak ugy keszétethetik, ha a Tagok ugy szedetettnek együvé, hogy azok közt böltselkedö (Metaphisicus) Természet Tanitó (Phisicus) Tudákos (Mathematicus) Testeket esmérö (Naturalis Historicus) Orvos (Medicus) Törvény Tudó, Országlást értö (Statista) Polgári Igazgatást tudó (Politicus) s a t. légyen, mert tsak az ollyan ember tudhat valami Mester Szót (Terminust) Magyarra igazán által fordittani, aki tudja azt is, hogy ez, avagy amaz nevezetet mitsoda értelembe vesznek ez, vagy amaz Tudományba.

4er Különössen az Szép Tudományokba foglalatoskodok közül ollyan Tagokat is választ a Társaság, a kik Jó, és finom izléssel is birjanak, mivel ez is egy a nevezetessebb Tzélok közül, hogy a Társaság az Szép Tudományokat igaz jo izbe közöllye a Nemzettel.

[f. 6v] 5er Meg fogja a Társaság választando Tagjaitúl azt is kivánni, hogy a Magyar Nyelven kivül, más egyébb nyelveket is értsenek, hogy igy a Magyar Nyelvnek jó lábra állittásába dolgozván, azt a Napkeleti Nyelvek tudásával is segélhessék, mint hogy a Magyar Nyelv is valosággal ha szinte nem Napkeleti volna is, leg alább azokkal a szók öszve rakásába, a dolog ki mondásába, és a Köz szollás formáiba, igen sokakba meg eggyez. De mivel a külömbözö dolgoknak természetek, ha egy mással egyben vettetnek jobban ki tetszik, tehát szükséges az Europai nevezetessebb Nyelveket is érteni, ugy mint a Franczot, Németet, Anglust, Olaszt, az szelidebb Tudományokra pedig, és az azokba meg kivántató jobb izre nézve a Deák, és Görög Nyelveket is tartoznak tudni, mert meg kell azt vallani, hogy minden valonak, és szépnek tsak ugyan ez ez [!] még most is az elsö, és leg tisztább kut fejeii.

Különössen pedig a Társaságba fel vétetni kivánkozot ki botsátott jelessebb munkái fogják föképpen ajánlani, a mellyekben az emlétett minémüségek ha nem is mind öszveséggel, leg alább nagyobbára, és különössen a maga nemébe valami tisztább Tökélletesség fel találtassanak.

6or A Tagoknak választásába félre tégyen a Társaság minden Vallásbéli külömbséget, hogy az efféle személy válagatás miatt, a nyelv, és a haza ne szenvedne.

[f. 7]

A TÁRSASÁGNAK FEL ÁLLÁSA MODJA (SUBSISTENTIA)

3or A Társaságnak fel állása modja sok ehez kivántató rész szerént eszközlö, rész szerént eröséttö szerekben helyhesztetik a minémüek 1o A Törvényes oltalom, és a Pártfogás 2or A Bizonyos Jövedelem 3or A hely és alkalmatosság 4er A Gyülések, és Tanakodások ideje és modja 5er A Társasághoz tartozó All Tisztek, és Tselédek 6or A Könyv Nyomtató, és árúló Házak 7er A Fizetés, és a Jutalom ki osztásnak modja, és egyébb alább ki nevezendö költségek.

AZ OLTALOM, ÉS PÁRTFOGÁS

Hogy pedig a Társaságh fel tett Tárgyának üzésében szembe tünöbb, hasznossabb bátrabb, és szerentséssebb lépéseket tehessen: föképpen szüksége vagyon mind a felséges Udvarnak Kegyes Oltalmára mind pedig a Haza Nagyjainak Pártfogására. [403

1° AZ OLTALMAZO FEJEDELEM

Az elsöre nézve ugy esedezik a Társaság, hogy oltalmazo Fejedelme (Princeps Protector) mindenkor a Királyi Herczegek közül légyen a kinek szárnyai alatt gyarapodhassék, és minden eggyes embernek motskolodó, és meg támadni kivánó törekedéseitül ment lehessen, illyen oltalmazó Fejedelemnek bátorkodott a Társaság már is Felséges Sándor Leopold Feö Herczeget alázatossan meg-kérni, a ki is hogy mind Nemzetünkhöz, mind Nyelvünkhöz való különös hailandoságát világossan [f. 7v] meg bizonyitsa, azonnal mihelyt a Magyar Társaság iránt be nyuitott esedezésünket vette, azt Felséges Attya eleibe terjesztette, Ötet annak Jova hagyására fel inditotta, s általa az Felséges Magyar Kantzélláriát, s a Királyi-Helytartó-Tanátsot tökélletességre lehetöképpen való vitelében munkálkodni szerentséssen meg nyerte.

A PÁRTFOGOK, ÉS JOL TÉVÖK

A Hazának Nagygyai közül is sokakat meg nyert már a Társaság, a kik nem tsak közben szollásokkal, de még adakozásokkal is készek ezen Társaságnak mind fel állittására, mind meg erösödésére. Ehez képest mind ezeket, mind a Jövendöket Pártfogoinak, és Jóltévöinek fogja tiszteletének jeléül a Társaság nevezni (Patroni Societatis).

2SZOR A JÖVEDELEM

AZ OSKOLáK JÖVEDELMÉBÜL

Illyen nagy dolgot, a minémü ezen Társaság Költség nélkül, s következésképpen az arra meg kivántató bizonyos Jövedelmek nélkül, még tsak el sem lehet kezdeni, tehát leg elöször is a máris nyuitott kegyes Igéreten fundálván bizodalmunkat azon esedezünk alázatossan, hogy a Társaság Tiszteinek, és all-Tiszteinek Esztendönként járó Bizonyos és állandó Fizetéseket, s a Társaság fel allásához meg kivántató Köz Költségeket, az Oskolák Jövedelmébül (ex fundo Studiorum) nagyobbára meg nyerjük.

ADAKOZÁSOKBÚL

A más mellesleg valo költségekre pedig, és különössen a Jutalmakra meg kivántato Jövedelmeket az Ország [f. 8] Naggyaitúl várja tellyes bizodalommal a Társaság, s reményli egyszersmind hogy azokon kivül a kik már is szép ajánlásokat tettek, még többek is fognak adakozni, s ebbül végre allandó Mag pénzt öszve verni.

A KÖNYV NYOMTATÓ MIHELYBÜL ÉS KÖNYV ARUS BOLTBÚL

Öregbitteni fogja ezt a Jutalom ki osztásokra való Jövedelmet a Társaságnak tulaidon Könyv nyomtato Mühelye, és Könyv Áros Boltja, a melyekben a maga Könyveit is ugyan, de egyébb munkákat is ki nyomtathasson, és el adatthasson.

3OR A KÖNYV NYOMO MÜHELY ÉS KÖNYV ÁROS BOLT

Azért ohait pedig a Társaság a magányos, és tulaidon Könyvnyomo-Mühelyre szert tenni, hogy a könyvel kereskedöknek nagy nyereségét szomjuzó fösvénségek miatt a Magyar Tudományosság (Litteratura Hungarica) többe ne szenvedne mint eddig ugyan is ezek az Emberek szokások szerént ugy fel verték mind a Nyomás, mind a Darabok Árát, hogy a Hazafiak egészlen el idegenettek föképpen a Magyar Könyveknek meg szerzésektül, az Irok is pedig fáradságoknak maid minden Jutalmátúl meg fosztattak, a mely Iroknak igy kivánna a Társaság kedvezni, kivált ha Társak volnának, hogy azoknak nyomtatást érdemlö munkáikat ki botsátaná, és el is [404 arultatná, azzal a kötéssel mind azonáltal, hogy a bé vett pénzbül, a réá tett költséget lehuzván [f. 8v] a tiszta nyereségbül egy harmadrészt is meg tarthasson magának a Jövedelemnek öregbitésére, és két harmadrészt az Ironak engedjen.

4SZER A HELY,ÉS ALKALMATOSSÁG

A Helynek a hol a’ Társaság fö lakása, és mint egy Széke lenne, ott kell lenni; a hol annak Tárgya-Üzésére a mindenképpen kedvezö környülállások meg találtatnak t. i. az Ország szine, Tudósok, Kereskedö Piatz, és az oda való könyü-utazás, illyen pedig mindenek felett Pest Várossa. Itt már alkalmatosságot vagy is szállást ollyat kiván a Társaság addig is Bérbe fogadni, mig üdövel tulajdon Epülete lehetne a melyben leg alább is a Társaságnak Titoknoka a két All-Titoknokkal együtt meg telepedhetne, noha jobb volna, ha a Társaságnak a többi Tiszt viselö és Seged-Társai is mindjárt mind eggyütt lehetnének. Addig is azomban mig ennyire mehetne a Társaság tehettsége azoknak a kiknek Szállás nem mutattathatik, az együtt dolgozás terhe azt kivánván, szükség hogy Szállás pénzek járjon.

Különössen pedig a közönséges Szállást ugy lehetne intézni, hogy abban a Társaságnak nyomo Mühelye, és Könyv Áros Boltja, és Könyv Tárja is meg férhetne.

A Könyv-Tárt igyekeznek a Társaság kiváltképpen Magyar Ré[f. 9]giségekkel meg rakni, és erre minden Esztendöbe bizonyos Summátskát fel tenni el ne mulatná.

Lehetne e felet az Epületben egy különös szoba a Tanátskozásra, és Gyülés tartásra, és némely kissebb alkalmatosságok is a külön dolgozásra, mások pedig a Jövevény Társaknak bé fogadásokra.

5ÖR A GYÜLÉSEK ÉS TANAKODÁSOK IDEJE, TÁRGYA, ÉS MODJA

Ez a Társaság minden Esztendöbe négyszer kivánna közönséges Gyüléseit tartani, mindenkor a Pesti négy Országos Vásároknak alkalmatosságával mint hogy illyenkor még a távollabb való Tagok is türhetöebb költséggel jelenhetnének meg. Hogy ha pedig annyiszor egybe gyülni nem lehetne, mindazonáltal, a közönséges egyszeri nagy Gyülés tsak ugyan el kerülhetetlen, a mely Sz. János feö-vételekor leg jobb moddal meg eshetik, mert ekkor az Oskolák is meg szünnek már, s következésképpen az ollyan Tagok is meg jelenhetnek, a kik talán Tanitoi Hivatalt viselvén, egyébkor reá nem érhetnének.

A GYÜLÉSEK TÁRGYA

Az illyen Gyülésekbe tetetnek fel a Jutalom Irások, meg itéltetnek a már el készült munkak, fel vévödnek, vagy fellebb emeltetnek a Társaság Tagjai, az üressen marado Tisztségek ki potoltatnak, s a Társa[f. 9v]ság Elöl-Jároi választattnak. Nevezetessen Sz. János feje-vételekori vásárkor lehetne leg jobb ideje, az Esztendöbéli Jutalom ki osztásának-is akkor tartoznék minden Társ-is egy uttal irva bé-adni, hogy miben akarna a jövö Esztendön által kiváltképpen foglalatoskodni, a mely is mihelyt egyszer meg határozodna azonnal a több Társ[n]ak is hirül kellene adni, hogy a Dolgozonak segitségül legyenek inkább mint sem különössen dolgozzanak.

A TANAKODÁSOK MODJA

A Társak közül az elöl Járokon és Tiszteken kivül, tsak a tisztes és Rendes Tagok birnának választó, és meg itélö hatalommal, a szám felett való Tagok azomban jelen lehetnének Betsület kedvéért, de mindenkor az elöl Jároknak engedelmével. Minden dolgok pedig a Szavaknak többségeken állapitassanak meg, azoknak a kik jelen nem lehetnének, a fen forgandó dolgokat elöre meg kellene irni, hogy szavokat a Gyülésnek idejére bizonyossan meg küldhetnék, kivált a választás dolgában. [405

Nem kevés elö menetelére szolgálna az is a Társaságnak, ha az olyan Rend szerént való érdemes Tagoknak, a kik a köz Jónak elö mozdittására, a közönséges Gyülés Idejéig meszebbrül kéntelenittetnek meg jelenni, uti költséggek tsak valamely Részbül is meg térittetnek, illö lévén hogy a kik a Társaságot segitik, a Társaságtúl vissza segittessenek.

[f. 10] Kissebb dolgokrúl való Tanakodásokat tartoznak a Társaságnak Tisztei az helyben találtató Tisztes, és Rendes Tagok leg alább is egyszer minden héten nevezetessen Tsötörtökön tartani, a mely Tanakodásokban az Elöl Járok is mindenkor jelen lehetnek tetzések szerént. Ezeknek jelen nem létekben pedig az Elöl ülö Személy mindenkor a Társaság Titoknoka. Ugyan ezen Titoknok köteles a Gyülésekben tétetett végzéseket és a Tanakodásokban meg fordult dolgokat a Társaság Jegyzö Könyvébe (Prothocollum) bé irni, a mely ekképpen a Társaságnak Történeteit foglallya magában.

6OR A TARSASÁGHOZ TARTOZÓ ALL TISZTEK, ÉS TSELÉDEK

A Társaság dolgainak rendessebb, és tökélletessebb folytatása kivánnya, hogy egynéhány All Tisztek, és Tselédek is választassanak, a millyenek volnának

A SZÁM ADÓ GAZDA

1er A Szám adó Gazda (Oeconomus Societatis) a ki a Társaságnak minden Jövedelmire költségeire, és az egész Házi Gazdaságra, ugymint a Tselédekre, a Házi butoroknak meg szerzésekre tisztán, és Jó Karban való tartásokra szoros Szám adás alatt vigyázna.

IRÓ DEÁKOK, ÉS NYOMTATÁS JOBBITOK

2or Az Iró Deákok, és Nyomtatás Jobbitok a kikrül már fellyebb [f. 10v] is emlékesztünk. Ezekbül mindenikkel most eleinte tsak kettöt kettöt kiván a Társaság (Duo Scribae, et duo Correctores Typi).

KÖNYV NYOMO

3or Könyv Nyomo (Typographus) a ki a Köz-Nyomo Mühelyhez tartozó Eszközökre Legényekre bé szerzett papirosokra, el készült nyomtatásokra vigyázzon, szoross szám adás alatt, és a ki állandó fizetésen kivül alku szerént valo részt is vehetne, az el adott könyveknek Esztendöként meg gyült tiszta nyereségébül, leg alább ez alatt a szin alatt, hogy a nyomtatás Mesterségére Magyar Iffiakat tanitson.

RÉZ METZÖ

4er Rézre-Metzö (Incisor), mivel a Társaság a Könyveknek tsinos nyomtatásokat, külömb külömb féle ékes mettzésekkel is akarja kellemetessekké tenni, tehát egy mesterséget jól értö Réz Metzöt is kiván a maga részére tartani, a kit ugyan minden Darabjáért kész pénzel ki fog fizetni: de azon kivül esztendönként járó állandó fizetést is kiván neki rendelni egyedül azért, hogy Magyar Iffiakat tanitson, azon nálunk még nem igen gyakorlott Mesterségre.

TSELÉDEK

5er Két inas egyike a Titoknok Tisztségében fog szolgálni, a másika pedig a Könyv Tárban.

SZOLGÁK

6or Két házi Szolga, kik a Hazi tisztogatásra Fütésre, és egyebekre fognak kötelesztetni. [406

[f. 11]

7SZER A FIZETÉS, ÉS JUTALOM OSZTÁSNAK MODJA, ÉS EGYÉBB KÖLTSÉGEK

Már a mi a fizetés, és Jutalom Osztásnak modját s a több Költségeket illeti, ezekrül a Társaság igy vélekedik: hogy a Társaságnak helyben lako Tisztei, mivel a Társaság dolgaival, ugy el foglaltatnak, hogy a mellett egyébb Hivatalt éppen nem viselhetnek, mint a többi Rendes Tagok a Társaságtúl oly tekintetbe vevögyenek, hogy a többi Tagoknál gyamoltalanabb Sorsba ne tétessenek. Ez okáért nem tsak tisztességes élelmekre, de egyszersmind ösztönzésekre is illendö fizetést rendelni szükséges, ugyan is a Tudományok szülléséhez meg elégedett sziv, és ebbül szármozó Jó Kedv kivántatik: külömben a szükebb Fizetés, gyamoltalana tévén a Társoságot, az dologtalaná, és nevetségessé lehetne egyszersmind, Es ha valami bizonyossan, a Jó fizetésnek el mulatása lenne, az a mi a helybe lakó Tagokat arra inditaná, hogy azok a Társaságnak nagy hátra maradásával (a mely a szüken fizetett Tagoknak kéntelen gyakor változásokbul szükséges képpen fogna következni) kénszerittetnének mind munkájokat félbe hagyni, mind ollyan hivatalt keresni, a melyben felénnyi fáradsággal bátor kissebb Jövedelemmel de néha talán nagyobbal is tisztességessen ki jöhetnének. A melybül a lenne, hogy a gyakori félbe hagyás miatt [f. 11v] hat Esztendeig sem lehet azt várni, a mi két Esztendö alatt meg készültt volna. Azért még tsak a következendö Fizetés modja sem lenne szer felett való, a helyben lako Tisztekre nézve.

A Titoknoknak       Rfl

Az elsö másod Titoknoknak      

A második másod Titoknoknak      

A Könyv Tár Gondviselöének      

A nyomó mühelyhez latonak      

A Jaték házhoz latonak      

A többi hat seged Társaknak

   Külön külön      

         tehát öszvességgel      

Eszerént a Társaságnak helyben lévö Tisztviselö Tagjainak

   állandó Fizetések esztendönként tészen minöszve      

Ezek a Tizenkét Tiszt viselö Tagok, a Társaságnak

   több Rendes Tagjaival egyenlö Részt vennének

   az Esztendöként járó Jutalombúl is, tehát ha tsak

   150 Forint esne is kinek kinek már azt 36 személyre

   vévén tenne öszvességel      

Atallyában e volna ennek a Jutalom osztásnak modja: hogy a mi a Társaságnak Esztendön által való szükséges költségei után, a fellyebb emlitett kut fejekbül tiszta nyereségül meg maradna: az ezek közt az 36 személybül álló Tagok közt eggyenlöen föl osztatna.

Különös Jutalom volna az, a mellyet a Társaság valami hasznos Kérdésnek meg feitésére esztendönként fel tenne, vagy pedig akár mely [f. 12] nagyobb munkáknak ki dolgozásara ki rendelne. A kissebbre kevessebbet tenne fel a Társaság; a nagyobbra többet. Mindenikbül hárman részesülnének, mert némü némüképpen igazságtalanság volna, tsak egynek oda itélni, ollyankor az egész Jutalmat mikor meg esik, hogy többen is igen közel találták a dolgot, a mely e szerént az elsöséget kétségessé tenné. A kissebb kérdésekre leg fellyebb harmincz Aranyot lehetne fel tenni: ugy hogy ebbül az Elsönek 12 Arany esne a másodiknak 10, a Harmadiknak 8.

A nagyobb munkákra leg alább is 50 Arany adodna a melybül a leg elsönek 20 Arany esnék, a másodiknak 16, a Harmadiknak 14. [407

Ez a két tétel 80 Aranyat tenne i. t.       Rfl. 360

Házbérre kivántatnék leg alább is       1600

A többi 9 Tiszt Tagoknak ha a ki rendeltt épületben

      most mindjárt helyek nem lehetne szállás pénzül

      kinek kinek 150 forintyával tenne       1350

Posta költség leg alább is fel menne       600

A Szamado Gazdának fizetése       800

A két Iró Deáknak fizetése

      kinek kinek 250 fval öszvességgel       500

A két nyomtatás Jobbitonak kinek kinek 250 fval

      öszveséggel       500

A könyv Nyomtatónak       400

A nyomo Legényeknek, ha két saito lenne,

      személy kivántatván meg,

      kinek kinek fval öszveséggel      

A Házi Gazdát segéllö Könyv Áros Legénynek       300

A Réz Metzönek, az Iffiak tanitásáért       300

A Metzés Tanulo Iffiaknak ösztön pénz       300

A két Inásnak 150 fval       300

A két Házi Szolgának, kinek kinek 100 fval öszveséggel       200

A köz szobáknak füttésére,

      gyertyára, papirosra, házi butorokra, s a t.       600

Mind öszveséggel      

Szelestei N. László


[1] Legutóbb kandidátusi értekezésében Thimár Attila: Révai Miklós és az irodalom- és tudományszervezés, 1771–1791. Bp. 1997. (Kézirat.)

[2] Propositio de Societate culturae linguae Hungaricae erigenda. Viennae, 31. Mart. 1784. Lelőhelye: Magyar Országos Levéltár, A 39, Acta Generalia, 3705. 784. – Kiadása: Federmayer István: Adalékok Révai Miklós győri éveihez. = Győri Tanulmányok (17.) 1996. 5–53. A propositio szövege: 30–49.

[3] Planum erigendae eruditae societatis Hungaricae alterum elaboratius. Viennae, 1790. Hozzákötve folytatólagos lapszámozással: Candidati erigendae eruditae societatis Hungaricae … Jaurini, 1791.

[4] Bécs, 1790.

[5] Biblioteca Judeţeană A. D. Xenopol. Jelzete: 134.792.

[6] Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. Pannonhalma, 1942. 55.

[7] Tartalmából, a pénzösszegek nagyságából ítélve késői változatnak tűnik.

[8] Szövegközlésünkben a betűhű átírástól néhány esetben eltértünk. A ö, ő és ü, ű magánhangzókra mindenütt két pontot tettünk. A rövidítéseket dőlt betűkkel feloldottuk. Szókezdő helyzetben a másoló minden k-t és a legtöbb s-et nagybetűvel írt. A nagybetűs szókezdetet ezen betűk esetében egyéb betűkkel kezdődő szavak figyelembe vétele alapján gyakran kisbetűvel írtuk át.