Magyar Könyvszemle  113. évf. 1997. 3.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

Petrus Petschius, protestáns hitvitázó. A nagy 17. századi hitvitázó irodalom korszakából maradt ránk egy latin nyelvű vitairat, bizonyos Petrus Petschius neve alatt. Címe: Mallevs penicvli papistici …, nyomtatták Kassán 1612-ben. [1] A címlap a szerzőről annyit közöl, hogy „minister ecclesiae freywaldensis”, azaz Frivald község lelkipásztora. A röpirat az 1610-es, a katolikus egyháztól való elszakadást kimondó zsolnai evangélikus zsinat téziseit védi Pázmány Péterrel szemben, a pápistaságot pörölyözve. A jelenkori irodalomtörténet hajlik arra, hogy a szerző nevét álnévnek tartsa, nem létező személynek, az igazi szerzőt Eliaą Lániban keresve, aki 1608-tól biccsei főlelkipásztor volt.

Mindezzel szemben Petschius ténylegesen élt. Frivald (ma: Rajecká Lesná) 2000 lakosú község Rajectől néhány km-rel délre, a zsolnai kerületben (Okres ®ilina). A falu 12. századi német alapítás, lakosai a 16. századra nagyrészt elszlovákosodtak. Saját temploma van, de a rajeci plébániának csak filiája. Régi Mária-kegyhely, máig is az, kegyszobra 1500 körüli. A 16–18. században a lietavai uradalomhoz tartozott, amelynek urai 1535-ben a Kosztkák lettek, akik protestánsok voltak és Szapolyai János hívei. Egy évvel később a szomszéd vágbesztercei uradalom urai, a Podmaniczkyak, Ferdinánd király hívei betörtek erre a területre és spanyol lándzsásaik Frivaldot is feldúlták. Mindezek – némi kezdeti ellenérzés után – a falu lakosait a protestantizmus felé közelítették. Ám a falu kegyhely volta ellene állt a reformációnak. 1560 táján Rajec protestáns lesz, Frivald önállóvá válik. [318

Lietava uradalma házasság révén Thurzó Ferencé lett, úgy tűnik, néhány évtizedig sem Rajecen, sem Frivaldon nem volt pap. 1574-ben Thurzó György lesz az utóda, a protestantizmus oszlopa. Rajecre 1597-ben helyezi el az első protestáns lelkészt. Ezzel körülbelül egyidőben Frivald soltészcsaládjától az ősi templomot hordó telket elcserélve kezébe veszi a kegyúri feladatkört.

Frivald is, Rajec is ellene van a Thurzóknak, akik a biccsei nászpalota építkezésével hihetetlenül kizsákmányolták jobbágyaikat, és a tiszttartóikkal is igen kegyetlenül bántak. Amikor 1606 tavaszán Bocskai hajdúi felgyújtják Thurzó György biccsei székhelyét, melléjük állnak. Ám a bécsi béke értelmében ezt Thurzó nem torolhatja meg.

Szintén 1606-ban hal meg a község soltész bírói családjának a feje, Frivaldszky János, (sz. 1545 körül). Ő úgy lett a Thurzók bizalmasa, és az 1570-es évek elején a lietavai vár provisora, hogy a protestantizmushoz szegődött. Thurzó 1583-ban Rudolf királytól címeres levelet szerez a részére. A további évek során egyre nagyobb bevételt igényelve hajszolja, ezért mikor a protestáns Thurzó 1592-ben katolikus szertartással veszi feleségül Czobor Erzsébetet, nála keresve támaszt, visszahajlik a katolicizmushoz. Ám Thurzóné a reformáció felé kezd hajlani, 1601-ben börtönbe zárják Frivaldszkyt, ahonnan csak birtoka egyharmadának elzálogosításával szabadul ki 1604-ben. [2] Egy időre esik halála, a hajdú betörés, majd Peter Petschius protestáns lelkész beiktatása Frivaldon. Petschius valóságos személy, említi egy kortárs, Reviczky János 1543–1658 közti időre terjedő feljegyzéseiben, [3] sőt Petschiustól 1606-tól frivaldi keltezésű levél maradt fenn, amit Thurzónak írt. [4]

Helyzete nem volt nyugodt, mert felettese, Johann Nozitius 1607. decemberében a frivaldiak összeesküvéséről ír Thurzónak. [5] 1611-ben távozik Frivaldról, ezután egy évvel adja ki elkeseredett röpiratát a pápisták ellen. Tovább nem tudni róla semmit.

Egyébként az őt 1611-ben követő Jan Lang lelkipásztor is hívei lázongása miatt („sub revolutionibus”) szintén súlyos üldözést („persecutio pernicosa”) él át, ő sem sokáig marad. [6] E Lang és Láni rokonok is lehetnek, tekintve, hogy a korabeli szlovákban a „g” „j”-nek hangzott. Eliaą Láni lehet ugyan az irat inspirátora, de a szerzőséget egy létező személytől nem lehet elvitatnunk.

Id. Frivaldszky János

Jegyzetek

1 Régi magyarországi nyomtatványok. Bp. 1983. II. 159.

2 Mindenről részletesen: Frivaldszky családtörténet, Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár Fol. Hung. 3631, 1996. évi változat, 7, 20–21, 24, 26–28, 31.

3 Fabo András: Codex EvangelicorumI. Pest, 1869. 3.

4 ©tátny Archív, Býtča, Thurzovska Korreąpondancia, II–P/31.

5 Uo. II–N/27.

6 Fabo András: Monumenta … 1861. III. 125.