A Magy. Nemz. Múzeum könyvtárának magyar történeti és irodalomtörténeti állandó kiállítása, melynek czélja egyrészről a hazai történelem kiváló alakjait okleveleik-, leveleik- és arczképeikben a közönség elé állítani, másrészről a hazai irodalom kifejlődését feltüntetni – és melynek tüzetes ismertetését a jelen fűzet tartalmazza, oktober 2-án nm. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister úr jelenlétében, nyittatott meg; azóta minden kedden és csütörtökön van nyitva, és nagyszámú közönség által látogattatik.

[347A M. N. Múzeum könyvtárában elhelyezett családi levéltárak száma ismét egygyel szaporodott: gróf Eszterházy Dánielnek ekkorig Pozsonyban őrzött levéltárával, mely az Eszterházy-család, Miklós nádor testvérétől Dánieltól, leszármazó ágának irományait tartalmazza. Ezek a család pozsony-, bars-, nógrád-, komárom-, tolna- és zólyommegyei birtokaira vonatkoznak. Ezekhez járul nagymennyiségű magánlevelezés a XVII. és XVIII. századból.

A gróf Berényi Ferencz által a M. N. Múzeum könyvtárának adományozott könyvek között, melyekről az e füzetben közlött hivatalos jelentés szól, egy igen ritka régi hirlap több évfolyamával szaporodott a könyvtár. Ez a Kölnben megjelenő »Relationes ordinariae et extraordinariae« czimű, hetenként kétszer megjelenő latin hirlap, mely a magyarországi hadi eseményekről is közöl kimerítő tudósításokat. Az 1696, 1697, 1698, 1700, 1701, 1702, 1704, 1705, 1706, 1707, (hiányosan) 1708, 1716, 1717. évi folyamokat bírja a könyvtár. Felhíjuk a hazai közönséget, hogy a kik a hiányzó évfolyamokat bírják, akár ajándékul, akár megvásárlás végett, felajánlani sziveskedjenek.

1848–49-iki hirlapokat a M. N. könyvtárának újabban a következők ajándékoztak: Nagy Imre legfőbb itélőszéki biró úr Budapestről, Székely József mérnök úr Deésről, Gyárfás István kir. táblabiró úr Budapestről, dr. Pauler Tivadar úr Budapestről, Lehoczky Tivadar úr Munkácsról, dr. Löwengard Bertalan orvos úr Nagy-Szent-Miklósról (Torontálm.), Halhegyi úr Szegedről, Czéh Sándor úr Magyar-Óvárról, Csatlás Gyula úr Miskolczról, Pollák Mór úr Budapestről, Horváth Kálmán gyógyszerész úr Kabáról, báró Gerliczi úrhölgy Budáról, Nagy József tanító úr Táczról, Szűcs Sámuel árvaszéki ülnök úr Miskolczról, a m. kir. egyetemi nyomda Balogh István úr közvetítésével Budapestről és Juhász Ferencz plebános úr Nemes-Ladányról.

A Corvinák. Londonból Káldy Lajos úrtól a következő közleményt veszszük: »Csak nem rég jutottam dr. Rómer Flórisnak »Mátyás király budai könyvtáráról« szóló értekezéséhez, s e körülmény szolgáljon mentségeműl, hogy csak elkésve közölhetem az alábbi adatokat. Pirkheimer könyvtárát Thomas Howard, Earl of Arundel (szül. 1592-ben, meghalt 1646-ban Paduában) vette meg 1636-ban Nürnbergben az örökösöktől. A tudományszomjas és művészetpártoló nemes gróf halála után becses gyűjteményei szanaszét hurczoltattak. A nyomtatványok a Royal Society birtokába jutottak, 1687-ben [348míg a gazdag kézírat-gyűjteményt az imént említett társaság és a College of Arms osztották föl maguk között. A Royal Society igazgató-választmányával történt egyezség folytán, ennek kézírat-gyűjteménye 1831-ben átment a British Museum birtokába, hol e gyűjtemény »The Arundel Manuscripts« czím alatt külön őriztetik. Legyen szabad aggályomat kifejeznem aziránt, mit dr. Rómer, érdemdús tudósunk, e kézírat-gyűjtemény átkutatásától remél, hogy t. i. talán sikerülni fog közöttük Corvin-codexre akadni. Mr. J. Forshall, ki e gyűjteményt rendezte és a Múzeum megbízásából a kézíratok leiró jegyzékét 1834-ben közrebocsátotta, maga mondja: hogy egyetlen egy kézíratról sem lehet biztosan kimutatni, hogy az valamikor Mátyás király könyvtárához tartozott.«

A Párisban megjelenő »L’ Art« czimű illustrált folyóírat folyó évi julius 8-án kiadott füzetének élén Rómer Flórisnak ily czimű értekezését közli: »Les Manuscripts et Miniatures de la Bibliotheque Corvinienne.« A czikk első sorának kezdőbetűje gyanánt egy bécsi Corvin-codex díszes initialéje szolgál. Ugyanezen codexnek (Philostrati Lemni Sophistarum Vitae) Attavante által festett czímlapja sikerűlt fametszetben mellékelve van.

A Drezdában dr. Petzholdt által kiadott »Neuer Anzeiger für Bibliographie und Bibliothekenwissenschaft« czimű szaklap az oktoberi füzetben Csontosi Jánosnak a konstantinápolyi Corvinákról írt latin közleményét hozza, s a »Könyvszemle« megjelent hasontartalmú értekezés különlenyomatáról elismerő szavakkal tesz említést.

»A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472–1877« czimű munka fog közelebb megjelenni, szorgalmas fiatal írónk Ballagi Aladártól. Ballagi munkája az első mű, mely a magyar műipar egyik, és pedig cultúr-történeti szempontból, legfontosabb, ágának teljes történelmét tartalmazza, egyúttal hírnöke annak, hogy történészeink az iparélet mindeddig búváratlan maradt terén is kezdenek munkálkodni. E hézagpótló munkáról közelebbi füzetünkben bővebben fogunk megemlékezni.