FEJÉR MEGYEI KÖNYVTÁROS
Fejér megye könyvtárosainak és olvasóinak tájékoztatója XXXVII. évf. 1997/1-2.sz.

 

Csató József
Negyvenkét év a kultúra szolgálatában

 
Neményi László nyugállományba vonult

             Egy hosszú, dolgos élet számvetését nem könnyű elkészíteni, különösen akkor, ha az csak részben zárult le.

            Neményi László, a Székesfehérvári Városi Könyvtár igazgatója a számvetést készítve elmondhatja, hogy sok mindent megélt a kultúra, a közművelődés elkötelezett munkatársaként az elmúlt negyvenkét esztendőben.

            Tősgyökeres székesfehérváriként 1958. december 18-án lett a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár munkatársa. A csaknem 40 év távlatából is szívesen emlékezik vissza az ott eltöltött mozgalmas esztendőkre. Abban az időben még nyoma sem volt hazánkban a ma már általánossá lett szabadpolcos könyvtári rendszernek. Akkoriban az olvasóknak egy kis ablakon át ajánlották és adták ki a kért köteteket. Az olvasószolgálatban olyan könyvtárosoktól sajátította el  a hivatás mesterfogásait, mint Karácson Sándor, aki nyugdíjasként még ma is aktívan részt vesz a megye könyvtári és irodalmi életében.

            Neményi Lászlónak már fiatalon szenvedélyévé vált a könyv, az olvasó ember szeretete, tisztelete. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar nyelv és irodalom-könyvtár szakon 1970-ben szerzett diplomát. Továbbra is élénken foglalkoztatta a könyvesztétika. A többi között ő szerkesztette a megyei könyvtár kiadásában közzétett A magyar könyvtörténetírás irodalma című recenzált bibliográfiát. Munkahelyén szerencsésnek vallotta magát, mert szerette amivel foglalkozott és olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Tóth György igazgatóhelyettes és Csukly Alajos főmunkatárs, akik sajnos ma már nincsenek közöttünk.

            Neményi László a megyei könyvtár főmunkatársaként hosszú időn keresztül részt vett a községi könyvtárak módszertani segítésében, az egyik fő mozgatója, szerkesztője volt a Fejér Megyei Könyvtáros című folyóiratnak. A módszertani kiadványban rendszeresen publikált, szakmai jellegű írásait az országos folyóiratok is közölték. Emellett sorra jelentek meg versei irodalmi folyóiratokban, antológiákban.

            A Fejér megyei könyvtár első igazgatója, Könczöl Imre hívó szavára 1980-ban megpályázta a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatói állását, amelyet meg is nyert. Itt ugyancsak tizenkét évig sokrétű és jelentős szakmai tevékenységet végzett.  1991.  januárjában  a  veszprémi   Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg A reggel igazáért című verseskötete, amely főleg a megelőző 25 év termésének válogatását tartalmazza.

            1991 őszén újabb jelentős fejezet nyílt Neményi László életében. Visszahívták Székesfehérvárra, megpályázta és elnyerte a Székesfehérvári Városi Könyvtár igazgatói beosztását. Fő feladatának tekintette a számítógépes információs rendszer kialakítását és újabb könyvtári szolgáltatások bevezetését. Vezetői tevékenysége mellett tovább folytatta publicisztikai, írói munkásságát; jelenleg prózai kötete vár kiadásra. Közben elnyerte a Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Alapítvány pályázatát is.

            1997. június 25-étől nyugállományba vonult. Az igazgatói posztot március 1-jével átadta munkatársának, Tóthné Szemes Erzsébetnek, aki minden bizonnyal szintén jó gazdája lesz a városi könyvtárhálózatnak.

            Neményi László ez év júliusától sem unatkozik, hiszen még számos teendője várja.

 Csató József

 

Röviden az önkormányzati könyvtárak
1996. évi tevékenységéről

             1996. december 31-én  Fejér megyében 128 önkormányzati könyvtár szerepelt a megyei könyvtár nyilvántartásaiban. Ez a szám pontosan annyi, mint az előző évben. A tavalyihoz képest annyi a változás, hogy az önálló könyvtárak száma  kettővel emelkedett, a fiókoké pedig ugyanennyivel csökkent, azaz 104  önálló és 24 fiókkönyvtár tartozott az önkormányzati hálózathoz.

             A fent említett változások oka, hogy a dunaújvárosi Munkásművelődési Központ és  Könyvtárban szervezeti átalakításra került sor, a könyvtárat  átvette az önkormányzat és az 1996. január 1-jétől József Attila Városi Könyvtár néven önkormányzati könyvtárként működik tovább. Kulcs község könyvtára, amely korábban a rácalmási könyvtár fiókjaként működött, önállóvá vált. A székesfehérvári városi könyvtár  Királykút és Sziget utcai fiókjai megszűntek.

            A tavalyihoz képest  működésüket szüneteltető önálló könyvtárak száma egyről  négyre emelkedett. 1996-ban Ráckeresztúron kívül Baracska, Kápolnásnyék, valamint az önálló Kulcs község könyvtára is bezárta ideiglenesen kapuit.

            A könyvtárak elhelyezésében - Mezőfalvát kivéve, ahol a könyvtár az iskolában kialakított, új, a korábbinál jelentősen nagyobb alapterületű helyiségbe költözött - lényeges változás nem  történt az év során.

            A személyi feltételeket tekintve az önkormányzati hálózatban összesen 236 fő dolgozott valamilyen könyvtárosi munkakörben, ebből 142 főfoglalkozásúként: 111 fő a városi könyvtárakban és a megyei könyvtárban, 31 fő a községekben. A részmunkaidősök száma 42 (a városokban 15, a községekben 27 fő), a megbízási díjasoké 54, közülük 49-en  községi könyvtárakban dolgoznak. A főfoglalkozásúak és a részmunkaidősök száma nem változott a korábbi évhez képest, a megbízási díjasoké 1 fővel csökkent. A könyvtárosi munkakörben dolgozók végzettségét tekintve 72 főnek felsőfokú könyvtárosi  képesítése, 12 főnek egyéb felsőfokú diplomája van. 109 fő rendelkezik közép- vagy alapfokú könyvtárosi képesítéssel, és 43 azoknak a száma, akiknek valamilyen egyéb végzettségük van vagy semmilyen szakmai képesítésük sincs.

            Az állománygyarapításra fordított összeg látszólag jelentősen, 10.115.112 Ft-tal emelkedett, összességében 17.723.335 Ft-ról 27.838.447 Ft-ra nőtt. Ehhez azonban tudni kell, hogy az idei statisztikában nem csak a beleltározott dokumentumok beszerzési összegét szerepeltettük, hanem az időszaki kiadványok (napilapok, folyóiratok) előfizetési díját is. Az utóbbit (az időszaki kiadványok  előfizetési díja összesen  4.639.389 Ft volt) és  a dunaújvárosi városi könyvtár 4.107.848 Ft-os állománygyarapítási keretét  leszámítva a növekedés csak 1.367.875 Ft-ot mutat, amely minimálisnak mondható.  A városokban  288.038 Ft-tal csökkent, a falvakban viszont 1.655.913 Ft-tal nőtt az állománygyarapításra fordított összeg. Nézzük mire volt ez elég. 

            Az év folyamán vásárolt dokumentumok száma (leszámítva a dunaújvárosi városi könyvtár "átleltározott" -gyarapodásként megjelenő - állományát) 36.987, míg  1994-ben 38.083,  1995-ben 54.606* kötet volt.(*A magas szám a törökbálinti kedvezményes vásárlásokra vezethető vissza.) Az új szerzemények mennyisége tehát csökkent, nemcsak a tavalyi, hanem a tavalyelőtti évhez képest is, miközben a beszerzésre fordított összeg növekedett. A vásárolt dokumentumok átlagára 1996-ban  627 Ft, 1995-ben 325 Ft, 1994-ben 447 Ft volt.

            Volt azonban 1996-ban is több olyan könyvtár, amely egyáltalán nem vásárolt könyvet. (Ráckeresztúr/2912 lakos, Baracska/2481 lakos, Felcsút/1582 lakos, Kajászó/976 lakos, Kulcs/1324 lakos, Kápolnásnyék/3118 lakos, Nadap/409 lakos). 5 község (Úrhida/1225 lakos, Nagylók/1204 lakos, Csősz/1017 lakos, Hantos/ 952 lakos, Alsószentiván/732 lakos) a Szakszervezetek Fejér Megyei Könyvtárával kötött ellátási szerződést, és ennek következtében nincs lehetősége önálló szerzeményezésre. Az egy lakosra jutó állománygyarapítási összeg megyei átlaga 54 Ft, míg 1995-ben 48 Ft volt.      

            A gyarapítás mellett a tervszerű állományapasztásra is nagy figyelmet fordítottak a megye könyvtárai. A zömében tartalmilag  elavult és fizikai rongálódás miatt selejtezett  dokumentumok   száma     32.519, 1995-ben 33.104  db  volt.

            A megye önkormányzati könyvtáraiban 60.832 beiratkozott olvasót regisztráltak (1995-ben 55.336 fő volt), 5.496 fővel többet mint 1995-ben. Ha azonban levonjuk a dunaújvárosi könyvtárba beiratkozott olvasók számát, 4.832 fővel kevesebb. A beiratkozott olvasók 33%-a  a 14 évesnél  fiatalabb korosztályba tartozik. A megye lakosságának 14%-a tagja valamelyik önkormányzati könyvtárnak. A  kölcsönzött kötetek száma 1.443.711, ha Dunaújvárost nem számítjuk, akkor 1.274.294 volt. Ha ezt az utóbbi adatot hasonlítjuk az 1995. évihez, akkor 141.851 kötettel többet kölcsönöztek ki 1996-ban.

Hegyi Tamás
Meditáció a községi könyvtárakról

             Visszatekintve az 1996-os esztendőre sajnos kijelenthetjük, hogy a Fejér megyei  községi könyvtárak helyzete  - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - nem javult, legjobb esetben is csak szinten maradt. A községi könyvtárak többségének  évek óta  állandó gondja az alacsony beszerzési keret.  Nehezíti a szolgáltatások minőségének javítását a minimális tiszteletdíj, és sok helyütt a rossz tárgyi feltételek:  a szűkös elhelyezés, elhasznált régi bútorok berendezések megszokott  jelenségnek számítanak ezekben az intézményekben.

            Mindez azonban talán nem is lenne annyira elkeserítő, ha lenne remény arra, hogy jobb idők köszöntenek ránk. A  folytonos várakozás és csalódások közömbössé teszik (tehetik) a könyvtárosokat. A fenntartó önkormányzatok leggyakoribb és megfellebezhetetlen érve  minderre a pénzhiány, vagy az, hogy más fontosabb beruházás miatt nem maradt elég pénz a könyvtári feladatokra. Ez "mindent megmagyaráz, helyettesíti a cselekvést", és ellene nem nagyon lehet érveket találni. Pedig a falvak többségében szinte a könyvtár jelenti az egyetlen művelődési lehetőséget, és ehhez azt is hozzá tehetjük, hogy talán a legkisebb ráfordítással lehet eredményt felmutatni. Különösen, ha azt nézzük, hogy nem eseti, hanem  a használók,  a község minden lakosa számára folyamatosan igénybe vehető szolgáltatásokat eredményez a könyvtárra kiadott pénz. Sajnos lehetne sorolni a községeket, ahol nincs és a korábbi években sem volt olyan  könyvtár, amely kulturált környezetben, színvonalasan tudná szolgálni a lakosság igényeit, mert vagy a tárgyi vagy a személyi, sok esetben pedig mindkét feltétel hiányzik. Ahol pedig a könyvtár fogalmához egy szűkös elhanyagolt helyiségben összezsúfolt, poros, elhasznált könyvek képe kötődik, ahol évek óta nincs állománygyarapítási keret, ott nem alakulhat ki igazán a könyvtárhasználat iránti igény és könnyen megfogalmazódik az ítélet: nincs szükség könyvtárra, mert úgysem használja senki. Gyakran hangoztatott érv az is, hogy más falvakban sem több a beszerzési keret. Természetesen ilyenkor azokat a falvakat választják ki, ahol még rosszabb helyzetben  van a könyvtár és nem azokat, ahol jó és megfelelő feltételeket biztosítanak a fenntartók. Sajnos ezekből van kevesebb.

            Az utóbbi időben egy másfajta tendencia, törekvés is megfigyelhető a községek egy részében. Ez pedig a szervezeti összevonás. Természetesen itt is az ésszerűség és a gazdaságosabb működés a fő érv. Félreértés ne essék ez valóban jelenthetne előbbre lépést, ám az esetek nagy részében mást mutat a tapasztalat. Az összevonással az intézmények helyzete, körülményei alapvetően nem változnak, nem javulnak, az előny  és a megtakarítás amit ezzel el lehet érni legtöbbször csak az így megtakarított vezetői pótlékok összege.

            Ha egy kissé elfogultan, csupán a könyvtár szempontjából nézzük az összevonások hatását,  nem túlzás azt állítani, hogy a könyvtárak nem nyertesei (ha lehet ezt a szót használni) ennek a folyamatnak. Az összevont intézmény vezetője általában  a művelődési ház vezetője, vagy ÁMK esetében az iskola igazgatója lesz. Ezt persze nem feltétlenül rossz.  Szerencsés esetben nem is befolyásolja hátrányosan a könyvtár működését, azaz a könyvtáros végezheti a munkáját a megszokott keretek között, ám gyakran az új főnök "kezébe veszi" a dolgokat. Ennek nem ritkán az a következménye, hogy a könyvtáros kimarad a döntésekből, nem  kérdezik meg, az állománygyarapítás is "két szálon fut" stb. A főfoglalkozású, szakmai végzettséggel rendelkező és főleg önálló szakmai munkához  szokott könyvtárosok ezt nem mindig tudják elfogadni.

              A legrosszabb dolog ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben nem is  annyira a pénzszűke, hanem a könyvtárat, könyvtári munkát,  ezen keresztül a könyvtárost lekezelő, feleslegesnek tartó megítélés, hozzáállás.

            Befejezésül álljon itt három "önértékelés", amely többé-kevésbé általánosítható képet nyújt a községi könyvtárak működéséről, a könyvtárosok közérzetéről, helytállásáról is.

 Hegyi Tamás

            "...  A könyvtárosi munkát   tiszteletdíjas könyvtáros végzi  heti egy alkalommal. két és fél órában. A könyvtár látogatói ezt az időpontot  megszokták, s a kölcsönzésre is elegendő ez az idő. Helybeni olvasásra nemigen van lehetőség, mert folyóirat egy sem jár. Rendezvények tartására sincs lehetőség. A könyvtár helyisége a téli hónapokban elég barátságtalan, mivel a fűtést mozgatható palackkal működő melegítővel tudjuk megoldani, ami arra elég, hogy a könyvtáros el tudja látni a kölcsönzési munkát, a helyiség többi része nagyon hideg.

A kölcsönzésen kívül az iskolások látogatása hoz egy kis változatosságot  a könyvtár életében, ilyenkor egy kicsit mozgalmasabb az élet. Szakkönyvvel elég jól el vagyunk látva, így rendszerint ki tudjuk elégíteni az igényeket...

            Mivel a faluban a könyvtár az egyetlen művelődési lehetőség, a munkámat igyekszem jól végezni, segítem az olvasókat a könyvek kiválasztásában, az olvasottakat megbeszéljük. Az idősebbek a romantikus, szórakoztató regényeket  keresik, így ilyen témájú könyveket is vásárolok. A munkámat szívesen végzem immár 25 éve, s a továbbiakban is szeretném hasznosan és jól végezni. "

            " ... A könyvtári tevékenység értékelésekor nehéz és könnyű helyzetben vagyok egyszerre. Könnyű helyzetben azért, mert  ha csak a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, azok minden tekintetben növekedést mutatnak, ami számomra is örvendetes.

Nehéz helyzetben vagyok viszont, mert ezen kívül semmit nem tudok mondani csak panaszt.

            Idén, május 15-én lesz húsz éve, hogy végzem a községi könyvtárosi munkát és őszintén, nagyon szerettem és szeretem csinálni. Lehetséges azonban, hogy rajtam kívül álló okok miatt most vége lesz. Vagy nem is tudom. Csak szóbeszéd szinten hallottam, hogy tatarozni és felújítani fogják a községházát, ahol jelenleg is működik a könyvtár (ami már régóta szűk is és elhanyagolt állapotú) és  innen ki fogják költöztetni, netán megszüntetni. Konkrétan semmit nem tudok és nagyon sajnálom."

            ".... Könyvtárunkat  az önkormányzatunk működteti. Évi 30.000 Ft-ot biztosít az új könyvek beszerzésére, 1997-es évre is. Az elmúlt évben 63 db új könyvet tudtam vásárolni 31.165 Ft értékben  ebből a keretből.

            A lakosság  ajándékozásából 77 db könyv került leltározásra 5.409 Ft értékben. (ez az ár 8-10 évvel ezelőtti). Továbbra is elfogadok a lakosságtól jó állapotban lévő könyveket könyvtárunk gyarapítására még akkor is, ha ezeknek  a könyveknek a leltározása lényegesen több munkát jelent.

            A Soros Alapítványtól 16 db könyvet kaptunk 11.986 Ft értékben. Úgy ítélem meg, hogy a 156 kötetes gyarapodás nem rossz eredmény településünkön. Ha a könyvállományunk így szaporodik, újabb polc beállítására lesz szükség. Az új polcok magas ára miatt nem látok lehetőséget a vásárlásra, 1997-ben erre kell megoldást találnom.

            Az elmúlt évben 98 beiratkozott olvasóm rendszeresen látogatta a könyvtárat. Átlag 3-4 könyvet kölcsönöztek. A kölcsönzők nagyobb száma középiskolás, ők elsősorban a kötelező irodalmat keresik. Felmérést végeztem és igyekeztem beszerezni a kötelező olvasmányokat 1-2 példányban.

            Idősebb nyugdíjas olvasóink inkább a könnyű, szórakoztató, rövidebb szépirodalmat keresik és olvassák. Erről az olvasói szokásról 10 főt kérdeztem meg. Válasza 8 idős olvasónak ez volt: "Már annyi nehéz, rossz napot éltünk, jelenlegi nehéz körülményeinket próbáljuk felejteni olvasás közben". Beláttam azt, hogy igazuk van.

            Évenként 1-2 alkalommal a helyi újságban is hírt adok könyvtárunk életéről. Ilyenkor adódik lehetőség, hogy nyilvánosan megköszönjem az ajándékba adott könyveket.

            Könyvtárunk tiszta, gázzal fűtött. A nyitási időt minden esetben betartom. A zárási időt néha hosszabbítani kell a kölcsönzők miatt.

            Tervem továbbra is az állomány gyarapítása (vásárlás és ajándék), a jelenlegi olvasók megtartása és újabb olvasók szervezése.

            Gépelési lehetőségem nincs, így kérem, hogy feljegyzésemet kézzel írtan fogadják el."

              

 

Az 1996. évi statisztikai adatokról

             Könyvtáros olvasóinkat bizonyára nem éri meglepetésként, hogy a lapunk mellékletében közölt statisztikai táblázatok eltérnek a korábbi évekétől. Idén az MKM új statisztikai adatlapokat készített, így számos esetben az új adatok elég nehezen hasonlíthatóak össze az elmúlt évivel. Nem szerepel például az új adatlapon az állománygyarapításra fordított teljes összeg. Így a táblázatokon olvasható (költségvetési támogatás, ajándék, egyéb forrás) adatokat - annak, aki összehasonlító vizsgálatokat kíván végezni - össze kell adnia, ha például az állomány gyarapodásának teljes értékére kíváncsi. Korábban  az önkormányzati könyvtárak adatait nem a települések betűrendjében, hanem a lakosság nagyságrendje szerint soroltuk fel. Ez szintén megkönnyítette azt, hogy a könyvtárosok (és a fenntartók) a könyvtáruk legfontosabb mutatóit a hasonló nagyságrendű településekével összehasonlítsák és levonják a megfelelő következtetéseket.

            A legnagyobb változást azonban bizonyára az jelenti, hogy a kimutatásainkból hiányoznak a korábban megszokott és a Településeink könyvtári ellátottsága (TEKE) című kiadványban közölt arányszámok. Ennek legfőbb oka, hogy az új adatlap adatait a korábbi számítógépes programmal nem lehetett feldolgozni.

            A táblázatokon közölt statisztikai adatok alapján a városi könyvtárakról készítettünk egy olyan összehasonlító kimutatást, amely mintaként szolgálhat arra is, hogy ki-ki hogyan elemezze könyvtárának eredményeit a hasonló nagyságrendű intézményekhez viszonyítva. Természetesen a megyei könyvtár módszertani csoportja kérés esetén - ha pl. az önkormányzat tárgyalja a könyvtár tevékenységét - szívesen elvégzi ezeket az elemzéseket.

         Végezetül örömmel köszöntjük - várossá nyilvánítása alkalmából - a Polgárdi Városi Könyvtárat és munkatársait!

  

Miklósné Duhaj Erika

A könyvtárközi kölcsönzésről

             A könyvtárközi kölcsönzés pontosabbá és gyorsabbá tétele érdekében a következőket kérjük a községi és városi könyvtárosoktól:

- Egy kérőlapra csak egy kérést írjanak.

- Kérjük, hogy  a  visszajelzések  egyértelművé tétele  érdekében  számozzák meg (évente újrakezdve a számozást) a kéréseket. (A kérőlap bal felső sarkában "A kérés kelte és jele" résznél.)

- Ha a kéréseket továbbküldjük  más könyvtárnak és  onnan megkapják a kért dokumentumokat, akkor azokat mindig a feladónak kell visszaküldeni.

- A kérőlapra írt határidőt be kell tartani!

- Végezetül kérjük, írják rá a kérőlapra, hogy meddig kéri az olvasó a könyvet, milyen határidőig, mert az esetleg előző  vizsgaidőszakra kért és előjegyzett művet felesleges 6-7 hónap múlva elküldenünk, amikor már régen  levizsgázott az olvasó.

  Miklósné Duhaj Erika

 

Némethné Felföldy Magdolna

Új hangoskönyvek
a Vörösmarty Mihály Megyei  Könyvtárban

            A  Tudja-e hogy kérheti? sorozatunkban 1995-ben jelent meg ajánló jegyzék a megyei könyvtárból kölcsönözhető hangoskönyvekről. Az itt felsorolt művek a korábbihoz hasonló módon kölcsönözhetőek.

A leírások a könyv szerzőjén és címén kívül tartalmazzák a felolvasó nevét és azt, hogy a mű  hány 60 perces kazettából áll.

 Szépirodalom

Adler, Warren: Rózsák háborúja. - Zakariás Éva. 8 hgk. - A  23

Aubry, Cecile: Belle és Sebastien. - Bereznay Éva. 5 hgk. - A 95

Babits Mihály: A gólyakalifa. - Bodor Tibor. 7 hgk. - B 11

Bíró Lajos: Anyám. - Bodor Tibor. 16 hgk. - B 62

Charriere, Henri: Pillangó. - Komlós Róbert. 30 hgk. - C 16

Cook, Robin: Kóma.  - Nagy Péter. 11 hgk. - C 27

Dumas, Alexander: Húsz év múlva. - Lukácsi Katalin. 37 hgk. - D 95

Esterházy  Péter  [Csokonai Lili]: Tizenhét hattyúk. - Dombóvári Ferenc. 4 hgk. - E 93

Follett, Ken: Egy férfi Szentpétervárról.  - Dombóvári Ferenc. 13 hgk. - F 69

Gárdonyi Géza: Egri csillagok. - Bodor Tibor. 26 hgk. - G 25

Hajnóczi Rózsa: Bengáli tűz. -  Bereznay Éva. 22 hgk. - H 31

Karácsony Benő: Napos oldal. - Szoboszlay Éva. 17 hgk. - K 16

Knittel, John: Via  Mala. - Gyarmati Zsuzsa. 28 hgk. - K 60

Kundera, Milan: A nevetés és felejtés könyve. -  Horányi László. 9 hgk. - K 98

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya. - Bereznay Éva. 16 hgk. - K 36

Leroux, Gaston: Az operaház fantomja. - Korompai Vali. 13 hgk. - L 55

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek. - Korompai Vali. 6 hgk. - M 28

Maupassant, Guy de: Egy asszony élete. - Bodor Tibor. 12 hgk. - M 54

Móricz Zsigmond: Rokonok. - Dombóvári Ferenc. 11 hgk. - M 90

Rejtő Jenő: A szőke ciklon. - Baksay Miklós. 7 hgk. - R 53

Rideg Sándor: Indul a bakterház. - Bereznay Éva. 6 hgk. - R 72

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk. - Balogh Erika. 6 hgk. - M 79

Simenon, Georges: A titokzatos lány. - Komlós Róbert. 6 hgk. - S 58

Stone, Irving: Michelangelo. - Galambos Zoltán. 36 hgk. - S 92

Wood, Barbara: Lélekláng. - Bodor Tibor. 24 hgk. - W 95

 Szakirodalom

 Orvostudomány, egészségügy

 Riemann, Fritz: Az öregedés művészete. - Baloghné Fodor Éva. 4 hgk. - 613 R 72

 Művészetek, sport, irodalomtudomány, útleírás

 Cziffra György: Ágyúk és virágok. - Galamb Zoltán. 12 hgk. - 780 C 95

Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek. - Bereznay Éva. 16 hgk. - 894 D 50

Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban. Szoboszlai Éva. 13 hgk. - 910 K 57

Némethné Felföldy Magdolna

 

Házi könyvkötészet a móri könyvtárban

             A Radó Antal Városi Könyvtár ez év februárjában 270 000 Ft-ért a következő kötészeti berendezéseket vásárolta meg a helyben élő könyvkötő házaspártól, Bakos Gyulától és Bakos Gyulánétól:

            Josef Anges & Söhne gyártmányú vágó és présgép; Klein Ernő által gyártott vágóasztal; Rapid Electronik Lindaco 3101 tűzőgép; 400X300 mm-es nyomdai könyvprés; nyomdai betűkészlet szekrénnyel; préslapok; tűzőkapcsok (5000 db) és egyéb kötészeti segédanyagok.

            Bakosék vállalták, hogy az intézmény  két munkatársával megismertetik a kötészeti munka legfontosabb tudnivalóit s megtanítják őket az eszközök használatára is. Elsőként a rongált könyvek javítását, a helyismereti művek kötését tervezik helyben elvégezni. Erre lehetőséget teremtett az is, hogy  a különféle gépeket és

eszközöket a Lamberg-kastély egyik földszinti helyiségében sikerült elhelyezni, azaz megtörtént az első lépés az önálló kötészeti műhely kialakításához.

Kiri Angéla

Tények, adatok a helyben használható művek forgalmáról a megyei könyvtárban

A vizsgálat módszere, általános adatok

             A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár olvasótermében - hely hiányában - nem tudjuk elhelyezni a csak helyben használható műveket. Ezért ezeknek a könyveknek jelentős  számát a központi raktárban tároljuk, s kérés esetén biztosítjuk használatukat az olvasóteremben.

            Vizsgálódásom során csak azokat a kérőlapokat  elemeztem,  melyeken  az  olvasók  a raktárban   lévő,   helyben   olvasható  könyveket  kérték.  A kézikönyvtárban  elhelyezett  könyvek  használata nem szerepel felmérésemben.

            A  vizsgált  időszakban  261  napon  teljes,  nyáron  30 napon rövidített  nyitvatartási  időben szolgáltuk ki olvasóinkat, a látogatók  száma  több  mint  32 ezer fő, a kérések száma 2633 volt. Ez  átlagosan  napi  9 kérést tesz ki és azt jelenti, hogy minden tizenkettedik látogató kért könyvet a raktárból. A  könyvek  csaknem 90 %-a 2359 kötet szakirodalom és csak 274 szépirodalom.

            Ez  azt  mutatja,  hogy  az  olvasók többsége a tanulmányaihoz szükséges  könyveket  keresi,  melyekből  nincs  kölcsönözhető példány, ill. azt már kikölcsönözték. Az  ETO  főosztályai  szerint  a kérések megoszlása a következő:

                                                      ETO főosztály           Kérések száma        %-os arány

    0                                 89                 4

   1                               103                 4

   2                                 54                 3

   3                               568               24

   5                                 70                 3

   6                               187                 8

   7                               244               10

   8                               587               25

   9                               457               19

 

             Felmérésemben azokat a műveket említem cím szerint, amelyeket négy vagy annál több alkalommal kértek. A címek után következő első szám a kérések számát, a második a kölcsönözhető példányok számát jelöli. 

            A  négy vagy annál több alkalommal kért műveket vizsgálva megállapítottam, hogy nem csak azokat a műveket kérik, amiből csak helyben használható példányunk van, hanem többségében  azokat, melyekből kölcsönözhető példánnyal is rendelkezünk. A 79 többször kért műből 25 csak helyben használható, 54-ből egy vagy több kölcsönözhető példány is van. A szakirodalmi kérésekről általában megállapíthatjuk, hogy nagyobb arányban kértek olyan könyveket, amelyekből van kölcsönözhető példány is. Ezt a szakkönyvek alacsony példányszáma magyarázza, másrészt a tanulmányaikhoz az olvasók egyidőben keresik a műveket.

0 Általános művek

            A  89  kérés  közül  67 könyvészettel, könyvtárakkal, sajtóval foglalkozó  irodalom,  tehát  a könyvek többségét valószínűleg könyvtár  szakos  hallgatók kérték. A kézikönyvtári anyag elég gazdag,    elsősorban    évkönyveket,   könyvritkaságokat   és jegyzeteket kértek. Érdekesség, hogy hat alkalommal kértek rovásírással foglalkozó műveket, amit a honfoglalás évfordulója magyarázhat.

Fülöp Géza: Sajtótörtörténet, sajtóismeret                                            5      2

1 Filozófa. Pszichológia

            A   kérések   fele  pszichológiai  témájú,  a  kézikönyvtárban mindössze  23  mű  található, ezek is szótárak, alapfogalmakat magyarázó művek. A   kért   művek   többsége   a   pszichológia  egyes  ágaira, irányzataira    vonatkozik:   alaklélektan,   csoportlélektan, behaviorizmus stb.

Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása                                       4      8

Csoportlélektan                                                                                          7      7

Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia                                              5      9

            Mindegyik   mű  kötelező  olvasmány  több  főiskolán,  ezért még  az aránylag   sok   kölcsönözhető   példány   is   kevés,   amivel rendelkezünk. Filozófiából   főként  egyes  filozófusok  munkásságát  elemző műveket kértek, összesen 28-at. Okkultizmus témában 14 kérés volt, elsősorban a mágiáról, ill. Nostradamusról.  A  téma  divatosságához  képest ez viszonylag kevésnek  mondható. Szintén kevés, csupán 10 kérés volt etika, esztétika témakörben.

2 Vallás. Egyházak

            Ebből  a  témakörből  volt  a  legkevesebb kérés, részben szűk témakört   ölel  fel,  és  a  kézikönyvtár  az  utóbbi  időben jelentősen kibővült. A   kérések   többsége  a  Bibliával  és  a  kereszténységgel kapcsolatos, csak 12 kérés vonatkozik más vallásokra.

Szántó Konrád: A katolikus egyház  története  I-III.                              4      -

Szentek élete I-II.                                                                            4     I .köt. 2

3 Társadalomtudományok

            A  kérések  nagy száma egyrészt azzal magyarázható, hogy a főosztály széles témakört ölel fel, másrészt az elmúlt  néhány  évben  a  gazdaság  és  a  társadalom jelentős változásokon  ment keresztül, ami növelte az érdeklődést és az új  szakirodalom  megjelenését.  Az eddig kevesebb érdeklődést kiváltó  társadalomtudományi  irodalomban  is  bekövetkezett a rendszerváltás, az érdeklődés középpontjába került. Legtöbb  kérés  a statisztika  és a szociológia  témakörben volt. Statisztikából  106;  ebből 44 általános statisztikai évkönyv, vagy  zsebkönyv,  21  népszámlálásra  vonatkozó  kérés. Szociológiából  103 kérés volt. A kézikönyvtári anyagban  csak  bibliográfiák  és repertóriumok találhatók. A kért  kiadványok  szinte  mind  kötelező olvasmányok különböző felsőoktatási intézményekben. Több alkalommal kérték a következő műveket:

Aronson,  Elliot: A társas lény                                                                        4       14

Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek           4         4

Cseh-Szombathy László: A  házastársi konfliktusok  szociológiája                 4         2

Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom                                                   7         -

Forgas, Joseph Paul: A társas érintkezés pszichológiája                                9         5

Szociálpszichológia (szerk. Hunyady György)                                                  5         6

Társadalmi riport 1990.                                                                                   5         1

            Politikából  a  42  kérés  elsősorban nemzetiségi politikával, cigánykérdéssel, politikai pártokkal volt kapcsolatos. Gazdasági  témakörben  az elméleti irodalom kézikönyvtárunkban nagyon  gazdag,  így az 54 kérés többségében gazdaságtörténeti mű volt.

Berend T. Iván: A tőkés gazdaság története Magyarországon                        4       3

Kövér György: Iparosodás agrárországban                                                    5       3

            A  69  jogi  kérés  majdnem fele a Magyar törvénytár, a Corpus Juris  Hungarici  egyes  kötetei. A kézikönyvtárban a jelenleg érvényben  lévő  törvénytár  található.  A korábbi korszakokra vonatkozók   raktárból   kérhetők.  A  kért  harminc  kötet  a legkülönbözőbb  korszakokat öleli  fel, 7 alkalommal kérték az 1896-os   törvényt   tartalmazó   kötetet.  Ez  az  érdeklődés valószínűleg a millennium évfordulójának köszönhető. Emellett  a  legtöbbször  kért  mű: 

A nép nevében: Az amerikai alkotmány 200 éve                                               4       -

            Ugyancsak  gazdag  a közigazgatással, szociális gondoskodással foglalkozó  kézikönyvtári anyagrész, mindössze 22 kérés volt a témakörből. Pedagógiából 82 könyvet kértek, főként kiemelkedő  pedagógusok munkásságáról   szóló   műveket   és   a   megyére   vonatkozó neveléstörténeti irodalmat.

A magyar nevelés története (szerk. Horváth M.)                                                4       1    

            Néprajzból  aránylag  sok,  90  kérés  volt. Az olvasóteremben lexikonok, összefoglaló alapművek találhatók, így leginkább az egyes  tájegységek,  népcsoportok néprajzát bemutató irodalmat kérték.

Katona Imre: Sárköz                                                                                   4       -

Mikecs László: Csángók                                                                             11       1

            Az  utóbbit ugyanaz az olvasó kérte tizenegyszer, valószínűleg nem tudott hozzájutni a kölcsönözhető példányhoz 4 hónapig.

Mead, Margaret: Férfi és nő                                                                            4       1

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi  színjátszás                                       4       1

 5 Matematika és természettudományok

             A  széles  tudományterületet átölelő főosztályból mindössze 70 kérés  volt.  Ez  azzal  magyarázható, hogy kézikönyvtárunkban megtalálhatók   minden  területről  az  alapvető  elméleti  és tudománytörténeti művek, lexikonok, ezek használata mellett az olvasóknak  legfeljebb példatárakra, feladatgyűjteményekre van szükségük,   ezek   viszont   kevésbé   alkalmasak  a  helyben olvasásra.

            Természetvédelemből   7,   matematikából   3,  biológiából  4, állattanból  5,  növénytanból  10  kérés  volt,  de  kémiából például egy sem. Fizikával foglalkozó műveket 10-en kértek, hozzájárult ehhez a helyi kihelyezett műszaki főiskola hallgatóinak érdeklődése. A  Lánczos  Kornélról  szóló könyvet hatan kérték, holott három kölcsönözhető példányunk is van. Csillagászatból, geodéziából együttesen 13 kérés volt, főleg a csillagképek  atlaszait,  a földméréstani  jegyzeteket keresték. A legtöbb kérés geológiából volt, de ez is csupán 18.

Jantsky Béla: A Velencei-hegység földtana                                                       5       -

 6 Alkalmazott tudományok

             A  kérések  számát  nézve  e tudományterületen átlagos volt az érdeklődés. Az  orvostudomány  és  egészségügy  területéről 34 kérés volt, főleg   anatómiával,   drogfogyasztással   foglalkozó  műveket olvastak.

Nagy Gábor: A kábítószerek világa                                                          5       -

A  legtöbb  kérés  a mérnöki tudományok köréből volt, összesen                   73

Rádiótechnika évkönyv évfolyamai                                                       26

Az 1992-es évfolyamtól olvasótermi és kölcsönözhető példány is van, de a korábbi évfolyamokból csak helyben olvasható raktári példány található a könyvtárban.

Őze József: Gépelemek I.                                                                         7        -

Riedel, Wolfram:  MZ                                                                               6        1

            Kevés, mindössze 28 mezőgazdasági tárgyú könyvet kértek olvasóink a raktárból.

Tóth Tibor: Ellentét vagy kölcsönösség                                                           6       1

            A  nyomdászattal,  közlekedéssel,  reklámmal,  kommunikációval kapcsolatos irodalomból 28 könyvet kértek.

Szántó Tibor: A betű                                                                                      4       3

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció                                              7       3

            A  vegyipar  és  rokon  iparágak, a könnyűipar és az építőipar területén kevés, mindössze 8-8 kérés volt.

 7 Művészetek. Jétékok. Sport

             Ebből    a   főosztályból   244   kérés   volt,   a   többivel összehasonlítva szintén  közepes volt az érdeklődés. Művészettörténeti vonatkozású  31 kérésből a következő két művet kérték legtöbbször:

Gombrich, Ernst Hans Josef: A művészet története                                         4      6

László Gyula: A népvándorláskor művészete                                                   5      -

            A    kézikönyvtárban   jelentős   művészettörténeti   irodalom található, ez indokolja a kérések viszonylag alacsony számát.

            Területrendezés  témakörben  a  11  kérés közül heten kérték a Velencei-tavi üdülőkörzet távlati fejlesztési programját, ami annak  ellenére,  hogy  helyismereti  anyag, és így széleskörű érdeklődésre tarthat számot, csak olvasóteremben használható. A  művészetek  közül  építészetből volt a legtöbb kérés. Az 52 kért mű közül vezet:

Az ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás                                   15     -

Rados Jenő: Magyar kastélyok                                                                     4      -

Ágoston Béla: Bory Jenő és a szfvári Bory-vár                                            4      7

            A  szobrászat és rokon művészetek témaköréből a 18 kérés közül 11 az éremtannal foglalkozó könyv. Sajnos a kézikönyvtárunkból eltűnt   a   magyar  nyelvű  éremtannal  foglalkozó  irodalom. (Ezek szerint nem csak éremgyűjtők vannak). Jelenleg  csak  egy  bibliográfia  és  egy  százéves időszakot áttekintő angol nyelvű katalógus van.

            Rajzművészetből  és  festészetből  együttesen  48  kérés volt. Többnyire   híres   képtárak   gyűjteményét  és  egyes  festők életművét bemutató albumokat kértek. Kézikönyvtárunkban vannak arányeltolódások:  az Ermitázsról két album is van a polcon, a Louvre-ról  egy  sem. Minden jelentős művész munkásságáról nem helyezhető  el  könyv,  és  azt  sem lehet kiszámítani, melyik albumot  fogják  keresni,  az viszont megkérdőjelezhető, miért pont  azok  kerültek  ide, akik itt találhatók. Van Boticelli, Cezanne,  Gauguin,  Vermeer,  Paál  László, Csontváry, Szinyei Merse Pál, Molnár C. Pál, de nincs Rembrandt, Munkácsy stb.

            Kevés,  csupán  26  zenei  témájú  könyvet kértek, olvasótermi  anyagunk bőséges. Néhányból van kölcsönözhető példány is.

A magyar népzene tára c. gyűjtemény kötetei                                                 8

Appia, Adolphe: Zene és rendezés                                                                   4      -

            Filmművészet,  színház  témakörben  45, elsősorban rendezéssel kapcsolatos  színházelméleti  irodalmat  és  az egyes  kiemelkedő alkotók munkásságát bemutató műveket keresték.

            Játékok, sport témakörben mindössze 12 kérés volt.

 8 Nyelvészet és irodalom

             Ebből  a  témakörből  volt  a  legtöbb  kérés,  a szakirodalmi kérések egynegyede, összesen 587. A 100 nyelvtudományi műre vonatkozó kérés   szinte  minden  területét  érintette  a nyelvészetnek (nyelvtörténet,   nyelvművelés,  nyelvjárások, névtudomány, szókincs, nyelvemlékek).

Nyelvtudomány és művelődéstörténet                                                  5      -

Névtudományi vizsgálatok                                                                   5      2

            Irodalomtudományból    többnyire   valamilyen   magyar-   vagy világirodalmi   mű   elemzését   kérték.   Ezek  a  kérések  a leggyakoribbak  az  olvasóteremben, elsősorban középiskolások, de főiskolások, egyetemisták körében is. 148   irodalomelmélettel   és   a  világirodalom  történetével foglalkozó   művet  kértek,  ezek  többsége  is  műelemzéseket tartalmaz.

Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma                              6      1

Boccacciótól Salingerig                                                                     8      8

Deák Tamás: Káprázat és figyelem                                                                  4      2

Deák Tamás: A történet értelme                                                                        5      3

Hegedűs Géza-Kónya Judit: Kalandozás                                             6      2

   a dramaturgia világában

Hermann István: Veszélyes viszonyok                                                  6      3

Vas István: Az ismeretlen isten                                                               4      4

             Az  egyes  nemzeti  irodalmakról  (a  magyart  leszámítva)  55 könyvet kértünk át a raktárból,  ebből  25  az  angol irodalomról. A nagyobb érdeklődés    mellett   ezt   az   is   magyarázza,   hogy   a kézikönyvtárban    nincs    átfogó    magyar    nyelvű   angol irodalomtörténet,   míg   a   többi  nemzeti  irodalomról  van monografikus mű. A   legtöbb   kérés  természetesen  magyar  irodalomból  volt, összesen  284.  Többségében  műelemzéseket, egyes írók, költők életművét bemutató könyveket kértek.

Balogh László: József Attila                                                                    4     10

Barta János: Évfordulók                                                                         9       1

Lengyel Dénes: Jókai Mór                                                                      6       2

Levendel-Horgas: Szellem és a szerelem                                                4       3

Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel                                                           5       -

Rónay György: A regény és az élet                                                          7       3

Sőtér István: Félkör                                                                                 4       5

 9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

             A  kérések  többsége a történelemtudományhoz kapcsolódott, földrajzi vonatkozású mindössze  77 volt.   Az  utóbbiak  jelentős  része  helyismereti  témájú.  12 alkalommal   kértek   Székesfehérvárról  szóló,  kilencszer  a Velencei-tóval foglalkozó könyvet. Életrajz,  geneológia  témában 27 kérés volt, nyolcszor kértek különböző címertani műveket.

Csoma József: A magyar heraldika körszakai                                                 4       -

Kempelen Béla: Magyar nemesi családok                                                        4       -

            Történettudomány,  művelődéstörténet témakörből 94 kérés volt, a legtöbbször kért művek:

Hogyan éltek elődeink?                                                                           8       3

Magyarország régészeti  leletei                                                               4       -

Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan                                                     4       -

            Európa   történetéről   17  könyvet  kértek,  ebből  7  Anglia történetével foglalkozik, sajnos a kézikönyvtárban nincs ilyen témájú magyar nyelvű mű, minden más jelentős európai országról van. A legtöbb  könyvet  természetesen Magyarország történetéről kérték. A  kért  230  mű  csaknem  fele  a  korai időszakról, a honfoglalásról, államalapításról szóló mű.

Anonymus: Gesta Hungarorum                                                             11      4

Az Árpád-házi királyok okleveleinek  kritikai jegyzéke                          4       -

Fodor István: Verecke híres útján                                                           4       9

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország

   történeti földrajza kötete,                                                                      15      -

a Fejér megyéről szóló II. kötet                                                                  8       1

Györffy György: István király és műve                                                      7       7

Képes Krónika                                                                                            4

    a hasonmás kiadásból                                                                               -  

    egyéb kiadásokból                                                                                                  6

Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi                                                        6       4

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról                                                    9       5

László Gyula: Emlékezzünk régiekről                                                      4       3

László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete                                         8       4

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról                                               4       5

Váczy Péter: A magyar tört. korai sz.-ból                                               4       1

             A  magyar  történelem későbbi korszakáról a legtöbbet keresett művek:

Erdős Ferenc: Székesfehérvár a forradalom

   és szabadságharc városa                                                                               13      5

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás                                                   7       1

            Erdős Ferenc könyvét márc. 15-e előtt kérték, amikor vetélkedő volt  városunkban,  valószínűleg ezért bizonyult kevésnek az 5 kölcsönözhető példány.

            A  szakirodalmi  kérések   egészét tekintve megállapíthatjuk, hogy jelentős  arányt  képviselnek  a  helyismereti témájú kérések. Összesen 193 megyénkkel foglalkozó művet kértek.

 Szépirodalom

             A   kérések  többségét  verses-,  dráma-  és  novelláskötetek, valamint  esszé- és mesegyűjtemények adják. Ez természetes is, hiszen  regényeket  elég  hosszadalmas  lenne helyben olvasni.

            Kézikönyvtárunkban  megtalálhatók  a  magyar- és világirodalom klasszikusainak   verses-   és   drámakötetei  ill.  az  egyes irodalomtörténeti  korok  szöveggyűjteményei.  Ez magyarázza a kérések alacsony számát.

            Többször   kérték   német   szerzők:   Büchner,   Grillparzer, Hauptmann,   Kleist   és   Lessing   drámáit.   Egy-egy  művük gyűjteményes  kötetekben  megtalálható  az  olvasóteremben, de önálló  kötet nincs tőlük, és sajnos a kölcsönözhető példányok száma  is kevés. Főként  a  Kodolányi János Főiskola hallgatói keresik ezeket a műveket.

            Többször  kérték  Dsida Jenő, Sík Sándor verseit, az utóbbiból csak helyben olvasható példányunk van. Csak érdekességképpen említem, hogy háromszor kérték Voltaire: Candide  c.  művét,  amiből  40(!)  kölcsönözhető példány van. Márai  Sándor:  Egy  polgár  vallomásai  c. könyvét ugyanaz az olvasó  kérte  6 alkalommal négy hónapon át. Lehet, hogy ennyi idő  alatt  nem  jutott  hozzá  a  négy  kölcsönözhető példány valamelyikéhez?

***

            Az  összegyűjtött  kérőlapok elemzésével az volt a célom, hogy segítsem    a    kézikönyvtár    alakítását,    gyűjteményének gazdagítását, a megfelelő arányok kialakítását. Másrészt   munkámmal   talán  segíthetem  az  állományalakító, beszerző munkát, a példányszámok megfelelő megállapítását.

 Kiri Angéla

I. sz. melléklet

 A legtöbbet kért művek

A mű adatai, kérések száma és a kölcsönözhető  művek példányszáma

Az ezeréves Magyarország és a milleniumi

   kiállítás                                                                                                15       -

Erdős Ferenc: Székesfehérvár a forradalom és

   szabadságharc városa                                                                         13      5

Anonymus: Gesta Hungarorum                                                             11       4

Mikecs László Csángók                                                                          11       1

Forgas, Joseph Paul: A társas érintkezés pszichológiája                        9       5

Barta János: Évfordulók                                                                          9       1

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról                                                   9       5

Boccacciótól Salingerig                                                                            8       8

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország

történeti földrajza II. kötet                                                                       8       1

Hogyan éltek elődeink?                                                                            8       3

László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete                                         8       4

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció                                        7       3

Csoportlélektan                                                                                         7       7

Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom                                            7       -

Györffy György: István király és műve                                                     7       7

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás                                         7       1

Magyar törvénytár. 1896.                                                                         7       -

Őze József: Gépelemek I.                                                                          7       -

Rónay György: A regény és az élet                                                           7       3

Velencei-tavi üdülőkörzet                                                                        7       -

Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma                                    6       1

Hegedűs Géza-Kónya Judit: Kalandozás

   a dramaturgia világában                                                                       6       2

Hermann István: Veszélyes viszonyok                                                      6       3

Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi                                                        6       4

Lánczos Kornél. 1893-1993                                                                      6       3

Lengyel Dénes: Jókai Mór                                                                         6       3

Riedel, Wolfram: MZ                                                                                  6       1

Tóth Tibor: Ellentét és kölcsönösség                                                         6       1

II. sz. melléklet

 Az egyes főosztályokból 4-nél többször kért művek száma

          0 Általános művek                                                                              1

         1 Filozófia. Pszichológia                                                                      3

         2 Vallás. Egyházak                                                                             2

         3 Társadalomtudományok                                                                16

         5 Matematika és természettudományok                                             2

         6 Alkalmazott tudományok                                                                 7

         7 Művészetek. Játékok. Sport                                                            8

         8 Nyelvészet és irodalom                                                                  16

         9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem                                          20

  

Nusser Tamás
Tájékoztatási kérdések a megyei könyvtárban

             Intézményünk rendszeresen részt vesz az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ olvasáskutatási osztálya által szervezett országos vizsgálatokban. Már 1995-ben közreműködtünk  a "Referensz kérdések vizsgálata a közművelődési könyvtárakban" című felmérésben. (Ld. Péterfi Rita:  "Referensz  kérdések vizsgálata a közművelődési könyvtárakban" = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1996. 10. sz. p. 34-43.). A változó olvasói szokások, igények megismerése érdekében az OSZK KMK idén megismételte a vizsgálatot, s ennek során könyvtárunkban egy héten keresztül feljegyeztük a referensz kérdéseket és az azokhoz kapcsolódó egyéb tényeket. (A kérdező foglalkozását, azt, hogy elégedett-e a tájékoztatással, valamint azt, hogy a tájékoztatás során használtunk-e valamilyen számítógépes adatbázist.)

            Noha bizonyára nem jegyeztük fel mindegyiket, egy hét alatt összesen 77 referensz kérdést regisztráltunk. Ezek szakcsoportonkénti megoszlása a következő: általános művek, filozófia, lélektan: 1, vallás: 4,  társadalomtudományok: 22, természettudományok: 2, alkalmazott tudományok: 15, művészetek: 15, irodalomtudomány: 8, földrajz, történelem: 10. Láthatjuk, továbbra is a társadalomtudományi művek (kérdések)  iránt a legnagyobb az érdeklődés. (Legtöbb kérdés a statisztika, a jog és a pedagógia tárgykörében hangzott el.) Viszonylag meglepetést okozott az alkalmazott tudományokra és a művészetekre vonatkozó kérések átlagosnál nagyobb száma. Számos esetben kértek olvasóink a mindennapi élethez, gyakorlati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó irodalmat. (Pl. a pulykatenyésztésről; az ívhegesztőgép készítéséről; az épületek hőszigeteléséről és a gombásodásuk elleni védekezésről.) A művészetek tárgykörben elsősorban egyes országok építészetére, műemlékekre, valamint ismert festmények műelemzésére vonatkozó kérdések hangzottak el. Érdemes megemlítenünk, hogy ezekben a legnépszerűbb tárgykörökben is számos helyismereti vonatkozású kérdés hangzott el. (Pl. munkanélküliség Fejér megyében, Dunaújváros középszintű oktatásügye, a Sárvíz-társuláshoz kapcsolódó települések a sajtóban, Székesfehérvár Oskola utcai műemlékei.)

            A tájékoztatást kérő olvasók többsége középiskolai tanuló (134 fő), valamint főiskolai vagy egyetemi hallgató (17 fő) volt. Ők nyilván meghatározott feladattal keresték fel a könyvtárat. Örvendetes tény, hogy a tanulók számát az aktív dolgozók követik (14 fő), ez talán azt is jelzi, hogy a könyvtár az élet legkülönbözőbb kérdéseire tud valamilyen módon választ adni.

            A 77 kérdésre adott válasszal 3 olvasónk volt elégedetlen. Ez többnyire a könyvtár állományára vonatkozott, noha a kérdőíven azt jelölték, hogy a tájékoztatási apparátus (katalógusok stb.) minőségével nem voltak megelégedve. (Olvasónk nem kapott magyar nyelvű önálló könyvet a logisztikáról, összefoglaló művet a hitleri Németország építészetéről; nem volt elégedett a tibeti kultúráról könyvtárunkban egyébként nagy számban található irodalommal.)

            Örvendetes tény, hogy a tájékoztató munka során 16 esetben (20%) a könyvtárosok vagy az olvasók az intézményben használható számítógépes adatbázisokat is igénybe vették. (Legnépszerűbb a PRESSDOK és a helyismereti adatbázis volt.)

            Végezetül megemlítjük, hogy a kérdőív megjegyzés rovatában munkatársaink csak elimerő sorokat olvashattak. Mivel szeretjük hájjal kenegetni magunkat (amire egyébként ritkán kerül sor), néhányat idézünk ezekből: "A jó könyvtáros pótolhatatlan"; "A dolgozók segítőkészek, gyorsan, pontosan kézbe adják a kért műveket" ; "Érdemes volt segítséget kérni az anyag gazdagsága miatt."

Nusser Tamás

 

 Domoszlai Krisztina

A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár felsőfokú tanintézetekben tanuló olvasóinak könyvtárhasználati szokásai

 1. ELŐZMÉNYEK

             A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az előző években a következő képpen alakult a megyei könyvtárban:

            1993-ban 981 fő (11%), 1994-ben 1437 fő (15%), az 1995-ben beiratkozott 10.096 felnőtt olvasó közül pedig 1.741(17%) volt valamilyen felsőoktatási intézmény hallgatója. Számuk az elmúlt években dinamikusan növekedett - s az intézménynek fel kell készülnie a további növekedésre is.

 2. ADATFELVÉTEL

             Az  adatokat 1996 májusának és júniusának első hetében (a vizsgaidőszak kezdetén és közepén)  vittük számítógépre.

            A felsőoktatásban tanuló olvasóink NEVE, LAKÓHELYE (város),TANINTÉZETének NEVE és SZÉKHELYE szerepel az azonosító adatok között, valamint a két vizsgált időpontban az általuk kölcsönzött   dokumentumok főbb adatai: raktári jelzet, szerző, cím.

            Ezt követően a meglévő adatok csoportosítása következett a különböző vizsgálati szempontoknak megfelelően. Ezzel a munkafolyamattal párhuzamosan kezdetét vette kérdőívek kitöltetése a főiskolás, egyetemista olvasóinkkal annak érdekében, hogy olyan kérdésekre is választ kapjunk, amelyek a könyvtárhasználatra ill. olvasói szokásokra vonatkoznak. A kérdőívet kitöltő csoport kiválasztásánál  (a forgalom adta lehetőségek között ) törekedtünk reprezentatív minta kialakítására.

 3. TÉNYEK

3.1. Beiratkozott hallgatóink megoszlása

             3.1.a.  Összesen 1293 egyetemista ill. főiskolai hallgatót regisztráltunk. Közülük 838  fő (64.8%) székesfehérvári lakos, 455 fő (35.2%) más városokban él. Székesfehérváron 351 fő (27.2%) tanul a  város három  főiskolájában, 942 fő (72.8%) az ország egyéb helységeiben folytatja tanulmányait. Azon  hallgatók száma akik Székesfehérváron laknak és itt is tanulnak 132 fő (10.2%), akik városunkban laknak, de máshol tanulnak 706 fő (54.6%).  (=64.8%)

            Más településről érkezett, Székesfehérváron  tanuló főiskolások száma 219 fő (16.9%), a vidéken lakó és vidéken tanuló hallgatók száma pedig 236 fő (18.3%). (=35.2%)

                                                                                   I s k o l a   s z é k h e l y e

                                                Székesfehérvár                      Más település             Összesen

 

L          Székesfehérvár                              132 fő                        706 fő                     838 fő

a                                                                                                                       64,8 %

k

ó          Más település                     219 fő                        236 fő                     455 fő

h                                                                                                                       35,2 %

e

l           Összesen                          351 fő                        942 fő                  1293 fő

y                                                     27,2 %                       72,8 %                    100 %

            3.1.b. Nyilvántartásunkban szereplő diákok tanintézeti bontása a hallgatói létszám nagyságának megfelelően a következő.  (Az intézmény-típusokat a Felsőoktatási felvételi tájékoztató alapján állítottuk össze).

                                Iskolatípus                   Intézmények száma        Hallgatói létszám       Százalékban

 Alapítványi főiskolák                                   3                             306                     23.7

Műszaki felsőoktatás                               13                             214                     16.6

Bölcsészettud. és természettud. f.            10                             177                     13.7

Tanárképzés                                             7                             138                     10.7

Agrár felsőoktatás                                      6                             108                       8.4

Gazdasági felsőoktatás                              9                             104                       8.0

Jogtudományi és államigazgatási f.             5                               76                       5.9

Tanító- és óvópedagógus-képzés               10                               65                       5.1

Egyházi felsőoktatás                                  5                               50                       3.9

Orvostudományi egyetemek                        5                               31                       2.4

Művészeti főiskolák                                    6                               15                       1.2

Katonai főiskolák                                       3                                 4                       0.4

Külföldi egyetemek, főiskolák                      3                                 4                       0.4

 Részletesebb bontása az 1. sz. mellékletben.

            Mint látjuk, a könyvtárba beiratkozott felsőoktatási hallgatók iskolatípusonkénti és így használói érdeklődés szerinti megoszlása rendkívül sokszínű. Ezt a gyarapítás során feltétlenül szem előtt kell tartani.

 3.2. A kölcsönzött dokumentumok száma

             3.2.a.  Az 1293  nyilvántartott (érvényes olvasójeggyel rendelkező) főiskolai, egyetemi hallgató közül 1007 fő (78%) vette igénybe szolgáltatásainkat és kölcsönzött ebben az időszakban valamilyen dokumentumot.

286  fő  (22%) nem élt a könyvtárunk nyújtotta lehetőségekkel. A nem kölcsönző hallgatók nagy része (1/3-a = 77 fő) a városban működő KJF-ről , illetve  az ELTE-n, a JPTE-n és az orvostudományi   egyetemeken   tanulók  közül kerültek ki (ennek indoklására a későbbiekben még kitérek).

            Összesen 4401 dokumentumot kölcsönöztek ki fiatal olvasóink. Ez azt  jelenti, hogy mindenkinél átlagosan 3.4 könyv volt található ebben az időszakban. Ebből  3232  kötet  (73.4%) ismeretterjesztő, ill. szakirodalom, 1169 kötet (26.6%) szépirodalmi alkotás.

             3.2.b. A kölcsönzött dokumentumok tartalmi megoszlása. Az ebben az időszakban a vizsgált csoport által kölcsönzött szépirodalmi alkotásokról elmondható, hogy szinte kivétel nélkül a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola által kötelező irodalomként megadott művekről van szó.

            A KJF szakirodalmi állománya az elmúlt évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, úgy látszik a szépirodalmi állományuk még jelentős fejlesztésre vár. Szerencsére a keresett könyvek magas példányszámban állnak a diákok rendelkezésére.

            Rátérve a szakirodalomra, mint a 2. sz. mellékletben szereplő táblázatokban megjelenő adatokból kiderül, legnagyobb érdeklődés a  társadalomtudományi művek iránt jelentkezik. Azon  belül  is legkeresettebb a szociológiai, közgazdasági és jogi szakirodalom. Itt meg kell említenem egy előző felmérésünket , amelyben a keresett, de valamilyen okból meg nem kapott könyvek  listája szinte ugyanezt az összetételt, keresettséget mutatta ki, ellenkező szempontból vizsgálva. Tehát valóban  nagy az igény ezekre a szakkönyvekre, könyvtárunk a lehetőségei határain belül meg is próbálja  ezeket kielégíteni, a "kudarc- lista" azonban  hiányosságokat tükröz.

            Ugyancsak sokan kölcsönöztek könyvtárunkból pedagógiai szakkönyveket, melyek közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül régi kiadású dokumentumok.

            Szintén  nagy az igény a nyelv- és irodalomtudományi munkákra, különösen a nyelvészet  és  a  magyar irodalom területén. Az idegen nyelvek tanulásához nélkülözhetetlen  szakirodalom iránt is  nagy érdeklődés mutatkozik, ezek  hiányos volta ill. elavultsága miatt azonban ezek kölcsönzési adatai nem jelzik kellőképpen a valós igényeket.

            Magas az érdeklődés  a történelemtudomány tárgykörében is, különös tekintettel Magyarország történelmére, melyről szerencsére elmondható, hogy a könyvtár állománya  megfelel az olvasói elvárásoknak.

            Ugyanez sajnos nem mondható el az  alkalmazott tudományok területéről. Itt leginkább a műszaki, az  orvosi, ill. a számítástechnikai szakkönyvek keresettek, de a kérdőívben feltett kérdésre, hogy milyen területen bővítenék  a könyvtár állományát a válaszadók  közül a legtöbben ezt a szakterületet nevezték meg. Ugyancsak ezt a  tényt látszik igazolni az is, hogy a műszaki felsőoktatásban résztvevők leginkább szépirodalmat, a medikusok pedig mint már korábban említettem nem kölcsönöznek könyvtárunkból. A művészeti könyvek közül a filmművészet, az általános művészettudomány és a színházművészet  iránti érdeklődés számottevő és szerencsére elmondható, hogy állományunk ennek az érdeklődésnek megfelelő. Kölcsönzési adatai a természettudományoknak a legalacsonyabb, akárcsak a természettudományi karokról könyvtárunkba beiratkozott hallgatóké. A két adat természetesen összefüggésben áll egymással és mint a kérdőívekből kiderül a tanulók ezekhez a szakkönyvekhez csak az egyetemi ill. kari könyvtárakban jutnak hozzá. Egyedül a matematika szakirodalma keresett, ill. ez a szakterület felel meg az elvárásoknak, nyilvánvalóan azért, mert egy ilyen "állandó" tudományban a régen megjelentetett dokumentumok is használhatóak, nem elavultak.

            Konkrét címlistát a 3. sz. melléklet tartalmaz.

4. KÉRDŐÍV

             Annak érdekében, hogy választ kapjunk néhány olyan kérdésre is, ami nem derül ki a kölcsönzési adatokból, ill. rámutat a könyvtárhasználati szokásokra és a szolgáltatások minőségét véleményezi, 28 hallgatóval (2%-a a felsőfokú oktatásban résztvevő olvasóinknak) 9 pontból álló kérdőívet töltettünk ki.

A forgalom adta lehetőségek között megpróbáltunk reprezentatív mintát  kialakítani  a kérdőívet kitöltők között, hogy az hűen tükrözze olvasóink iskolai összetételét. 

Kérdéseink és a rájuk adott válaszok a következőek:

 1./ Mióta tagja ennek a könyvtárnak?

            - egy évnél kevesebb ideje :             2 fő

             - egy - öt év óta :                               9 fő

            - öt évnél régebben :                        17 fő

Az adatokból arra a következtetésre jutunk, hogy a Székesfehérváron lakó tanulók már középiskolás korukban is tagjai voltak könyvtárunknak, ezért olyan magas az öt évnél régebbi tagok száma.

 2./ Milyen rendszerességgel jár ebbe  a könyvtárba?

            - hetente többször :                3 fő

            - hetenként :                            7 fő

            - havonta :                             15 fő

            - negyedévenként :                 2 fő

            - ritkábban :                             1 fő

A könyvtárlátogatás rendszeressége nyilvánvalóan a hazajárás sűrűségével függ össze a más városokban tanuló hallgatók esetében, akik olvasóink jelentős hányadát teszik ki, míg a helyben tanulók akár hetente többször is felkeresik intézményünket.

3./ Ezen a könyvtáron kívül tagja-e még valamelyik másik könyvtárnak?

            - nem :                                                 0 fő

            - igen :                                               28 fő

            - melyik könyvtár(ak)nak?

                        - nincs  válasz:  3 fő                 - főiskolai, egyetemi, kari kvt. :               25 válasz

                        - 1 másik kvt. :  8 fő                 - Szfváron belüli másik kvt. :        10 válasz

                        - 2 másik kvt. :  9 fő                 - egyéb megyei kvt. :                      6 válasz

                        - 3 másik kvt. :  3 fő                 - egyéb könyvtárak :                       6 válasz

                        - 4 másik kvt. :  2 fő                 - OSZK :                                          4 válasz

                        - 5 másik kvt. :  2 fő                 - FSZEK :                                        2 válasz

                        - 6 másik kvt. :  1 fő                 - MTA :                                             1 válasz

            A két oszlop számadatainak összehasonlításából kiviláglik, hogy az iskolai (kari) könyvtárnak valamennyi hallgató tagja. A Székesfehérváron tanulók (ill. a gyakrabban hazalátogatók) körében népszerűek még a város egyéb könyvtárai. Ezek közül mindenki a tanulmányait segítő szakkönyvtárakat nevezte meg, pl.: VOK Műszaki Kvt., Pedagógiai Intézet Kvt-ra. A más városokban tanuló könyvtárlátogatók szívesen keresik fel a megyei könyvtárakat, a speciális igényeket pedig a főváros nagy könyvtárai elégítik ki.

 4./ Mi indokolja, hogy több könyvtárnak is tagja legyen?

         - más városban tanul és folyamatos tanulásra van szüksége :      15 válasz

         - szakkönyv-igény, melyhez a VMMK állománya nem megfelelő :  9 válasz

         - a szélesebb választék miatt :                                               5 válasz

         - nem mindig találja meg a VMMK-ban a keresett könyvet :          3 válasz

         - kevesebb könyvet vihet el, mint amennyire szüksége van :          1 válasz

 5./ Vannak-e saját könyvei?

         - nincsenek : 0 fő

         - vannak :   28 fő - körülbelül hány kötet?

                            -  100 kötet :         1 fő

                            -  200 kötet :         3 fő

                            -  300 kötet :         4 fő

                            -  400 kötet :         3 fő

                            -  500 kötet :         6 fő

                            - 1000 kötet :        4 fő

                            - 1500 kötet :        1 fő

                            - nem válaszolt :   6 fő

Véleményem szerint a válaszadók nincsenek tisztában mennyi a száz, kétszáz, vagy ezerötszáz kötet, de fogadjuk el állításaikat és örvendezzünk.

 6./ Az elmúlt fél évben milyen szolgáltatásokat vett igénybe ebben a könyvtárban? (Kb. hány alkalommal?)

         - könyvkölcsönzés : 28 fő                alkalmak száma :          1-10x            15 fő

                             (100%)                                                    11-20x              7 fő

                                                                                              21-30x              2 fő

                                                                                              31-50x              2 fő

Ezek az adatok összevágnak a kérdőív 2-es pontjával, mely a látogatások rendszerességét tudakolja. Mivel a főiskolások, egyetemisták szinte minden alkalommal kölcsönöznek a két kérdés számai megfelelnek egymásnak.

          - időszaki kiadványok kölcsönzése : 5 fő       alkalmak száma :   1- 5x               3 fő

                                       (18%)                                                          6-10x              2 fő

Könyvtárunkban csak az öt évnél régebbi folyóiratokat kölcsönözzük, azok is többnyire idegennyelvűek. Ilyen pl. az Avotaka, Das Ideal Heim, National Geografic, melyek a nyelvet tanulóknak megfelelő és érdekes olvasmány, de mint választék szegényes. Ez látszik a kölcsönzések alacsony számán is.

          - video kölcsönzés : 8 fő                      alkalmak száma :     1x        2 fő

                              (28%)                                                                    3x        3 fő

                                                                                                            5x        3 fő

Video kölcsönzési határidőnk 3 nap ezért csak a helyben tanuló főiskolások ill. a hétvégére hazautazó "unatkozó" diákok veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Másik ok a viszonylagos érdektelenségre, hogy video állományunkat kb. egy éve pénzügyi okok miatt nem gyarapítottuk. A további leépülést elkerülendő könyvtárunk sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alapnál art-videók megvásárlására, melyek beszerzése már megtörtént.

         - hangzó dok. kölcsönzése : 4 fő          alkalmak száma :   1-5x   3 fő

                                     (14%)                                                            15 x    1 fő

          - könyvek helyben olvasása : 17 fő       alkalmak száma :            1-10x   11 fő

                                      (61%)                                                            20x                4 fő

                                                                                                 50x    2 fő

A kölcsönzés mellett a dokumentumok helyben használatának meghatározó szerepe van intézményünkben a főiskolások ellátása során. Azokból a művekből, amelyekről tudjuk, hogy keresni fogják, ám legfeljebb 1-3 példányt tudunk vásárolni, s nem olvasótermi kézikönyvek, egy példányt (vagy az egyetlen példányt) a központi raktárba helyezzük, a katalóguscédulán is jelölve, hogy "csak olvasótermi használatra". Így az olvasó jó eséllyel jöhet a könyvtárba, hisz a keresett művet ha nem is kölcsönözheti, helyben olvashatja, vagy másolást kérhet belőle. Ennek jelentősségét támasztja alá a 61%-os helyben olvasási arány.

         - sajtótermékek helyben olv. : 17 fő     alkalmak száma :                1-10x              9 fő

                                        (61%)                                                       11-20x              6 fő

                                                                                              21-30x              2 fő

Az időszaki kiadványokra még inkább igaz az előbbi okfejtés, mivel azok (a már említetteken kívül) egyáltalán nem kölcsönözhetőek, így a helyben olvasásuknak kizárólagos szerep jut.

          - hangzó dok. helyben hallg. : 4 fő       alkalmak száma :                 1x        2 fő

                                       (14%)                                                        10x        2 fő

Könyvtárunk zenei részlegében megtalálható, hallgatható, kölcsönözhető és felvetethető a hangzó dokumentumok széles skálája : zenei CD-k, MC-k, LP-k, nyelvi kazetták és lemezek.

                 - tájékoztatás igénybevétele : 12 fő       alkalmak száma :           1-5x       7 fő

                                        (43%)                                                       6-10x     2 fő

                                                                                                       11-20x     2 fő

                                                                                                       20-30x         1 fő

            Ezek az adatok a fiatalok nagyfokú önállóságáról tesznek tanúbizonyságot, miszerint csak ritkán veszik igénybe a tájékoztató szolgáltatásokat. Reméljük segítségükre vannak a kölcsönző térbe kihelyezett eligazító táblák is, valamint az a tény, hogy nagyrészük már régóta tagja intézményünknek.

          - könyvtárközi kölcsönzés : 3 fő           alkalmak száma :           1-2x          2 fő

                                     (10%)                                                             10x     1 fő

            Azt gondolom ennek a szolgáltatásnak azért nincs nagy tábora, mert valamennyien több könyvtárnak is tagjai és ez nem teszi szükségessé, ill. "kiváltja" ennek a lehetőségnek a kihasználását.

             Tovább fogja még szűkíteni ezt a kört a könyvtárközi kölcsönzés ingyenességének a megszűnése is, melyet egyre több könyvtár (kénytelen) alkalmazni, mint bevételi forrást.

          - könyv előjegyeztetése : 6 fő                alkalmak száma :             1-2x      4 fő

                                   (21%)                                                              5-6x     2 fő

Az az általános tapasztalat, hogy a könyvek előjegyeztetése a vizsgaidőszak közeledtével megugrik, ilyenkor a max. határidőt is felírjuk, de sajnos a könyvek kis példányszáma miatt ezt nem mindig tudjuk betartani.

          - fénymásolat készítése : 11 fő             alkalmak száma :  1-5x      7 fő

                                   (40%)                                                            10-15x              4 fő

            Ez a szolgáltatás egyre fontosabb lesz, mivel a friss szakirodalom beszerzése mind nagyobb gondot jelent. Az olvasó kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni, hogy a tanulmányozni készült (folyóirat) cikket, vagy (könyv esetében) fejezetet lefénymásoltassa, még ha ez nem kevés pénzébe is kerül.

          - beszélgetés a könyvtárossal : 8 fő       alkalmak száma :           1-5x      5 fő

                                         (28%)                                                      10-20x              3 fő

A könyvtáros szemszögéből nézve, ennek a kapcsolatnak a kialakulása kellemes fordulat. Fontos a visszacsatolás, tudni, hogy segítségünkkel hozzájárulhattunk az olvasó(k) sikereihez.

          - beszélgetés ismerősökkel : 12 fő       alkalmak száma :           1-5x        5 fő

                                      (43%)                                                          10x       3 fő

                                                                                                          20x        4 fő

            Meglepően fontos helyre sorolódik a véletlennek ez az aspektusa - találkozás és beszélgetés egy (talán már régen látott) ismerőssel. Ez a váratlan élmény (véleményem szerint) még kedvesebbé teszi a könyvtárlátogatást. Az igazi az lenne, ha erre sokkal kellemesebb környezetet tudnánk kialakítani, de szűkös hely kihasználásunk ezt sajnos nem teszi lehetővé.

         - könyvtári rendezvényen való részvétel :     0 fő

          - egyéb : 1 fő (hangzó dok. másolása)     alkalmak száma : 2x

 7./ Véleménye szerint a meglévőkön kívül milyen szolgáltatások hiányoznak még a könyvtárból

         - számítógépes kölcsönzés ill. keresés :                   6 válasz

         - kielégítőnek találja a szolgáltatásokat :                   4 válasz

         - létező szolgáltatásokat hiányol :                               4 válasz

         - szakkönyvek szélesebb skáláját igényli :                3 válasz

         - több kötet kölcsönzését szeretné :                          1 válasz

         - önálló fénymásolási lehetőséget kíván :                  1 válasz

         - zavarja a neon világítás :                                           1 válasz

         - nem válaszolt :                                                          13 fő

            A legtöbb olvasó a számítógépes kölcsönzést hiányolja, mely jelentősen meggyorsítaná ezt a munkafolyamatot, valamint a könyvek keresését számítógépen, ami leegyszerűsítené számukra a "katalógus" használatát. Ez olvasóinknak teljesen érthető igénye és reméljük (a jelek kedvezőek) minél hamarabb teljesül is.

Szerencsére a válaszadók közül sokan elégedettek szolgáltatásainkkal, bár egy olvasó megjegyzi, hogy a szolgáltatás mennyisége jó, de színvonala alacsony (?).

            Kevésbé szerencsés azonban, hogy jó néhányan nincsenek tisztában egyre bővülő szolgáltatásaink körével. Ezt mutatja az, hogy többen is már meglévő szolgáltatást hiányolnak, mint pl. mikrofilm-olvasás, Internet hozzáférés, cikkbibliográfia stb. Ennek oka a nem megfelelő információáramlás, az olvasóközönség hiányos tájékoztatása ill. a közönségkapcsolatok különböző formáinak kihasználatlansága.

            Olyan hiányzó szolgáltatás megvalósítását, mint az önálló fénymásolási lehetőség - még ha ez saját munkánkat könnyítené is - anyagi feltételeink nem teszik lehetővé (még nem is beszéltünk azokról a fénymásológépekről, melyek önállóan lapozzák a másolt dokumentumot).

 8./ Előfordult-e már, hogy valamilyen fontos könyvet, vagy folyóiratot nem talált meg a könyvtárban?

         - nem  :    8 fő

         - igen :   20 fő

            - mi történt azután, hogy nem találta meg?

                        - másik kvt-ban kereste :                15 fő

                        - másik könyvet választott :               2 fő

                        - előjegyzést kért a könyvre :            2 fő

                        - könyvtárközi kölcsönzést kért :      2 fő

                        - fénymásolatot kért :                      1 fő

                        - megvette boltban :                          1 fő

                        A válaszok magukért beszélnek. Tulajdonképpen minden problémának van megoldása, adott esetben többféle is, mégis könyvtárunk jobb megítélésének érdekében jó lenne ha változtatni tudnánk pl. a kis példányszámú beszerzésen ill. egyes szakterületek ésszerű gyarapításán a könyvek árától "függetlenül", mert az igényeket szolgáltatók lévén ki kell (kellene) elégítenünk.

            Éppen ezért jelen dolgozat beadásra került a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatra, mely a felsőoktatási intézmények hallgatóinak jobb ellátását tűzi ki célul. (A dolgozat beadásának időpontjáig a megpályázott 1.000.000,- Ft-ból 800.000,- Ft-t megkaptunk)

 9./ Kérjük, fejezze be a következő mondatot:

         - A könyvtár olyan hely...........

         - A könyvtáros olyan személy......

Erre a kérdésünkre 5-en nem válaszoltak.

A többiek véleménye szerint a könyvtár olyan hely ahol :

            - a tanulmányokhoz, munkához szükséges könyvek beszerezhetők :    8 válasz

            - a művelődés színtere :                                                                   7 válasz

            - nyugalom van (nyugodt körülmények között lehet pl. olvasni) :              5 válasz

            - kikapcsolódás várja a látogatót :                                                              5 válasz

            - az információk hozzáférhető formában elraktározódnak :         4 válasz

            - találkozni lehet ismerősökkel, barátokkal :                                  2 válasz

A válaszok többségéből pozitív érzelmi kötődés is kihallatszik, pl.:

"A könyvtár olyan hely, ahová szívesen járok kikapcsolódni, mert szeretem azt a nyugalmat, ami itt van és   

  szeretek kutakodni a sok könyv között, másrészt a tanuláshoz szükséges könyvekért is járok ide."

 SOTE III. évf. nő

 "A könyvtár olyan hely, ahol finom könyvillat van és halk beszélgetések."

BME V. évf. férfi

"A könyvtár olyan hely, ahol nyugalmat találhatunk a napi rohanásban."

KÉE II. évf. nő

            Láthatjuk tehát, hogy a könyvtár legfontosabb funkciójaként az információszerzést (és raktározást) tartják az olvasók, emellett pedig nagy hangsúly tevődik a művelődési és kulturális tevékenységre is.

             Ennek a feladatnak fontos hozzátartozója az emberi kapcsolatok alakulása, ill. a nyugodt, kellemes környezet mint színtere ezen elemeknek.

A könyvtáros olyan személy, aki :

            - segítséget nyújt :                                                                                       20 válasz

            - segítőkész :                                                                                                 5 válasz

            - megbeszélhető vele minden probléma :                                                               2 válasz

            - elintéz bármit :                                                                                 1 válasz

            - művelt :                                                                                             1 válasz

            - jó kapcsolatteremtő képessége van :                                                      1 válasz

            Kiderül, hogy leginkább a segítségnyújtást és az erre való jó-szándékot tartják fontosnak a könyvtáros személyével kapcsolatban az olvasóink. Sajnálatos azonban, hogy a könyvtáros személyiség-jegyeinek ill. tudásának csak kis jelentőséget tulajdonítanak.(Bár lehet, hogy ez természetes számukra, ezért nem foglalkoznak vele?)

 "A könyvtáros olyan személy, akitől bármikor és bármivel kapcsolatban segítséget kérhetek, és bizton meg is kapom azt."

JPTE II. évf. nő

"A könyvtáros olyan személy, aki az olvasó kéréseit teljesíteni tudja. Tud segíteni a tájékozódásban, és nagyon jó kapcsolatot tud kiépíteni az olvasókkal."

ELTE BTK V. évf. nő

"A könyvtáros olyan személy, aki nagyon segítőkész és művelt."

KJF II. évf. nő

 5. KÖVETKEZTETÉS

             Látható tehát, hogy a kölcsönzés mellett a dokumentumok helyben használatának meghatározó szerepe van intézményünkben az olvasók ellátásában, így a kölcsönzési forgalomban közel sem jelenik meg a használat mértéke. Ennek oka, hogy olvasóink sok esetben nem tudnak kölcsönözni a kis példányszám miatt, de mindig hozzáférhetnek a központi raktárban elhelyezett kötetekhez. Ezek igénylését is számon tartjuk és kiértékelésük - mely nem rég készült el - további segítséget nyújt az állomány hiányainak felszámolásában.

            Ez megvalósítható egyrészt a szükséges többespéldányok megvásárlásával, másrészt az új művek nagyobb példányszámú beszerzésével. Ebben konkrét segítséget nyújtanak különböző felméréseink. Pl. a ki nem elégített kérések, a főiskolások kéréseinek elemzése, ill. a központi raktárból kért kérések kiértékelése. (Ezen anyagokat a pályázati dolgozatok között könyvtárunk más munkatársainak beadott írásaiban megismerhetik részletesebben.)

            Tervezzük a műszaki, természettudományi új (kézikönyv értékű) egyetemi stb. tankönyvek megvásárlását. Szintén jóval több példányban kívánjuk megrendelni azokat a segédkönyveket (filozófia, lélektan, pedagógia, társadalomtudomány stb.), amelyek általánosan kötelezőek a különböző egyetemi, főiskolai karokon.

            A felmérés adatait és a szóbeli kiértékelést látva a külső szemlélő azt szűrheti le ebből a tanulmányból, hogy a felmérés helyén a nehéz gazdasági körülmények ellenére a munka sok mindent pótol. Az odafigyelés nem csak a kérdőívek kitöltésének idejére jellemző, így a megszerzett tapasztalatokat felhasználva és tovább bővítve próbáljuk kielégíteni az olvasói kéréseket. Segít ebben a megpályázott és elnyert támogatás is, melyet már a fenti adatok ismeretében és azok függvényében használtunk fel.

            Az olvasók köre azonban nem csak főiskolásokból és egyetemistákból áll, ezért további mintavételezéssel más csoportok igényeit is felmérjük a jövőben. Reményeink szerint az újabb információk felhasználása további forrásokat biztosít munkánkhoz mind az egyéni hozzáállás, mind pedig a könyvtár támogatása tekintetében.

Szolgáltatásaink korszerűsítése, a számítástechnikai háttér fejlesztése nélkül nem képzelhető el. Ennek érdekében könyvtárunk jelentős erőfeszítéseket tesz, s valamennyi témába vágó pályázaton részt vesz.

            A rövid és középtávon elvégzett munkáról egy későbbi tanulmány lesz hivatott beszámolni.

6. ÖSSZEGZÉS

             Az elvégzett felmérés célja volt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatra, mely a felsőoktatási intézmények hallgatóinak jobb ellátását támogatja pontos, naprakész adatokat szolgáltathassunk. Ezzel célunkat el is értük, nagy összegű támogatásban részesültünk.

Ezen (anyagias célokon) túlmenően bepillantást nyerhettünk a 18-25 év közötti olvasóközönség könyvtárhasználati szokásaiba és megismerhettük véleményüket intézményünkről.

            Minderről összefoglalásként elmondható, hogy a felsőoktatásban tanuló tagjaink száma évről-évre növekszik, köszönhető ez a városunkban alakult főiskoláknak is. Mindamellett valamennyi iskolatípusból kerülnek ki olvasóink. A kölcsönzött dokumentumok számát illetően azok majd 3/4-e szakirodalom és csak 1/4-e szépirodalmi olvasmány. Tartalmi megoszlásuk (szakcsoportonként) visszatükrözi az előjegyzések listáját és a ki nem elégített kérésekre vonatkozó vizsgálatunk eredményét egyaránt. Tehát legolvasottabbak a társadalomtudományi művek - különösen a szociológia - és a pedagógia témáját érintő dokumentumok. Ezeket követi a nyelvtudomány, a történelem, a földrajz és a művészeteket tárgyaló ismeretközlő irodalom.

            A kérdőívek elemzése fontos információkkal segíti további munkánkat. Ezekből kiderül, hogy nagyon sokan már középiskolás korukban is használói voltak intézményünknek és mindannyian tagjai más könyvtáraknak is. Szolgáltatásainkat valamennyien igénybe veszik, rendszeressége azonban változó, azok minőségét megfelelőnek tartják.

            Úgy vélem, hogy felmérésünk jól szolgálja a jövőben is azt az elképzelésünket, hogy az olvasói igények jobb megismerésével (és számontartásával) állománygyarapító tevékenységünket még célzottabbá tegyük ill. szolgáltatásainkat a szükségletekhez igazítsuk.

 Domoszlai Krisztina

1. számú melléklet  (vissza a szöveghez)

Az olvasók megoszlása

 Alapítványi főiskolák: Össz.: 306 fő

KJF                            295 fő             GDMIF                         8 fő               MÜFT               3 fő

 Műszaki felsőoktatás: Össz.: 214 fő

VE MK           39 fő               BME               38 fő               SZIF               32 fő

KKMF SZI      31 fő               ME DFK        23 fő               PMMF            17 fő

KMF                 8 fő               ME                    8 fő               KKMF              6 fő

YMMF              5 fő               JPTE MFK                  3 fő               BDMF              2 fő

GAMF              2 fő

 Bölcsészettudományi és természettudományi felsőoktatás: Össz.: 177 fő

ELTE BTK     39 fő               ELTE TTK    15 fő

JPTE BTK     34 fő               JPTE TTK      21 fő

JATE BTK     29 fő               JATE TTK      15 fő

KLTE BTK     10 fő               KLTE TTK                   6 fő

ME BTI             4 fő               VE TK              4 fő

Tanárképzés: Össz.: 138 fő

BDTF             56 fő               EKTF             18 fő               JGYTF            17 fő

ELTE TFK     14 fő               BGYTF                         3 fő               GYTF                3 fő

TF                     3 fő

 Agrár felsőoktatás: Össz.: 108 fő

GATE             33 fő               EFE FFFK                23 fő               PATE             19 fő

KÉE               14 fő               GATE GYFK               5 fő               ÁOTE               4 fő

EFE                  4 fő               DATE               3 fő               GATE MFK                 3 fő

 Gazdasági felsőoktatás: Össz.: 104 fő

BKE               25 fő               JPTE KTK     23 fő               KVF                15 fő

KKF                13 fő               PSZF ZA       10 fő               KLTE KTK                   7 fő

KGF                 6 fő               PSZF               4 fő               ME GTK           1 fő

 Jogtudományi és államigazgatási felsőoktatás: Össz.: 76 fő

JPTE ÁJK     29 fő               JATE ÁJK     20 fő               ELTE ÁJK     19 fő

ÁF                    6 fő               ME ÁJK           2 fő

 Tanító- és óvópedagógus-képzés: Össz.: 65 fő

IPF                  14 fő               BPTIF             13 fő               ATIF               12 fő

CSTIF            11 fő               BEOF               4 fő               EJTIF               4 fő

JTIF                  3 fő               BOF                 2 fő               KETIF               2 fő

MPANI             1 fő

 Egyházi felsőoktatás: Össz.: 50 fő

ZSTIF             17 fő               VTIF               15 fő               PKE               12 fő

KRE                 5 fő               VHF                  1 fő

 Orvostudományi egyetemek: Össz.: 31 fő

SOTE             12 fő               POTE               8 fő               HETE               4 fő

SZOTE             4 fő               EÜFőisk.         3 fő

 Művészeti főiskolák: Össz.: 15 fő

LFZF                6 fő               MKF                 3 fő               GNM                 2 fő

MIF                   2 fő               SZFF                1 fő               TEÁTRUM SZF          1 fő

 Katonai főiskolák: Össz.: 4 fő

BJKMF                        2 fő               KLKF               1 fő               SZRTF             1 fő

(vissza a szöveghez)

 

2. számú meklléklet (vissza a szöveghez)

Kölcsönzött szakirodalom megoszlása

Rakt. jelzet   Tudományág megnevezése      Kölcsönzött dokumentumok száma   %-ban

 0                     Általános művek                             50                                           2

 1                     Filozófia, lélektan                          321                                        10

                        100                                                       87

                        130                                                      18

                        140                                                       7

                        150                                                    173

                        160-180                                              36

 2                     Vallás                                          97                                           3

 3                     Társadalomtudományok            687                                        21

                         301-329                                                        203

                        330-338                                                          88

                        340-347                                                          73

                        350-362                                                          25

                        370-379                                                        225

                        380-386                                                           8

                        390-398                                                          65

 5       Természettudományok                           306                                        10

                       501-502                                                          19

                        510-519                                                        117

                        520-528                                                          20

                        530-539                                                          22

                        540-549                                                          31

                        550-551                                                          18

                        560                                                                2

                        570-579                                                          32

                        580-582                                                          24

                        591-592                                                          21

 6                     Alkalmazott tudományok                       424                                        12

                         608-619                                                          79

                        620-629                                                        105

                        630-639                                                          58

                        640-643                                                          18

                        650-659                                                          74

                        660-676                                                          11

                        680-681                                                          67

Rakt. jelzet   Tudományág megnevezése      Kölcsönzött dokumentumok száma   %-ban

                         687-696                                                          12

 7              Művészetek                                    336                                         11

                         700                                                      62

                        710                                                        4

                        720-728                                                          54

                        730-739                                                          15

                        740-745                                                          12

                        750                                                      31

                        770                                                        4

                        780-785                                                          57

                        790-799                                                          97

 8                     Nyelv- és irodalomtudományok           549                                        17

                         800                                                    218

                        801                                                      36

                        810                                                      90

                        820                                                      55

                        830                                                      20

                        840                                                      14

                        850                                                        2

                        871-875                                                            9

                        882-886                                                          19

                        890-895                                                            2

                        Kiv.: 894                                              84

9                     Földrajz, történelem                                 462                                        14

                        908-910                                                          27

                        912-913                                                          11

                        914-917                                                          82

                        920-929                                                            2

                        930-931                                                          98

                        940-949                                                        217

                                               940                               39

                                               942-943                                  20

                                               943.9                         134

                                               944-949                                  24

                        950-980                                                          25

                  Összesen:       3232                 100

(vissza a szöveghez)

 

3. számú melléklet  (vissza a szöveghez)

A leggyakrabban kölcsönzött művek

Rakt. jelzet

Szerző, cím

Kölcsönzések száma

150

Mérei: Gyermeklélektan

9

914

Fitz: Székesfehérvár

8

150

Freud: Álomfejtés

7

150

Kósáné: Fejlődéslélektani vizsgálatok

7

810

Szerb: A világirodalom története

6

370

Ranschburg: Félelem, harag, agresszió

6

150

Ranschburg: Szeretet, erkölcs, autonómia

5

301

Riesman: A magányos tömeg

5

370

Ferge Zs.: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága

5

370

Pedagógia (Szerk. Szántó Károly)

5

801

Országh: Angol-magyar szótár

5

100

Fürst: Bevezetés a filozófiába

4

100

Kierkegaard: Félelem és reszketés

4

100

Kierkegaard írásaiból

4

150

Hebb: A pszichológia alapkérdései

4

301

Fischer: A megosztott világ

4

301

Hall: Rejtett dimenziók

4

681

Kerninghan: A C programozási nyelv

4

800

Angol nyelvkönyv 1.

4

820

Taxner - T.: A Brontë nővérek világa

4

894

A magyar irodalom története 1.

4

931

Ókor történeti chrestomathia 3.

4

931

Ritoók: A görög kultúra aranykora Homérosztól Nagy Sándorig

4

931

Suetonius: A caesarok élete

4

 

Hardy: Egy tiszta nő

9

 

Kafka: A per

8

 

Dürrenmatt: Fizikusok

6

 

Golding: Legyek ura

5

 

Kafka: Elbeszélések

5

 

Shakespeare: Machbeth

5

 

Woolf: Orlando

5

 

Augustinus: Vallomások

4

 

Austen: Büszkeség és balítélet

4

 

Brontë: Üvöltő szelek

4

 

Bulgakov: A Mester és Margarita

4

 

Camus: Regények és elbeszélések

4

 

Chaucer: Canterbury mesék

4

 

Flaubert: Bovaryné

4

 

Miller drámák

4

 

Salinger: Zabhegyező

4

  (vissza a szöveghez)